Győr városa meglehetősen sokat hallat magáról mostanában. Legutóbb a helyi közgyűlés azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a KDNP kilépett a Fidesszel alkotott helyi frakciószövetségből. Mi áll a lépés hátterében?
– Már korábban is kitapintható volt a frakciószövetségen belül, hogy egyes kérdésekben eltérő nézeteket képviselnek a két párt tagjai, és talán ez vezetett oda, hogy a KDNP most önálló képviselőcsoportot hozott létre. Nem vesztek össze a Fidesszel, és továbbra is egyeztetni akarnak a szövetségesükkel, de mostantól külön utat szeretnének járni. Semmi rendkívüli nem történt egyébként, inkább csak a média fújta fel az ügyet, hiszen a két párt rendszerint a parlamentben is egyeztetve, de külön-külön fejti ki véleményét a napi történésekkel kapcsolatban, és ezt hangsúlyozzák is. Én tudomásul vettem a KDNP döntését, remélem, a jövőben is egészséges munkakapcsolat lesz közöttünk, és még jobban összekovácsolódnak a felek. Bízom benne, hogy a Fidesz-frakció is így ítéli meg ezt a dolgot, s a helyzet, amit most sokan konfliktusként élnek meg, rövid idő alatt rendeződik.
– Több mint egy évet már eltöltött a polgármesteri székben. Sportolóként bizonyított, egy nagyváros vezetése azonban új kihívást jelent önnek. Milyen tapasztalatokat szerzett eddig?
– Olyan ember vagyok, aki tartja a szavát, a választási kampányban tett ígéreteket igyekszem teljesíteni. Ha valakinek vannak elképzelései, és ötleteit a kampányban bemutatta, akkor azokat a lépéseket végre kell hajtania. Mindenki ezt várja el tőlünk, és nekünk kötelességünk ezt teljesíteni, és ha kell, akkor egyeztetni az elképzeléseket a megvalósítás érdekében.
– A településvezetői munka milyen változást hozott az életében?
– Határozott ember voltam korábban is, ma is az vagyok. Azt tanultam meg a sportban, hogy annak, aki jobb, kezet kell nyújtani, és el kell ismerni a teljesítményét. Aki csakis ellenségesen közelít a másikhoz, az nem lehet eredményes. Megtanultam azt is, hogy tehet a polgármester jót is, rosszat is, de a jó természetes, míg a rosszért mindig a településvezető a felelős. Ráadásul talán nincs is annyi jogosítványunk, mint amennyit az emberek képzelnek erről a pozícióról. Egyet tudok: a képviselőkkel együtt minden lehetőséget megragadunk, hogy ez a város fejlődjön. A véleményeket el kell mondani szemtől szembe, annak ellenére, hogy azokat az embereket, akik ezt teszik, nem nagyon szeretik. Én nem vagyok konfliktuskerülő, úgy érzem, hogy a vélemények ütköztetése az, ami minket előbbre vihet. Értelmes, tárgyszerű, a város érdekét kereső vitában viszont szívesen meghallgatom az eltérő véleményeket, észérvekkel meg lehet győzni.
– Milyen helyzetben volt pénzügyileg az önkormányzat, amikor a város élére állt?
– Amikor átvettem a várost, a gazdálkodással nem volt különösebb gond. Az előző önkormányzati vezetés csak fejlesztésre vett fel hitelt, amit mi folytattunk. Az iparűzési adóból befolyó összeggel ezt egybevetve én nem látok problémát ebben a tekintetben. Ahol nekünk változtatni kell, az abban áll, hogy a szerencsés adottságok eddig sok kemény intézkedéstől megvédték a várost. A viszonylagos biztonság elkényelmesített, pedig ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk, sokkal aktívabbnak kell lennünk. Az intézményeknél racionálisabb működtetést kell bevezetnünk. Ennek érdekében a kellemetlen dolgokat is fel kell vállalni, annak ellenére, hogy sok embert rosszul érint, de a többség érdekében meg kell tenni. Azt például sikernek tartom, hogy ebben a helyzetben sem voltunk kénytelenek egyetlen iskolát sem bezárni.
– Milyen tervekkel vágott neki a négyéves ciklusnak, és mit sikerült eddig megvalósítani belőlük?
