Rohamosan romlott a kórházak pénzügyi helyzete az elmúlt év közepétől. Az idei év első felében az intézmények adósságállománya 64,8 milliárd forintra nőtt, ez 12,3 milliárddal több az egy évvel korábbinál – olvasható az ellátórendszer helyzetéről készített tájékoztatóban, amelyet a Magyar Kórházszövetség készített az Országgyűlés egészségügyi bizottságának. A legtöbb adós kórház a fővárosban található, a legkisebb adósságállomány pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A súlyponti kórházak teszik ki az összes tartozás 60 százalékát, míg az egyetemek 18,5 százalékkal részesednek abból. A 30 napon túli tartozás kétszer, a 60 napon túli pedig hatszor több a tavalyinál.
A struktúra áprilisi átalakítása, az ágyszámok változtatása nem vette figyelembe a kórházi szükségleteket, ezért egyes intézményeknél kapacitásfelesleg, míg másoknál -hiány keletkezett – állapítja meg a beszámoló.
*
Szintén egészségügyi minisztériumi döntéssel alakult ki a kórházak új területi ellátási kötelezettsége, de sokszor nem vették figyelembe az aktuális helyzetet és a korábban kialakított betegutakat. Az átalakítás után röviddel már látható volt, hogy az új struktúra működtetéséhez szükséges szakszemélyzet sem biztosítható. Különösen szembetűnő a hiány a krónikus és rehabilitációs ellátásban, ahol jelentős mértékben bővítették a kapacitást, növelték az ágyszámot. Bővült a szakorvosi hiányszakmák köre is, ráadásul a hiány jelentős különbségeket mutat a keleti és nyugati, illetve az egyetemi és azon kívüli régiók között.
A Magyar Kórházszövetség felmérésében arra a kérdésre, hogy „Az európai uniós munkaidő-irányelvek alapján szervezett ügyeleti munkához van-e elegendő szakorvos?”, 83 intézmény válaszolt, amelyek közül 53 állította azt, hogy nincs elegendő szakorvosa. Egy másik kérdésre 72 kórház felelt, amelyekből kiderül, hogy közülük 33 gyógyintézet ügyelet helyett készenlétet szervezett. Ez azt jelenti, hogy ügyeleti időben az orvos nincs az intézményben, csak riasztásra megy be. A kórházak humánerőforrás- gondjait a tárca által meghirdetett mobilitás program sem segítette – állapították meg a tájékoztatóban. Hiába vontak össze és szüntettek meg intézményeket, illetve osztályokat, nem sikerült a megmaradók létszámproblémáit orvosolni. Ennek többek között az az oka, hogy rosszul kidolgozott a feltételrendszere az ismételt munkába állást segítő mobilitás programnak, és alacsony a támogatásként kapható pénzösszeg. Ráadásul hiányzik a dolgozók mobilitása is. A megszűnő szolgáltatók szakorvosainak jelentős része a vállalkozási formát választotta.
Miután a meghatározott teljesítményen túl végzett betegellátásért a kórházak egyetlen fillér finanszírozást sem kapnak, egyre több beavatkozásnál kényszerülnek a páciensek várólistára. Jelezték azt is, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésének nem a fekvőbeteg-ellátók lettek a nyertesei, az ebből származó bevételük nem számottevő. A díjfizetés nem oldotta meg a hálapénz problémáját sem – állítják. Attól tartanak, mindez az orvoshoz fordulás csökkenő száma mellett a szociálisan alacsonyabb szinten élő, elszegényedő lakosságnál későbbi költséges ellátást eredményez.
Egészen másként látja a helyzetet az Egészségügyi Minisztérium. Matejka Zsuzsa kabinetfőnök elmondta: a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésének eredményeképpen az indokolatlan orvos–beteg találkozások száma csökkent. Többek között ennek, a struktúraátalakításnak és a biztosítotti jogviszony ellenőrzésének köszönhetően végre nem mutat hiányt, s pozitív szaldóval zár az Egészségbiztosítási Alap. Emlékeztetett arra, hogy a kasszában keletkezett megtakarítást szétosztották a kórházak között, és a betegek élelmezésére is biztosítottak pluszforrást.
origo.hu
Tűzfalcsoport: Magyar Péter durva politikai támadást indított az igazságszolgáltatással szemben
