Új hitelprogram indul

Mikrohitelekkel, garanciaátvállalással és privát kockázatitőkecsoportok bevonásával próbálja forrásokhoz juttatni a kisvállalkozásokat az a hitelkonstrukció, amely a piacinál kicsit alacsonyabb kamatokkal indul néhány hét múlva.

Miközben a magyar vállalkozások 80 százaléka jelenleg hitelfelvétel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20 százalék körül mozog: a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének gátja alapvetően a tőkehiány, amelyen 1990 óta nem sikerül lényegesen javítani. Ennek legfőbb oka a bankok alacsony kockázatvállalása, a viszonylag magas kamatok, a hitelfelvételek, illetve a támogatások bonyolultsága. Ezen próbál enyhíteni az a néhány hét múlva elinduló program, amely a mikrohitelezésen kívül kiegészül garanciavállalással, valamint a privát tőkét is megmozgató kockázati tőkekonstrukciókkal. A Magyar Fejlesztési Bank csoporthoz tartozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. működtette programok forrását az Európai Unió biztosítja. Célja, hogy a bruttó hazai termék nagy részét és a foglalkoztatottak döntő többségét alkalmazó kis- és középvállalkozásokat hitelképessé tegye.
Csaknem 200 milliárd forint áll rendelkezésre a három típusú konstrukcióra – mondta Benke Ákos, az MV vezérigazgatója egy hétfői sajtótájékoztatón, ahol az uniós forrásokon alapuló és a kisvállalkozói szektor igényeire kidolgozott Jeremie program sarkalatos pontjait ismertette. Kiderült, a 2007 és 2013 közötti periódusban a mikrohitelekre 55 milliárd, a kezességvállalásra 90 milliárd, míg a kockázatitőke-programra 45 milliárd forint fordítható. Az első mikrohitelprogram október elején indult el; beruházási és forgóhitelekre vehető igénybe maximum hatmillió forint értékben. A kamatteher az uniós támogatás miatt alacsonyabb, mint a kereskedelmi bankok tarifái vagy mint a Széchenyi-kártya kamata. Az előírások szerint a kölcsönt felvevő vállalkozás fejlesztési helyének Magyarországon kell lennie, és a vállalkozásnak a tervezett fejlesztés minimum 20 százalékával kell rendelkeznie önerőként. A vállalkozók türelmi időt is kapnak a visszafizetésre: beruházási hitel esetében maximum két évet, forgóhitelnél két hónapot. A futamidő egytől öt évig terjed, és az MV-vel szerződött bármelyik hitelintézetnél igénybe vehető. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első uniós gazdaságfejlesztési programjainál az önerő 70-80 százalék, és – bár a fennmaradó rész vissza nem térítendő – a pályázónak három éven keresztül 10-15 százalékos árbevétel-növekedést kell garantálnia, ellenkező esetben büntetőkamatostul kell visszafizetnie a forrást. Az MV gondozásában létrejövő portfóliógaranciák lényege, hogy bankok bevonásával kis- és középvállalkozásokhoz irányulna tőke, amelynek visszafizetésére az MV vállal garanciát. A hiteleket azok az intézetek bírálnák el, amelyek a kölcsönt folyósítják. A kezesség a hitel 80 százalékáig terjed.
Az MV így próbál javítani a hazai pénzintézetek kockázatvállalási hajlandóságán – magyarázta Benke Ákos, hozzátéve, eddig már legalább öt nagy bank jelezte, hogy részt venne a Jeremie-konstrukciók terjesztésében. A Jeremie harmadik lába az úgynevezett kockázatitőkealapok létrehozása, amelyekkel elsősorban nagy tőkeigényű kutatás-fejlesztéseket segítenének. A hitel összege maximum 100 millió forint, a futamidő pedig tíz év, míg a türelmi idő beruházási hitel esetén két esztendő. Benke reményei szerint a teljes hitelösszeg elérheti a 2000 milliárd forintot is, és 2013-tól már önjáró lehet a rendszer.