Három éve bukott el a referendum

Takács Albert rendészeti miniszter elmondta, hogy még több kormányrendeletet meg kell alkotni a schengeni csatlakozás előtt. A Fidesz a három évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló érvénytelen népszavazás évfordulóján arra figyelmeztetett, hogy ünneplés helyett inkább az uniós határ túloldalán rekedő nemzettársainkkal kellene foglalkozni.

Még 10-12 kormányrendeletnek és alacsonyabb szintű rendelkezésnek kell megszületnie Magyarország schengeni csatlakozása előtt – mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter. Takács Albert közölte: az uniós országok belügyi és igazságszolgáltatási tanácsa csütörtöki ülésén pont kerül a folyamat végére. A tárcavezető szerint december 21-én az országhatárok elillannak, jelképesé válnak. Mint fogalmazott, bár az államhatárok a schengeni csatlakozás után láthatatlanná válnak, esetenként előfordulhat, hogy ideiglenesen újra bevezetik az ellenőrzést, mint például a jövő évi, Ausztriában és Svájcban rendezett labdarúgó Európa-bajnokság alatt.
– A schengeni térséghez való csatlakozás még inkább ráirányítja a figyelmet azokra a határon túl élő magyarokra, akiket a schengeni határ elválaszt Európától – véli a Fidesz. Potápi Árpád fideszes országgyűlési képviselő szerint a magyar kormánynak nem az a kötelessége, hogy sikerjelentéseket adjon, hanem hogy biztosítsa a schengeni határokon kívül élő magyarok számára az anyaországgal való zavartalan kapcsolattartást.
– Nem szabad hagyni, hogy a határon túli magyarok elszigetelődjenek a magyarországiaktól – mondta a kettős állampolgárságról szóló népszavazás harmadik évfordulóján Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Bölcskei emlékeztetett rá, hogy három éve a református egyház nem értett egyet a népszavazás kérdésfelvetésével, míg a referendum eredménye a magyarságra nézve káros következményekkel járt, mert nem adott lehetőséget a külföldi magyarok számára az anyaországban való érvényesülésre. A népszavazás harmadik évfordulójára a Polgárok Háza emlékestet szervezett, amelynek keretében látható volt az Andrási Attila vezette délvidéki Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház előadásában a Wass Albert regényei alapján íródott A világ és a vége című színmű. Beszédet mondott Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere.
A 2004. december 5-i országos népszavazáson a kórház-privatizáció mellett arról lehetett dönteni: az Országgyűlés törvényt alkosson-e, hogy kedvezményes honosítással kérelmére anyaországi állampolgárságot kapjon az a határon túli magyar, aki nemzetiségét a magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja. A referendumot ugyan a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, de az ügy mellé odaállt a parlamenti ellenzék is. A Gyurcsány– Hiller-féle új szocialista pártvezetés némi hezitálás után csatlakozott a szabad demokraták álláspontjához, elutasítva a külhoni magyarok kettős állampolgárságának a lehetőségét. A 2004 nyarának végén az MSZP-kongresszus által pajzsra emelt kormányfő országos (ön)legitimizációs kísérlete sikerrel járt, hiszen a távolmaradásra, illetve a nemre buzdított. Végül igen választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 51,57 százaléka, azaz 1521271 fő, nemmel voksolt 48,43 százalék, 1428578 fő, ám a referendum az alacsony részvétel miatt eredménytelen lett.