Hiába „lebegtette” tucatnyi szocialista képviselő az utolsó pillanatig, hogy esetleg nemmel szavaz a tervezetre, végül egyetlen olyan kormánypárti politikus sem akadt, aki ezt megtette volna. A jelenlévő ellenzékiek mindannyian nemmel voksoltak, míg egy honatya, a hivatalosan függetlenként tevékenykedő Gyenesei István tartózkodott. A szavazás után Kóka János SZDSZ-elnök Horváth Ágnes egészségügyi miniszterhez sietett, és puszival gratulált neki. A szavazás utáni rögtönzött sajtótájékoztatón Kóka János úgy fogalmazott: megtörtént az, amire az SZDSZ másfél éve várt. – Lehetőség nyílik arra, hogy az ország kitörjön abból a bezártságból, ami megakadályozta, hogy javuljon az egészségügyi ellátás minősége. Abban bízunk, hogy a következő hónapokban a végrehajtási utasításokkal minden részletet ki tudunk dolgozni – mondta a pártelnök.
Horváth Ágnes azt mondta, jelentős nap volt ez, mert ez az első olyan változás, ami csak ad az embereknek, és nem vesz el semmit. Szerinte adja a választás lehetőségét a különböző egészségpénztárak között, adja az ellátás minőségének javulását, és sokat tesz a hálapénz megszüntetéséért. A tárcavezető arra a kérdésre, hogy miért nem tettek semmit azért, hogy az emberek legalább az alapvető változásokról tudomást szerezzenek a jogszabály elfogadása előtt, úgy fogalmazott: nincsenek elkésve a lakosság tájékoztatásával, az új rendszer ugyanis valójában csak 2009. január 1-jétől indul. A minisztérium sokat tesz majd a részletek megismertetéséért, például roadshow-kat is tervez. Lapunk úgy értesült, a szocialisták szeretnék elérni, hogy külön kormánybiztos irányítsa a biztosítási modellváltást.
Az egészségügyi biztosítási rendszer tegnapi név szerinti szavazásán egyébként az ellenzék soraiból hallatszó pfújolás követte Karsai József (MSZP) voksolását. A törvénytervezetet korábban élesen bíráló szocialista honatya ugyanis igent mondott a javaslatra. Karsai később lapunk érdeklődésére elismerte, tegnap délelőtt négyszemközt kívánt vele találkozni a miniszterelnök. A képviselővel folytatott beszélgetés alapján beigazolódtak azok az elképzelések is, amelyek szerint a kormányfő a „meggyőzés” szinte minden formájával élt a hezitáló szocialista képviselőkkel szemben. Karsai ugyanis kijelentette: „ha felállok a teremben, és nemet mondok a javaslatra, akkor a körzetembe feleannyi uniós forrásra sem számíthattunk volna”. Kérdésünkre, hogy mindez a Gyurcsány Ferenccel folytatott beszélgetésén hangzott-e el, valamint tekinthető-e mindez nyílt fenyegetésnek, Karsai részéről csak zavarodott mosolygás volt a válasz.
Munkatársunk egyébként megkeresett más olyan MSZP-seket is, akik néhány napja még azt állították, bizonytalanok abban, hogy december 17-én megszavazzák-e a törvényt. Garai István Levente például úgy fogalmazott, valóban sokáig bizonytalan volt, de úgy döntött, igennel voksol „a feljavított változatra”. Elsősorban azért – fogalmazott –, mert úgy látja, megvannak a garanciák a területi, kiskórházak fennmaradására. Egy másik, neve elhallgatását kérő baloldali politikus azt mondta, ő is sokáig bizonytalankodott, de végül a frakciófegyelem hatására döntött az igen szavazat mellett. Megemlítette azt is, hogy a Liga Szakszervezetek által tett felajánlás egységbe kovácsolta őket, sértőnek találták ugyanis, hogy a Gaskó István vezette szervezet kifizette volna azt a 100 ezer forintos pénzbüntetést, amelyet a nemmel szavazó szocialistákra vethetett volna ki a frakció.
Információink szerint tegnap este a szavazások alkalmával Áder János (Fidesz) vezette volna a Ház ülését, ám megváltoztatták az ülésvezetési rendet, hiszen végül Szili Katalin elnökölt. Így a szocialista házelnöknek nem kellett színt vallania az egészségbiztosítás átalakításáról.
Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető elképesztőnek nevezte, hogy a több-biztosítós rendszer bevezetéséről szóló szavazáson a kormánypártok 123 biankó helyet adtak a kormánynak, egyelőre ismeretlen kormányrendeletek meghozatalára. Új korszak kezdődik az egészségügyben, a törvény kettészakítja a társadalmat, a leszakadó szegény rétegek eleshetnek, illetve nem juthatnak majd hozzá a jelenlegi szintű betegellátáshoz – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Tegnap délelőtt, a törvény végszavazása előtt néhány órával még mindig módosító indítványokat fogalmaztak az Egészségügyi Minisztériumban. Ezeket a több mint 100 pontot érintő előterjesztéseket az Országgyűlés egészségügyi bizottságának kora reggeli rendkívüli ülésén nem is tudták kiosztani. A Fidesz és a KDNP tiltakozásul kivonult a bizottság üléséről. Mikola István (Fidesz) leszögezte: nem vesznek részt ebben a kutyakomédiában, ami az ország legfontosabb törvényét jellemzi.
Figyelmet érdemel, hogy napközben az Országgyűlés házbizottsága váratlanul megváltoztatta a szavazások napirendjét. Az eredeti sorrend szerint az egészségbiztosítási törvényről hamarabb szavaztak volna, mint a jövő évi költségvetésről. Megfigyelők szerint ez az SZDSZ-nek jelentett volna „zsaroló pozíciót”, hiszen attól tehette volna függővé a költségvetés jóváhagyását, hogy a szocialisták megszavazzák-e biztosítási modellváltást. Erre azonban végül nem volt szükség, a végszavazás előtt ugyanis szinte mindenki biztosra vette, hogy az MSZP-sek egységesen az igen gombot nyomják meg. Este végül elfogadták a jövő évi költségvetéséről szóló törvényt, 206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. Ez a központi költségvetés bevételi főösszegét 7899,542 milliárd forintban, kiadási főösszegét 9017,138 milliárd forintban, hiányát pedig 1117,596 milliárd forintban állapítja meg. (A költségvetésről háttér a 13. oldalról)
A tegnap elfogadott törvényről a végső döntés Sólyom László köztársasági elnök mondja kil. Amennyiben aláírja a jogszabályt, akkor az jövő év januárban hatályba lép, és megkezdődik a több-biztosítós rendszerre való átállás. A törvény alapvetően változtatja meg a jelenlegi, egy állami biztosítóra épülő rendszert, beengedi a kötelező egészségbiztosítás területére a magántőkét. Az állam 22 egészségpénztárat alapít zárt körű részvénytársaságként, s ezek kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészét értékesítik magánbefektetőknek nyilvános árverésen. A pályázóknak az adott térségben élő állampolgárok után minimális 12 ezer forintot kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy ha minden térség a legalacsonyabb áron „kel el”, akkor 120 milliárd forint bevétel származik majd ebből. A pénz nagy részét egészségügyi fejlesztésekre kell fordítani, kisebbik részét pedig a majdan megalakuló egészségpénztárak állami részének alaptőke-emelésére használhatják fel.
Fennmarad ugyan a kötelező társadalombiztosítás, és továbbra is a jövedelem arányában fizetjük a járulékot, a jövőben a vegyes tulajdonú egészségpénztárak szervezik és finanszírozzák a járulékbevételekből a gyógyító szolgáltatásokat. A kormány azt ígéri, hogy a változásokkal hatékonyabbá válik a rendszer, a betegek jobb ellátást kapnak, annak ellenére, hogy az üzleti szereplők működési költségével és profitjával csökken az ellátásra fordítható keret. A pénztárak működési költségként bevételük 3,5 százalékát használhatják fel. A jelenlegi országos egészségbiztosítási pénztár 1,5 százalékot költ erre a célra, míg az új rendszerben az utódszervezete is ugyanennyit használhat fel. A pénztárak az első három évben nem vehetnek ki profitot, ám ezután az árbevételre vetítve maximum kétszázalékos nyereséget könyvelhetnek el. Ennek 51 százaléka természetesen az államot illeti meg.
Népszavazást kezdeményez Morvai. A tegnap elfogadott új egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban megerősítő népszavazás megtartását kezdeményezte az Országos Választási Bizottságnál Morvai Krisztina jogász, egyetemi docens. Az alkotmány szerint amennyiben a népszavazás során az állampolgárok elutasítják a törvényt, az nem léphet hatályba.
Az utcán tiltakoztak. A Vértanúk terén demonstrációt tartottak tegnap este, tiltakozva a parlamentben zajló, több-biztosítóról szóló szavazás ellen. A rendőrség biztonsági okokból forgalomkorlátozásokat vezetett be a Parlament környékén. A képviselői irodaház felől terelésre kellett számítaniuk az autósoknak, míg az épület másik oldalán nem lehetett felhajtani a pesti alsó rakpartról. (MTI)
origo.hu
Jordán Tamás elmondta, mit gondol arról, hogy Magyar Péter őt is megsértette
