A kisebb településeken és falvakban a helyi szolgáltatók gyakran előre meghirdetett naptár szerint, úgynevezett járatszerű gyűjtéssel végzik a munkát. Bár a logisztika eltérhet, az alapvető szabályok mindenhol hasonlók. Alapvető elvárás, hogy a fenyők teljesen mentesek legyenek:
- a díszektől,
- szaloncukorpapíroktól,
- fényfüzérektől és a
- talapzattól.
Ezek az idegen anyagok ugyanis komoly károkat okozhatnak a feldolgozó gépekben, és ellehetetlenítik az újrahasznosítást. A két és fél méternél magasabb példányokat érdemes kettévágni a könnyebb kezelhetőség érdekében.
Gyakori dilemma, mi történjen, ha valaki lecsúszik a kiemelt időszakról. A szolgáltató tájékoztatása megnyugtató: a másfél hónapos dömping után is elszállítják a fákat. Ilyenkor a normál hulladékszállító célgépek gyűjtik össze a kukák mellé kihelyezett örökzöldeket.
Fontos kérdés a tönkrement műfenyők sorsa is. A MOHU kifejtette:
Amennyiben a műfenyő már nem használható, műanyag hulladéknak minősül. Mivel ezek a használati tárgyak általában meghaladják a szelektív hulladékgyűjtő edények méretét, és többnyire nem homogén anyagból készülnek, amelynek elemei gazdaságosan nem választhatók szét, elsősorban hulladékudvarban adhatók le, illetve lomtalanítás alkalmával helyezhetők ki.
Körforgás
A begyűjtött fák sorsa az adott régió lehetőségeitől függően alakul:
Magyarországon a begyűjtött fenyőket aprítják, majd komposzt vagy mulcs készül belőlük, parkok és állatkertek talajtakaráshoz alkalmazzák őket, illetve távhőtermeléshez. Ezzel a karácsonyfa nem hulladékként, hanem másodlagos erőforrásként tér vissza a körforgásba
– összegezte a folyamat lényegét a szolgáltató. A szervezett gyűjtés tehát nemcsak a közterületek rendjét szolgálja, hanem a fenntarthatóságot is biztosítja.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fülöp Ildikó)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!