Utcára kidobott fenyőfák: megszólalt a hulladékgazdálkodó cég

Vízkereszt után hagyományosan megkezdődik az ünnepi időszak lezárása, aminek leglátványosabb jele a karácsonyfák megjelenése az utcákon. A szolgáltatók országszerte felkészültek a több millió fa begyűjtésére és újrahasznosítására. A MOHU tájékoztatása szerint a folyamat nemcsak logisztikai kihívás, hanem lehetőség is: a kidobott fenyőfa komposztként vagy energiaforrásként tér vissza a körforgásba. A zökkenőmentes elszállításhoz azonban a lakosság együttműködése is elengedhetetlen.

Kidobott fenyőfa, Veszprémből. Forrás: Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

Január 6-a után minden esztendőben aktuálissá válik a kérdés: mi legyen a sorsuk a szobákat hetekig díszítő, ám mostanra funkciójukat vesztett fenyőknek. A begyűjtés országszerte szervezett keretek között zajlik. A fenyőfamennyiségek érzékeltetésére a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lapunk megkeresésére közölte: Budapesten a becslések szerint mintegy öt-hatszázezer darab tűlevelű kerül ki az utcákra, országszerte ez akár több millió is lehet. 

Akár negyventonnányi, a karácsonyi ünnepek után kidobott fenyőfát is elégethetnek a két biomassza-tüzelésű blokkal működő pécsi hőerőműben. Fotó: MTI/Ruprech Judit

Fenyőfahelyzet országszerte

A fővárosban a MOHU Budapest Zrt. végzi a szervezett begyűjtést, amely általában másfél hónapig tart. A budapestieknek két lehetőségük van: a hulladékgyűjtő kukák mellé helyezhetik ki a fát vagy igénybe vehetik a kerületenként kijelölt több száz gyűjtőpont egyikét. A begyűjtött fák itt nem vesznek kárba, hanem energetikai célokat szolgálnak. Az aprított fát a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égetik el, ahol a magas gyantatartalom miatt kiváló tüzelőanyagként funkcionál. Az így nyert hő- és villamos energia több tízezer budapesti háztartás ellátását segíti a téli hónapokban.

A vidéki nagyvárosokban a helyi sajátosságokhoz igazodó, eltérő rendszert alakítottak ki. Debrecenben az A.K.S.D. Kft. végzi a munkát, és a lakókörnyezet típusa határozza meg a teendőket. A társasházi övezetekben élőknek a közterületen kijelölt gyűjtőpontokra kell kihelyezniük a fákat. A családi házas övezetekben lakóknak egyszerűbb a dolguk: ők a vegyes kommunális hulladék ürítési napján, közvetlenül a kukák mellé tehetik ki a növényeket. A cívisvárosban begyűjtött, várhatóan 28-30 tonnányi fenyő sorsa is rendezett, a legtöbb esetben komposzt formájában kerülnek vissza a körforgásba.

Miskolcon a MiReHu Nonprofit Kft. január 12. és 30. között végzi a szolgáltatást. 

A borsodi vármegyeszékhelyen külön felhívják a lakosság figyelmét egy fontos szabályra: a fákat tilos zsákban kihelyezni.

Azokat szabadon kell a gyűjtőhelyre tenni, ügyelve arra, hogy ne dobják úttestre, parkokba vagy zöldterületekre. A cél, hogy a gyűjtőjárművek akadálytalanul megközelíthessék a hulladékot. A nagyobb méretű fákat a lakosok a hulladékgyűjtő udvarba is beszállíthatják.

A kisebb településeken és falvakban a helyi szolgáltatók gyakran előre meghirdetett naptár szerint, úgynevezett járatszerű gyűjtéssel végzik a munkát.  Bár a logisztika eltérhet, az alapvető szabályok mindenhol hasonlók. Alapvető elvárás, hogy a fenyők teljesen mentesek legyenek:

• a díszektől,
•  szaloncukorpapíroktól, 
• fényfüzérektől és a
•  talapzattól.

 Ezek az idegen anyagok ugyanis komoly károkat okozhatnak a feldolgozó gépekben, és ellehetetlenítik az újrahasznosítást. A két és fél méternél magasabb példányokat érdemes kettévágni a könnyebb kezelhetőség érdekében.

Gyakori dilemma, mi történjen, ha valaki lecsúszik a kiemelt időszakról. A szolgáltató tájékoztatása megnyugtató: a másfél hónapos dömping után is elszállítják a fákat. Ilyenkor a normál hulladékszállító célgépek gyűjtik össze a kukák mellé kihelyezett örökzöldeket.

Fontos kérdés a tönkrement műfenyők sorsa is. A MOHU kifejtette: 

Amennyiben a műfenyő már nem használható, műanyag hulladéknak minősül. Mivel ezek a használati tárgyak általában meghaladják a szelektív hulladékgyűjtő edények méretét, és többnyire nem homogén anyagból készülnek, amelynek elemei gazdaságosan nem választhatók szét, elsősorban hulladékudvarban adhatók le, illetve lomtalanítás alkalmával helyezhetők ki.

 

Körforgás

A begyűjtött fák sorsa az adott régió lehetőségeitől függően alakul:

Magyarországon a begyűjtött fenyőket aprítják, majd komposzt vagy mulcs készül belőlük, parkok és állatkertek talajtakaráshoz alkalmazzák őket, illetve távhőtermeléshez. Ezzel a karácsonyfa nem hulladékként, hanem másodlagos erőforrásként tér vissza a körforgásba

– összegezte a folyamat lényegét a szolgáltató. A szervezett gyűjtés tehát nemcsak a közterületek rendjét szolgálja, hanem a fenntarthatóságot is biztosítja.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fülöp Ildikó)