A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azzal vádolja, hogy jelöltségével megosztja a közösséget, veszélyeztetve az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét. Markó Béla elnök szerint nincs itt az ideje a magyar–magyar megméretésnek, a politikai pluralizmusnak.
– Minderről az az ókori fabula jut eszembe, amelyben a farkas vádolja a bárányt a víz felzavarásával, miközben nyilvánvaló, hogy csak ő zavarhatta fel a lefelé folyó vizet, és a bárány issza ennek a levét. Az egység megbomlásáért kimondottan a hatalmon lévők a felelősek, és nem az ellenzéket szokták vádolni a kormányzás hibájáért. Markó Béláék teljes felelősséget hordoznak az elmúlt 18 év alatt történtekért, különösen, hogy a szövetség elnöke a leghosszabban regnáló, minden kortárs pártvezetőt túlélő politikusnak számít. Mintha nem akarna tudomást szerezni a demokrácia játékszabályairól. Nem lehet hiteles az a magyar politika, amely csak a demokratikus játékszabályok felfüggesztésével, a pluralizmus kizárásával működik. Nem lehet hiteles egységről beszélni a demokráciával szemben, szükség van a választás szabadságára. Ugyancsak a demagógia kategóriájába tartozik, hogy Markó a románokkal való küzdelemre hivatkozik a magyar–magyar megméretkezéssel szemben, hiszen közismert, hogy a baloldaltól a jobboldalig valamennyi román politikai pártnak volt már direkt vagy közvetett szövetségese.
– Sokan úgy vélekednek, egyházfőként nem kellene aktívan részt vennie a politikai és a közéletben, maradjon inkább a prédikációnál.
– Rosszízű, régi időket idéző, szűkkeblű kizárólagosság ennek hangoztatása. Nem hiszem, hogy egy lelkész kevésbé politizálhat, mint egy munkás, mérnök vagy egy költő. A református egyházrendben a papság nem szentség, hanem egyfelől beilleszthető a polgári foglalkozások sorába, másfelől kihatást jelent. Semmilyen teológiai alapja nincs a protestáns lelkész közéleti-politikai szerepvállalásával szembeni fellépésnek, úgyhogy ezek a kifogások nem állják meg a helyüket. A kommunista-ateista diktatúra idején a Securitate temesvári parancsnokhelyettese is mindig azt mondta nekem: tiszteletes úr, ne avatkozz be a politikába.
– Kit terhel majd a felelősség, ha nem lesz képviselete az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben? Milyen következtetést von le, ha csak az RMDSZ jelöltjei jutnak mandátumhoz?
– Az RMDSZ önmaga felel azért, ha nem jut be az Európai Parlamentbe, hiszen 2004 óta zuhanórepülésben veszíti el népszerűségét, szavazóbázisát. Gondoljunk a szociáldemokrata államfőjelöltre, Adrian Nastaséra szavazó RMDSZ-re, a Traian Basescu leváltását célzó népszavazáson tanúsított álláspontjának kudarcára vagy a támogatásomra önkéntes alapon összegyűlt 140 ezer aláírásra. Én kísérletet teszek a brüsszeli magyar képviselet megmentésére, hiszen jelenleg az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos küszöböt. Ha senki nem jut ki, akkor sajnos nem sikerül megmentenem a magyar képviseletet az RMDSZ ellenében, és ezért az RMDSZ felelős. A szövetségnél a dögöljön meg a szomszéd kecskéje elv érvényesül. Felmérték, kicsi a valószínűsége annak, hogy jelöltlistájuk nyerő legyen, ezért arra szorítkoznak, hogy ha már ők nem jutnak mandátumhoz, akkor én se jussak. Ha viszont csak a szövetség jelöltjei jutnak ki, akkor újból hatásosan működött az RMDSZ nagy pénzen, hatalmas apparátussal, fejlett infrastruktúrával végzett választásai kampánydemagógiája, és megint sikerült egységbe rángatnia a kiábrándult, egységféltő, nemzetileg motivált választótábort.
– Bízik abban, hogy a választások után megegyezik az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzék? Milyen választási eredmény segítené leginkább a megállapodást?
– Ha kijutnék, az eddig hatalmi erőpozícióból politizáló RMDSZ olyan helyzetbe kerülne, hogy kénytelen volna partnerséget vállalni abban a rendszerváltozásban, amelyet augusztusi tárgyalásaink idején hirdettünk meg az erdélyi magyar politikai és közélet tekintetében. Félő, ha az RMDSZ bejut, akkor megint magas lóról politizál, és túléli magát egy időre, ami anakronizmus volna. Ez a két végletes lehetőség a legjobb, illetve a legrosszabb az erdélyi magyar érdek szempontjából.
– A román többségi társadalom többnyire a magyar Corneliu Vadim Tudort, vagyis egy szélsőségesen nacionalista személyt lát önben. Zavarja?
– Mindez igazi mivoltom szándékos megcsúfolása, és rokon azzal a törekvéssel, amely évekkel ezelőtt szekus ügynöknek akart kikiáltani. Ez sajnos nemcsak román törekvés volt, hanem a román nacionalisták és a titkosszolgálat volt ügynökei megtalálták magyar cinkosaikat ennek a Tőkés-féle nacionalista, szélsőséges ellenségképnek a kialakításában. Fáj, hogy az 1989-es temesvári ellenállás tisztaságát személyemen át ilyen módon mocskolják be. Igyekszem érzékeltetni a románsággal, hogy ami egy demokráciában jó a magyaroknak, az számukra is jó. A székelyföldi területi autonómia is olyan jó lehetne az ott élő románok számára, mint például a katalán autonómia a spanyolok vagy a dél-tiroli az olaszok számára.
– Traian Basescu államfő elítélte a kommunista rezsim rémtetteit, a kormány intézetet hozott létre, amely a kommunista múlt feltárásával foglalkozik. Kielégítőnek tartja a kommunista múlttal való leszámolás érdekében tett bukaresti erőfeszítéseket?
– Románia szinte példamutató a volt kommunista táborban ebből a szempontból, mint ahogy a kommunista rémtettekről szóló jelentés is egyedülálló az egykori szocialista országokban. Nagyra értékelem Basescu elnöknek a múlt feltárására irányuló törekvéseit, ami kicsit ellentmondásban is van egyéb politikai megnyilvánulásaival. Nem lehet elvitatni tőle, hogy a Securitate irattárának újabb tíz és tíz kilométereit bocsátotta az országos átvilágítóbizottság rendelkezésére. Hiányérzetem van viszont a kommunizmus feltárásának magyar vonatkozása kapcsán, ezért kezdeményezni fogom olyan kutatómunka beindítását, amely megjelentetné az elfogadott jelentés magyar mását.
– Az EP-választásokkal egy napon Basescu kezdeményezésére népszavazást is rendeznek Romániában az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről. Mi a véleménye erről?
– Egyértelmű, hogy ez a változat lecsökkenti a számarányos magyar képviselet esélyét a román parlamentben. Amúgy a személyi bizalmon alapuló új választási rendszerrel elvben csak egyetérteni lehet, az arctalan pártlistákkal torkig van már az ország. A mostani helyzetben azt javasolnám, hogy az egyéni szavazókörzetes választási rendszer olyan kiegészítéssel lépjen érvénybe, hogy bármiképpen végződjenek a választások, a kisebbségek számarányuknak megfelelően vehessenek részt Románia parlamentjében, ezáltal biztosítani lehessen a számarányos magyar vagy más kisebbségi jelenlétet.
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben