Annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi zárt ülésén csak a szocialisták tartották alkalmasnak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetésére Laborc Sándort, úgy tűnik, mégis ő lesz a kémelhárítás első embere. Szilvásy György titokminiszter ugyanis a testület állásfoglalása ellenére várhatóan a Szovjetunió Dzerzsinszkij Akadémiáján végzett volt hírszerző főigazgatói kinevezését javasolja majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek.
Példátlan lenne, ha a kormányfő elfogadná Szilvásy felterjesztését, hiszen a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy az NBH élére olyan ember kerüljön, aki elbukott a parlament szakbizottsága előtt. A testület tegnapi ülésén egyébként öt szocialista igennel, a Fidesz és az MDF öt képviselője nemmel, míg az SZDSZ politikusa úgynevezett puha nemmel szavazott, vagyis tartózkodott.
Bizottsági meghallgatását követően Laborc Sándor tegnap nem kívánt válaszolni az újságírói kérdésekre.
Szilvásy György titokminiszter az ülés után közölte, amennyiben Laborc Sándor C típusú átvilágítása rendben lesz (kinevezése előtt újra át kell világítani), akkor a bizottság döntése ellenére jó érzéssel terjeszti fel a jelenleg megbízott főigazgatót a miniszterelnöknek, mert szerinte szakmai alkalmasságához nem fér kétség. Megjegyezte, a NATO-n belül a partnerszervezetek sem emeltek kifogást Laborc személyével szemben, a kinevezés Magyarország belügye.
Gulyás József (SZDSZ) azt mondta, azért tartózkodott a szavazásnál, mert nem tartja szerencsésnek, hogy kártékony vita alakult ki, nagyobb egyetértésre van szükség. Ugyanakkor a szabad demokrata politikus tudomásul veszi, ha Szilvásy és Gyurcsány mégis Laborc Sándor kinevezése mellett dönt.
A távirati iroda információi szerint Szilvásy György többször is egyeztetett az SZDSZ-szel, és megszervezte azt is, hogy Gulyás József személyesen tehesse fel kérdéseit vagy fogalmazhassa meg esetleges aggályait Laborc Sándornak. Szilvásy György csütörtökön találkozott az SZDSZ-frakcióval, ahol azonban nyilvánvalóvá vált, hogy – bár korábban, az egyeztetési folyamat során nem jelezték, hogy szakmai kifogásuk lenne – nem fogadják el Laborc Sándort NBH-főigazgatónak – értesült az MTI.
Simicskó István, a testület kereszténydemokrata elnöke közölte, a bizottság helyesen döntött, ezek után a minisztert, illetve a miniszterelnököt terheli a felelősség, ha kinevez egy ilyen múltú, tevékenységű és esetleges kapcsolatrendszerű személyt, ami egy NATO-tagország esetében nem vállalható fel.
Tóth Károly, a bizottság MSZP-s alelnöke úgy fogalmazott: az ülésen elsősorban nem szakmai, hanem bizalmi kifogások vetődtek fel Laborc Sándorral szemben, s így az őt jelölő Szilvásy Györggyel szemben is.
A szakértők szerint a most 49 éves szakember – aki jelenleg az NBH megbízott főigazgatója – veszélyesen jó orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban azon a szovjet állambiztonsági egyetemen végezte tanulmányait, ahol a KGB-seket is képezték. Japán, orosz felsőfokú és horvát középfokú nyelvvizsgája van. Huszonkét éven keresztül, egészen 2000-ig teljesített a szolgálatoknál értékelő-elemző feladatokat, valamint műveleti területeken dolgozott. Az Információs Hivataltól való elbocsátása után 2004-ig az APEH Bűnügyi Igazgatóságának volt információs igazgatóhelyettese, majd visszatért az NBH-hoz.
Ismeretes – egyes értesülések szerint –, a NATO részéről informális úton már jelezték, Laborc kinevezését nem néznék jó szemmel. Már csak azért sem, mert jövőre hazánk adja a katonai szövetség különleges bizottságának soros elnöki tisztségét, az NBH főigazgatójának személyében. Ennek a szervezetnek egyik fő feladata éppen az orosz titkosszolgálati befolyás növekedésének meggátolása, illetve az ezzel szemben való védekezés. Korábbi nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán Laborc Sándor az ellenzék szerint semmilyen információval nem szolgált felvetéseikre Oroszország birodalmi törekvéseiről, valamint titkosszolgálata gazdasági és energetikai területen észlelt nyomulásáról.
A Magyar Hírlap tegnapi számából kiderült, a rendszerváltás előestéjén Laborc a Varsói Szerződés szétesésekor Lovasberényben, az akkori KGB-s befolyású államok titkosszolgálati vezetőinek szervezett egy találkozót. A lap szakértői szerint nem mindennapi a beágyazottsága a KGB-irányítású titkosszolgálatokba annak az embernek, aki képes volt a válságos órákban megszervezni egy ilyen jelentős konferenciát. Úgy tudjuk erről az egyeztetésről a tegnapi bizottsági ülésen is szó esett, amit Laborc Sándor lényegében egy búcsútalálkozónak nevezett.
A bizottság tegnapi ülésen egyébként Laborc Sándor meghallgatása előtt a testület többsége támogatta Hetesy Zsolt kinevezését az Információs Hivatal élére, illetve Balajti László kinevezését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatói posztjára. E két személy kapcsán a Fidesz tartózkodott.
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit