Elégedetlenek az ellenzék meglehetősen gyengén szerepelt pártjai is, a Másik Oroszország és a kommunisták demonstrációkat helyeztek kilátásba. Vlagyimir Putyin elnök köszönetet mondott a magas, 63 százalékos részvételért, bizalmi népszavazásként értelmezve a voksolást. Elemzők közben már azt találgatják, él-e majd a hatalom, s milyen mértékben az Egységes Oroszország által szerzett alkotmányos többséggel, amely jelentősen megnöveli az elnök mozgásterét az új politikai struktúra kialakításában. Borisz Grizlov, a győztes párt elnöke kijelentette, nem készülnek az alaptörvény módosítására.
Kétharmados többséget szerzett a dumában az Egységes Oroszország. A hatalom pártja a szavazatok 64,1 százalékával 315 mandátumot mondhat magáénak a parlament 450 tagú alsóházában. A kommunista párt (KPRF) 11,6, a Liberális–Demokrata Párt 8,2 és az Igazságos Oroszország 7,8 százalékot szerzett, ami 57, 40, illetve 38 mandátumnak felel meg. A 11 induló párt közül a többi nem jutott át a 7 százalékos küszöbön: az Agrárpárt 2,3, a Jabloko 1,6, a Polgári Erő 1,1 és a Jobboldali Erők Szövetsége 1 százalékot, a többi egy százaléknál kevesebb szavazatot szerzett.
*
Nem volt olyan szabálysértés, netán csalás a választásokon, amely kétségessé tehetné annak eredményét, jelentette ki Vlagyimir Csurov, a Központi Választási Bizottság elnöke. Ezzel szemben az Egységes Oroszország kivételével az összes induló párt komoly csalásokról számolt be. A megnövelt tét, a bizalmi szavazás miatt a magas részvételért talán a kelleténél többet megtett a hatalom, a pártok eredményei hasonlóan alakultak volna, ha teljesen tisztán mennek végbe a választások. Megkérdőjelezhetetlen Putyin és a rendszer támogatottsága – állítják megfigyelők.
A Gennagyij Zjuganov vezette kommunista párt szerint „ilyen piszkos” választás Oroszországban még nem volt, és a párt megtámadja az eredményt. Az Eho Moszkvi rádió műsorából kiderült, hogy a legkülönfélébb csalási módozatokat alkalmazták. Akadt hely, ahol egyáltalán nem volt zárt fülke. Másutt a szavazócédulákat nem urnába kellett dobni, hanem egyenesen a szavazatszedők kezébe kellett adni, akik aztán beszkennelték a számítógépbe. A Novoje Vremja ellenzéki lap riporterei számos helyen szavaztak Moszkvában. Elmagyarázták, nem volt idejük beszerezni a lakhelyük szerint illetékes hatóságoktól a kellő igazolást, céloztak rá, hogy az Egységes Oroszországra akarnának voksolni, és sehol nem ütköztek akadályba.
Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint „nem volt tisztességes” az oroszországi parlamenti választás, míg a szabálytalanságokról szóló panaszok kivizsgálását követelte a Fehér Ház. Az Európai Unió is bírálta a választások lefolytatását, azt állítva, hogy az országban a szavazás előtt megsértették a szólás és a gyülekezés szabadságát. Sem szabadnak, sem tisztességesnek nem nevezhetők az oroszországi választások a német kormány magas rangú képviselője szerint.
– Moszkva ugyanakkor érezhetően nem kér a kioktatásból. Az európai nemzetközi szervezetek megfigyelői politikai megrendelésre adtak negatív véleményt a vasárnapi oroszországi parlamenti választásokról – jelentette ki ugyanakkor Igor Boriszov, a Központi Választási Bizottság tagja Moszkvában. „Az Európa Tanács és az EBESZ parlamenti közgyűlései által kiküldött missziók kijelentései nem fedik az objektív valóságot, hanem azt a refrént ismétlik, amelynek hangnemét két hete Washingtonban adták meg, s amelyet azonnal elkezdett énekelni az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája” – mondta Boriszov, és kettős normák alkalmazásával vádolta a megfigyelőket.
Putyin tegnap alkalmasnak látta az időpontot, hogy kijelentse: Oroszország egy nap visszatérhet az európai hagyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló (CFE-) szerződéshez, de csak abban az esetben, ha a NATO-tagországok ratifikálják az egyezség módosított változatát. A NATO azzal magyarázta halasztást, hogy az oroszok továbbra is katonákat állomásoztatnak Grúziában és Moldovában. Grúziából kivonta ugyan Moszkva a csapatait novemberben, Moldovából azonban nem.
Irán új szövetségeseket keres
