Az egészségbiztosítás átalakításáról szóló javaslat – ha a T. Ház december 17-én elfogadja – akár az EU elutasítását is kivívhatja. Egyes értelmezések szerint ugyanis sérti a közösség jogi normáit – ugyanúgy, mint ahogyan az történt a lex Mol esetében. A betegbiztosítást végző társaságok vezérigazgatóit – áll a tervezetben – 75 százalékos többséggel kell székeikbe szavazni. Az MSZP– SZDSZ-paktum szerint a vezérigazgatót a 49 százalékos részesedéssel rendelkező kisebbségi tulajdonos adhatja. Az EU szerint ugyanakkor a cégek belső struktúráit nem lehet törvénnyel szabályozni, azok a cégek belügyei.
Az EU egy másik jogelve alapján a magántársaságok menedzsmentjében – még ha van is állami résztulajdon – nem lehet a törvény erejével bebetonozni a tárca delegáltját. Márpedig a biztosítási törvény tervezete ezt tartalmazza. A biztosítások vezetését ellátó igazgatóság hat tagjából hármat az 51 százalékos résztulajdont magáénak tudó állam delegál, e három tag közül az egyiket pedig maga az egészségügyi tárca.Ha mindezen rendelkezésekről kiderül, hogy összeegyeztethetetlenek az EU-s szabályozással, úgy azokat ki kell gyomlálni a jogszabályból. Így az egyébként is gyenge állami befolyás teljesen megszűnhet. A 22 pénztár menedzsmentjében a jelenlegi terv szerint kisebbségi magánbefektetők eleve szavazattöbbségben lesznek az állami delegáltakkal szemben, az állam felügyeleti lehetőségeit pedig még az is gyengítheti, hogy a jogszabályban rögzítendő csekély garanciális elemeket – az előkészítetlenség miatt – sem fogadja el az unió.
Fizetési gondok az ÁEK-nál. A hírek szerint mintegy 120 millió forinttal tartozik az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) a dolgozóinak. Az mno.hu azt írta: a doktorok nem kapták meg az ügyeleti díjakat, a nővérek pedig a műszakpótlékukból nem láttak egy fillért sem. Az ÁEK cáfol, a vezetés csak néhány milliós tartozásról tud.
origo.hu
Magyar Péter mellébeszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, ki a Soros-ügynök
