Információink szerint lesz olyan szocialista képviselő, aki a végszavazásnál nem nyomja meg az igen gombot, bár a bizonytalankodók szinte mindannyian azt állították, hogy csak az utolsó pillanatban döntenek. Azt azonban a szakértők sem valószínűsítik, hogy elegendő átszavazó lenne az egészségbiztosítási átalakítás megbuktatásához. Több MSZP-s mondta azt is, hogy nem „jó szívvel”, de a frakciófegyelemre való tekintettel mégis megszavazza a törvényt.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nem aggódik igazán, legalábbis ezt állította egy lapinterjúban. Úgy fogalmazott: biztos a törvény sikerében, s behűtött pezsgővel várja a végszavazást. Érez némi vizsgadrukkot, amit takarítással próbált levezetni – tette hozzá. Néhány napja pedig azt nyilatkozta: ez egy olyan rendszer, amelyben benne van a fejlődés lehetősége. Nem zárta ki, hogy a fejlődés egy tisztán üzleti alapon működő, magánbiztosítós rendszer irányába mutasson.
Ha a képviselők többsége elfogadja ma a törvényt, akkor jövőre huszonkét egészségpénztárat alapíthat az állam részvénytársaság formájában, amelyek kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészét magánbefektetőknek értékesíthetik árverésen. A kikiáltási ár egy adott területen élő lakosonként tizenkétezer forint lesz. A kormány körülbelül százhúszmilliárd forintos bevételre számít ebből, ennek a pénznek egy kisebb részét a pénztárak kötelező tőkeemelésére költik, míg a maradékot elvileg az egészségügyben kell felhasználni. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen fejlesztésekre fordítják majd ezt a pénzt.
*
Mindenki szabadon megválaszthatja, melyik pénztárral köt szerződést. Aki nem választ, azt automatikusan besorolják a területét megszerző pénztárhoz. A járulékbefizetés rendszere egyelőre nem változik, a tagok után beszedett pénzt fejkvótával korrigálva kapják meg a pénztárak. Ezentúl ők szervezik és finanszírozzák majd az egészségügyi ellátást.
Az Egészségügyi Minisztérium által készített törvényt számos ponton átírták a szocialisták módosító indítványaikkal. Változott például, hogy évi két alkalom helyett csak egyszer lesz lehetőség pénztárat váltani. Módosítottak a pénztárak menedzsmentjogának elosztásán, a profit mértékén, illetve azon is, hogy milyen kedvezményeket adhatnak a pénztárak. Átvállalhatják például a kórházi napidíjat és a vizitdíjat, ez utóbbit azonban csak akkor, ha valaki részt vesz megelőző programokon, szűrővizsgálatokon. Az intézményeknek az így beszedett pénz 30 százalékát bérfejlesztésre kell fordítaniuk. Fél évvel – 2009 januárjára – előre hozták az új rendszer valódi indulási időpontját. Egy Fidesz által elkészíttetett felmérés szerint az emberek 76,3 százaléka nem akarja, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazza az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslatot – mondta az ellenzéki párt fővárosi frakciójának vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján. Tarlós István hangsúlyozta: a telefonon megkérdezett 250 ezer magyar állampolgárnak mindöszsze 17 százaléka szavazott igennel arra a kérdésre: akarja-e, hogy a parlamenti képviselők megszavazzák a több-biztosítós egészségügyi rendszerrel kapcsolatos jogszabályt, míg 6-7 százalék nem tudott válaszolni. Ezek az arányok beszédesek, nem lehet bizonytalanságról beszélni.
A politikus úgy vélte, nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy a magyar társadalom nem akarja a több-biztosítós egészségügyi rendszert. Ha ennek ellenére a koalíciós többség megszavazza a törvényjavaslatot, akkor kétségbevonhatatlan egyértelműséggel kijelenthető, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége ellen foglal állást.
Daróczi Dávid kormányszóvivő úgy reagált: az emberek becsapása, ha egy közvélemény-kutatás adatait nem értelmezik helyesen. Hozzátette: a védőoltásokról például lehet úgy is kérdezni, hogy vajon szeretik-e az emberek, ha tűvel szurkálják őket. A többség erre biztosan nemet mond, közben azonban mindenki tudja, hogy az oltás őt védi meg a betegségtől – fogalmazott.
A kormányszóvivő úgy látja, hasonló a helyzet most is: rendet kell tenni, hogy végre a páciens legyen a főnök az egészségügyben, és érte dolgozzon az orvostól a gyógyszercégig mindenki. Egy dolog változik ugyanis az új, egy- biztosítós, többpénztáras rendszerben: a kórházaknak, rendelőknek és a többi szolgáltatónak versenyeznie kell egymással, hogy a beteg úgy érezze, mindent megtettek az ő érdekében – közölte. Kiemelte: eközben maradéktalanul érvényesülnek a mostani rendszer alapelvei is. Az egészségügy finanszírozása a jövőben is az egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritáselvű, kötelező társadalombiztosítás keretében történik – mondta a kormányszóvivő. Emlékeztetett arra: a biztosítás kötelező lesz, senkit sem lehet kizárni a rendszerből. Nem lehet különbséget tenni a biztosítottak között az alapján sem, hogy ki hány éves, hol lakik, milyen az egészségi állapota.
Budapest XVII. kerületi önkormányzatának képviselő-testülete határozatban fejezte ki, hogy nem ért egyet az egészségbiztosítás privatizációjával, a kormány által előterjesztett, az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat tartalmával. A testület Riz Levente polgármester útján felkérte Alexa Györgyöt (MSZP), Rákosmente országgyűlési képviselőjét, hogy a parlamenti szavazáson ne támogassa az említett előterjesztést. Véleményük szerint a tervezett átalakítás jelentős terhet ró az ország, így a kerület lakosságára, romolhat az emberek hozzáférése a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz.
Tüntetnek a TB Mentők. Békés, virrasztásos demonstrációt tart tegnap este óta az egészségbiztosítási törvény zárószavazásának ideje alatt is a TB Mentők Egyesülete, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége Képviselői Irodaház mellett lévő parkban, hogy jobb belátásra bírjuk az érintett képviselőket, és hogy kifejezzük a civilek és a társadalom véleményét.” (P. D.)
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
