Gyurcsány Ferenc a legutóbbi parlamenti választások előtti vitában maga is amiatt aggódott, hogy „…el fog válni a szegények biztosítója a gazdagok biztosítójától…”. Ezért kérjük a szocialista pártot, a kormánypárti képviselőket, hogy ne bontsák föl az egységes biztosítási rendszert, utasítsák el a parlament előtt fekvő társadalombiztosítási reformtervezetet.
Ne nyugtassa magát az MSZP vele, hogy sikerült belopnia néhány állítólagos garanciát a rendszer kockázatainak csökkentése végett. A menedzsmentjogokat a magánbefektetők birtokolnák, az ő érdekeltségük lenne a meghatározó a törvénytervezet szerint. Nem létezik olyan garancia, amely kizárná, hogy szűkítsék a szolgáltatási csomagot vagy azt, hogy a rendszer a súlyos betegeken takarékoskodjék. A „differenciált fejkvóta” se képes eltüntetni a biztosítók kockázatszelekcióra – tehát az emberek közötti, osztályhelyzetük szerinti válogatásra – való törekvését. Nincs garancia arra, hogy az egészségügy minősége javulni fog. És nincs garancia arra se, hogy a kiegészítő magánbiztosítások függvényében a társadalom ne szakadjon ketté. Ezért volt igaza a miniszterelnöknek 2006-ban, és ezért nincs igaza most, amikor a korábbi nézeteivel homlokegyenesen ellenkező törvényt próbál elfogadtatni.
A kormány csak formálisan vett részt a társadalmi vitában, türelmetlenül ismételgetve ugyanazokat a problematikus érveket. A benyújtott törvénytervezettel szemben a magyar társadalom rég nem látott összhangban és erővel hallatta hangját. Civil szervezetek, értelmiségiek, szakértők hada fogalmazta meg ellenvetéseit. A mindenkori szociáldemokrácia természetes bázisát, közegét jelentő szakszervezetek sztrájkkal, tiltakozással, petíciókkal tiltakoztak és tiltakoznak. A közvélemény-kutatások szerint a magyar nép többsége ellenzi a tervezett reformokat.
A kormánypártok ne tévesszék össze a karakán és bátor politizálást a választási programok megszegésével, a hajthatatlan gőggel, a közvélemény semmibevételével. Nem populizmus volna, hanem józan belátás: ha az egészségügy (majd a nyugdíjrendszer és általában a közszolgáltatások, a szociálpolitika) szerintünk is szükséges átalakításának folyamatát nyitott, demokratikus, konstruktív, társadalmi vita vezetné be, akkor a súlyos és kiszámíthatatlan társadalmi válság helyett az ország belső békéjét megőrző, a magyar nép háromnegyedének érdekeit szolgáló, minden honfitársunknak otthont, segítséget, vigaszt kínáló, kipróbált mintákra támaszkodó reformfolyamat indulhatna meg. Erre szükség van, hiszen a magyarországi egészségügyi rendszer korrupt, hatástalan, a magyarországi honpolgárok testi állapota borzalmas, várható életkora alacsony – ráadásul mindez semmivé teszi hazánk gazdasági és kulturális fejlődésének esélyeit.
Önök kétféle úton indulhatnak el: vagy antidemokratikus, minden baloldali elvet megtagadó döntést hoznak, vagy – híven azokhoz a korábbi elképzelésekhez, amelyek jóvoltából ma önöké a döntéshez szükséges többség, s amelyek valóra váltásához érvényes fölhatalmazásuk volt a magyar néptől – újrakezdik a párbeszédet a közvéleménnyel. Ezt követeli a nép szolgálatának erkölcse, amelyre fölesküdtek.
Zaharova nekiment Kallasnak: az EU átlépett egy határt














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!