Anyahajó

Mostanában a rock történetének egyik legnagyobb zenekaráról, a Led Zeppelinről (is) szólnak a hírek, velük van tele a sajtó, ami jó, mert szólhatnának (csak) arról is, hogy a gaz családanya, Britney Spears vett-e fel bugyit, és ha igen, akkor miért nem. Az okok szerteágazók. Először is november 26-ról december 10-re halasztották a londoni koncertet, amely az első teljes hosszúságú fellépés lesz a zenekar 1980-as feloszlása óta. Ez azért történt, mert Jimmy Page eltörte az egyik ujját, és hát ugye mégiscsak ő a gitáros. Az információt a művész kezelőorvosa repítette világgá, de arról nem nyilatkozott, hogy betege pálmafára mászott-e, mint tanult kollégája a tavasszal, vagy csak egyszerű háztartási balesetet szenvedett. Maga a sérült a következő kommünikét adta ki: A Led Zeppelin mindig a legmagasabb követelményeket állította maga elé, és úgy érezzük, a halasztás lehetővé teszi a teljes gyógyulást és azt, hogy a rajongók által megszokott színvonalon játszszunk. A jegyek egyébként visszaválthatók, de aligha valószínű, hogy sokan élnének a lehetőséggel. Ha mégis úgy alakulna, a felszabadult zsugákat az eredeti sorsolásra jelentkezett mintegy húszmillió (!) lelkes érdeklődő között sorsolják újra. Bizony, mert a korszellemnek megfelelően az volt a metódus, hogy be lehetett fizetni a belépő árát, de ez a gesztus még csak a sorsjátékon való részvételre jogosított, aztán meg bizonyára közjegyző jelenlétében eldőlt, hogy miként áll össze a szerencsés húszezer a húszmillióból. Tisztára mint a következő foci-Eb-n, de hát az mégiscsak a világ egyik legnagyobb sporteseménye, ez meg csak egy kis rock and roll. Tesztnek mindenesetre jó volt, ha ebből nem lesz világ körüli turné, akkor semmiből. Az eseményen természetesen Jason Bonham, a zenekar korán elhunyt dobosának, „Moby Dick” Bonzónak a fia készíti ki a bőröket, csakúgy, mint például 1988-ban Los Angelesben egy Jimmy Page-koncerten és más szeánszokon. Nyilván valami olyasmi lesz most is, mint ahogy Atlanta polgármestere oly plasztikusan fogalmazta meg 1973 májusában a Led Zeppelin fellépése kapcsán: „Ez a legnagyobb esemény a városban az Elfújta a szél óta.”
Az első Led Zeppelin-lemez előállítása tokkal-vonóval 1782 fontba került, a Physical Graffitié viszont hárommillió-ötszázezerbe, igaz, az árban benne foglaltatott a messze földön híres borító is. Hogy a napokban megjelent Mothership című Zepp-kiadványt mennyiből sikerült összedrótozni, arról még nincs adat, de hogy megérte, az biztos. Ha szétnyitjuk a Kandinszkij modorában készült végtelenül elegáns tokot, a következőkkel szembesülünk: Jimmy Page, John Paul Jones, John Bonham és Robert Plant portréjával, valamint két CD-vel és egy DVD-vel, plusz egy kis füzettel persze. És mindennel, amit a Led Zeppelinről tudni érdemes. Huszonnégy dal a CD-ken, húsz a DVD-n, tökéletes esszencia. Természetesen nem ez az első Zepp-összegzés, és talán nem is az utolsó. És a dal is ugyanaz marad. Mégis kihagyhatatlan, ráadásul már csak néhányat kell aludni, és jön a The Song Remains the Same című legendás koncertfilm DVD-n.
Még egy impozáns kiadvány begyűjthető mostantól, a szerző szintén a popzene ikonja. Az idő múlásával egyre aktívabb Paul McCartneyról van szó (két év alatt két nagyon jó sorlemez), aki most éppen egy tripla DVD-vel fényezi az életművet. Itt is van aztán minden, több mint negyven videó, több mint kétórányi koncertfelvétel, unplugged verziók, interjúk, sosem látott felvételek és extrák csőstül. Wings-turné 1976-ból, a Let It Be a Live Aidről és Glastonbury 2004-ből; 1970-től 2005-ig követhetjük egy olyan művész pályafutását, aki három haverjával mégiscsak megváltoztatta egy kicsit a világot, és most, 65 évesen újra a legjobb formáját hozza. Egy kis kárpótlás, ha már Budapesten ékszercsöngetős buli volt.

Led Zeppelin: Mothership
– The Very Best of Led Zeppelin (Warner, 2007) l l l l l
Paul McCartney: The McCartney Years, DVD (Warner, 2007) l l l l l
Rövidre vágva

Compay Segundo: Cien Anos (Warner, 2007) l l l l l

A végén csattan az ostor, ez meg három CD, egy DVD, a Buena Vista szociális klub fantasztikus bentlakója gyönyörű kiállításban. Minden, ami Kuba. Hey, caramba!