Finisébe érkezett a felvételi szezon, a fiataloknak már csak három hetük van arra, hogy leadják a jelentkezéseiket, az alapképzéseken február 15-én lejár a határidő. A mesterképzések esetében egy hónappal több idő jut a gondolkodásra, ezekre március 15-ig lehet jelentkezni.
Ebben az esztendőben már nem indulnak ingyenes képzések az egyetemeken, minden hallgatónak fizetnie kell. A különbség annyi, hogy az államilag támogatott képzéseken alacsonyabb a tandíj, alapképzésen általában évi 105 ezer, mesterképzésen 150 ezer forint, míg a költségtérítéses szakokon ennél legtöbbször jóval többet kérnek.
A diákoknak érdemes alaposan átnézniük a szakokat ismertető felvételi tájékoztatót, mivel néhány egyetem államilag támogatott képzésein eltért a tandíj korábban ajánlott, fent említett öszszegétől, és sokkal többet szednek be majdani diákjaiktól az eddig ingyenes képzésekért.
A fiatalok a bolognai rendszer bevezetése óta többfajta képzésre jelentkezhetnek: alapképzésre, mesterképzésre, felsőfokú szakképzésre, egységes, osztatlan képzésre, illetve doktori képzésre.
Az alapképzéseken az érettségi a jelentkezési feltétel, a képzés hat–nyolc féléves. A diákok az egyszakos képzés végén diplomát és szakképzettséget kapnak, azonban ez csupán bizonyos munkakör betöltésére jogosít. Lesznek a szakterületen olyan feladatkörök, amelyeket kizárólag mesterfokozat birtokában lehet betöltetni. A mesterképzéseken jelentkezési feltétel az alapképzés megszerzése, képzési ideje 2–4 félév, tanárképzés esetén 5 félév. A mesterfokozatot követően további ismereteket és tudományos fokozatot lehet megszerezni a doktori képzéseken.
Van még néhány olyan képzés, amely a hagyományos rend szerint zajlik, vagyis nem bontották szét a kurzust alap- és mesterképzésre. Ezekre az egységes, osztatlan képzésekre csak egyszer kell jelentkezni, feltétele az érettségi megszerzése. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idő 10–12 félév. Léteznek még felsőfokú szakképzések is, ahová érettségivel jelentkezhetnek az érdeklődők. Ezek négy félévesek, de csak szakképesítést adnak, diplomát nem.
A diákok egy jelentkezési lapon korlátlan számú államilag támogatott és költségtérítéses szakot jelölhetnek be, de kötelező köztük jelentkezési sorrendet felállítani. Az eljárás alapdíja kilenc- ezer forint, ezért a pénzért három helyet jelölhetnek meg, ezenfelül minden egyes újabb jelentkezésért 2-2 ezer forintot kell fizetni. Azok az oktatási intézmények, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, kérhetnek külön eljárási díjat, ennek összege azonban legfeljebb négyezer forint. Sokan attól tartanak, hogy radikálisan visszaesik majd a jelentkezők száma, hiszen nem mindenki tud több százezer forintot fizetni tanulmányaiért. A hallgatók legjobban teljesítő tizenöt százaléka a következő félévre mentesül majd a tandíj megfizetése alól. Azonban nem biztos, hogy ettől bátrabban jelentkeznek majd a fiatalok, hiszen előre nem lehet tudni, hogy sikerül-e minden félévben bekerülni a legjobbak közé.
Az idei felvételi eljárás során új pontszámítási rendszert használnak az iskolák: az eddigi, sokat támadott 120 + 20 pontos helyett 400 + 80 pontos felvételi rendszert vezetnek be. A diákokat középiskolai teljesítményük és két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján rangsorolják majd. Összesen 200 pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, és szintén 200 pontot az összes érettségi tárgy középiskolai érdemjegyeiből, valamint a matúrán szerzett osztályzatokból. Legfeljebb 80 pluszpontot vesznek figyelembe. Az emelt szintű érettségiért negyven, középfokú nyelvvizsgáért harmincöt, felsőfokúért ötven pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezekért legfeljebb ötven pontot kaphat, ahogy a pluszpontokból is maximum nyolcvanat vesznek figyelembe.
A bekerülési küszöb alap- és osztatlan képzésben 160, a felsőfokú szakképzésben 140 pont lesz, ennél kevesebb ponttal sehova sem vehetik fel a jelentkezőt. Az eddig érvényben lévő számítási módszert még Magyar Bálint szabad demokrata országgyűlési képviselő, korábbi oktatási miniszter vezetette be a kétszintű érettségi vizsga debütálásával és a felvételi vizsga eltörlésével egy időben, 2005-ben. A diákok és szüleik demonstrációkon támadták, mivel jogszerűtlen előnyhöz juttatta a korábban érettségizőket az adott esztendőben vizsgázókkal szemben. Az Alkotmánybíróság utóbb megállapította, hogy a módszer alkotmányosan visszás, azt meg kell változtatni.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