– A városüzemeltetéssel kapcsolatban tisztább képet szeretnénk. Tettünk is intézkedéseket, többek között parkgondozói hálózatot alakítottunk ki a belvárosban, de a peremkerületekben is látszanak már ennek az intézkedéscsomagnak az eredményei. A győri hőszolgáltató és az önkormányzat között példás együttműködés van, mintaprojektként a mérhető hőszolgáltatást alakítjuk ki. Még a Fidesz-kormányzati ciklusban hallottam Orbán Viktor miniszterelnököt és Matolcsy György gazdasági minisztert beszélni a geotermikus energia magyarországi kiaknázásának lehetőségeiről. Szándékom, hogy a közeljövőben kezdődjenek meg magánforrásból itt is a kutatások, mert van esélye, hogy Győr – amely eddig is a legolcsóbb távhődíjat kiszámlázó nagyvárosok közé tartozott – a gázárnövekedés okozta távhőköltség-növekedést a geotermikus fűtés lehetőségeivel kompenzálhatná. Kiemelten kezeljük, uniós projektként a hulladékgazdálkodási program megvalósítását is. A közgyűlés előtt van a nagyon rossz állapotú útjaink rendbetétele, ez másfél milliárdos projekt, amelyet lépésről lépésre valósítunk meg. Emellett folyamatosan korszerűsítjük játszótereinket is. Ígértem a szakképzés átalakítását, ezzel kapcsolatban egyeztetünk a nagy cégekkel, hogy nekik milyen szakemberekre van szükségük, és mi miben tudunk segíteni. Együttműködési megállapodásunk van az egyetemmel, és szeretnénk, ha az onnan kikerülő fiatalok Győrben maradnának, itt vállalnának munkát. Nyitottunk a civil szféra irányába, és ahol szükséges a megkérdezésük, ott felvesszük a kapcsolatot mindenkivel. Komoly döntést hozni ugyanis csak úgy lehet, ha társadalmi vita, konzultáció előzi meg. A közgyűlés határozatot hozott egy uszoda felépítéséről, amit nemcsak verseny céljából, hanem az emberek használatára is szeretnénk felépíttetni. A Széchenyi teret felújítjuk, beadtuk a pályázatot a regionális fejlesztési tanácshoz.
– A kormány politikája nem kedvez a tervek megvalósításának, s ráadásul úgy tűnik, hogy a Gyurcsány-kormány a megszorításokat rátestálja az önkormányzatokra, ezért az embereknek úgy tűnhet, hogy a települések találják ki ezeket.
– A központi kormányzat olyan intézkedéseket hozott, amelyek nagyon nehéz helyzetbe sodorták az önkormányzatokat. Sajnos nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell. A kormány helyett a helyben élők, sokszor általánosítva, az önkormányzaton kérik számon a megszorításokat, mert az emberek azt várják el, hogy az önkormányzat segítsen rajtuk. Be kell látni, hogy a városvezetésnek a kevésből kell a maximumot kihoznia úgy, hogy kénytelenek vagyunk megszorító lépéseket tenni. Érdekes lehet például, hogy azt mondhatják majd a kormányzat részéről 2009-ben: tessék beszedni az ingatlanadót, és ennek megfelelően elvonnak a normatív támogatásból. Mit tud csinálni ilyenkor az önkormányzat? Nem tud mást tenni, mint beszedi az ingatlanadót. Később a kormány ujjal mutogathat ránk, hogy csak a lehetőséget adta meg az ingatlanadó beszedésére, de mi vezettük be az adott településen. Az az ember, aki nem néz ilyen mélyen a dolgok mögé, csak azt látja, hogy emelkednek az árak, megszorítás van, az önkormányzat adókat vet ki rá.
– Tavaly már született több megszorító intézkedés, amely hátrányosan érinti az önkormányzatokat. A jövőt illetően még csak tervek, de inkább csak ötletelések vannak. Ez mennyiben veszélyeztetheti Győr terveit, jövőjét?
– Nekünk még vannak tartalékaink. Arra célzok, hogy az iparűzési adó tekintetében nem állunk rosszul, de ha nem fejlesztésre használjuk, hanem csak a működőképesség fenntartására fordítjuk, az már nagy baj. Így jogosan kérhetik számon a vállalkozások az önkormányzaton azt, hogy mi történt a pénzünkkel, hiszen azért adóznak, hogy Győr fejlődjön. Nem lehet az a cél, hogy a város egyfajta szociális intézményként működjön, de ha a kormány rákényszerít arra, hogy kötelező feladatokat tartsunk fenn, és azt nem finanszírozza, akkor alkalmazkodnunk kell a körülményekhez. Folyamatosan figyelnünk kell a racionális gazdálkodásra, úgy kell előregondolkodni, hogy ne sodródjunk az árral, hanem elébe menjünk a gondoknak, ne érjenek váratlanul bennünket a kormányzati megszorítások. A győriek megértik ugyan az országos nehézségeket, de húsz év múlva nem azt mondják majd, hogy 2008-ban azért történt vagy nem történt valami a városban, mert Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, hanem mert jó vagy rossz volt akkor a polgármester.
origo.hu
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket
