Tel-Avivban, az orosz nagykövetség mellett két hónapja működik egy kulturális központként megjelölt szervezet. Az izraeli hírszerzés szerint szó sincs kulturális misszióról, a központ célja egyértelműen az Izraelben élő oroszok hazahívása, és voltaképp a Vlagyimir Putyin orosz elnök által létrehozott csoport, a Haza Fiai működteti a Geula utcai épületet. Ezt a szervezetet 2000-ben alapították, hogy az otthonuktól távol élő oroszokkal tartsák a kapcsolatot, s lobbizzanak a hazai érdekekért a távoli helyeken. Putyin akkor kiadta az utasítást: annyi oroszt hívjanak haza, amennyit csak lehet, s koncentráljanak a kiváló szakemberekre. A Háárec izraeli napilapban megjelent cikk szerint ezért is egyértelmű vadászterep Izrael a hazafias csoport számára. Az itteni oroszok ugyanis elkülönülő kolóniákban élnek, erős kötelékek fűzik őket Oroszországhoz, ráadásul rengeteg jól képzett szakember van közöttük, akik választott hazájukban komoly állásokat töltenek be. Az újság szerint Putyin egyúttal fel akarja éleszteni a zsidó kulturális-gazdasági életet is hazájában. Jelenleg Oroszországban Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk a legnagyobb zsidó lakosságú város, de mintegy 120 városban működnek kisebb-nagyobb központok, amelyek a zsidó kultúra ápolására kötelezték el magukat.
Az Izraelben élő orosz zsidók egyébként igen kapósak. Nem csupán Izrael szeretné őket megtartani – feltéve, ha tényleg zsidók, egyéb esetben azonnal kiutasítják őket az országból –, valamint Oroszország hazahívni, de Németország is csábítja őket. Berlin tervei szerint ismét beindíthatják az oroszokhoz hasonlóan a holokauszt előtti zsidó kulturális életet Németországban, ehhez pedig bevándorlókat várnak, főként a volt Szovjetunió területéről. Ha ez nem lenne elég, Ausztrália és Kanada is tárt karokkal várja a magasan képzett oroszországi kivándorlókat. Az izraeli bevándorlásügyi minisztérium adatai szerint több mint százezer, a Szovjetunióból érkezett letelepülni vágyó nem találta meg a számítását Izraelben, visszatért Oroszországba vagy Ukrajnába, s jelenleg nagyjából hetvenezer izraeli útlevéllel rendelkező személy él Moszkvában.
A tel-avivi orosz kulturális központ működését kisebb akadályok gátolják. A napokban érkezett meg állomáshelyére Alekszandr Krjukov, aki a nagykövetség első beosztottja lett nem mindennapi körülmények között. Krjukovnak ugyanis Tel-Aviv nem akart vízumot adni attól tartva, hogy valójában Oroszország javára kémkedik. Gyanújukhoz hozzájárult Krjukov elődjének, Andrej Mocsalovnak a tevékenysége, aki az izraeli általános biztonsági szolgálat (Sabak) szerint kulturális attaséként valójában fedésben dolgozó ügynök volt. Őt a Sabak kérésére hívta vissza Moszkva, ám az utód kinevezése végül csak azért sikerülhetett, mert sem Izrael, sem Oroszország nem akarta az incidens miatt kockára tenni a kétoldalú kapcsolatokat. Nem tudni, hogy emiatt-e, mindenesetre Izrael komolyan veszi ezt az ügyet, és az ötvenes évek eleje óta működő Nativ nevű ügynökség tevékenységét a maximumra állította. A keleti blokk országaiban élő zsidókkal való kapcsolatokért felelős szervezet a miniszterelnöki hivatalból átkerült a stratégiai ügyekért felelős tárcához, amelynek felelőse, Avigdor Liberman maga is Oroszországból érkezett. A politikus irányításával a Nativ programot indított el nemcsak az oroszországi, hanem minden orosz származású zsidó körében. Ez a tevékenység kiterjed így az Ausztráliába, Kanadába, az Egyesült Államokba vagy Németországba távozott zsidókra is, akiket arra próbálnak rávenni, hogy költözzenek Izraelbe. Moszkva nem igazán elégedett a Nativval, legutoljára 1998-ban jelezték hivatalosan Tel-Avivnak, hogy az ügynökség valójában kémtevékenységet folytat.
A német külügyminisztériumnak is lennének kérdései a Nativ működésével kapcsolatban, a berlini izraeli nagykövetségre ugyanis a napokban érkeznek meg az ügynökség alkalmazottai. A német hivatalos szervekkel együtt rosszallásukat fejezték ki a németországi zsidó közösségek vezetői is. A Nativ Kanadában is felerősíti a tevékenységét, a hírek szerint a mintegy százezres zsidó lakosságú Montreal lesz az első számú észak-amerikai célváros. Az itteni orosz ajkú zsidók 80-85 százaléka pedig épp Izraelből érkezett és telepedett le a francia nyelvű kanadai metropolisban, s általában semmi okuk távozni.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál