Lapunknak a projektiroda egyik munkatársa megerősítette, hogy tavaly év vége óta senkinek nincsen élő munkaszerződése, nincs irodájuk, internetes elérhetőségük, hiába hosszabbították meg – legalábbis a kormányszóvivő állítása szerint – a projektiroda működését 2008 végéig. Mint fogalmazott: a káosz és a fejetlenség uralkodott el, ami az egész kormányzati munkára jellemző. A Miniszterelnöki Hivatalban például napok óta nem tudták megmondani lapunknak, a kormányzati negyed kapcsán kihez és hová lehet fordulni. A nemzeti vagyonkezelőnél – ez a szervezet a jogutódja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek és az ÁPV Zrt.-nek – egyelőre szintén nem tudtak felvilágosítást adni, mekkora költségvetéssel rendelkezik majd a kormányzati negyed projektiroda. Mint Száraz Gábor szóvivő közölte: hamarosan leülnek egyeztetni a projektiroda vezetőivel, kialakítják a feltételeket.
– A kormány hazudik. Nem csak 632 millió forintot költöttek el a kormányzati negyedre, valójában 10,1 milliárd forintot pocsékoltak el, ennyivel kell elszámolniuk a nagy ingatlanbiznisz kapcsán – jelentette ki tegnap Balsai István és Cser-Palkovics András. A két fideszes politikus a lefújt óriásberuházás helyszínénél, a Ferdinánd hídon kifejtette: több mint hétmilliárd forintot tesz ki a telekvásárlás, amelynek során ötmilliárd forintot adtak a MÁV-nak, s további kétmilliárdos köztartozást engedtek el a vasúttársaságnak. Emellett a múlt év végéig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) keretében működő kormányzati negyed projektigazgatóságnál 2,756 milliárd forintot csoportosítottak át, valamint további 260 millió forintot költöttek el többek között a Gyurcsány Ferenchez köthető üzleti kör megbízásaira. Ezek között kitűnik az Országos Választási Bizottság SZDSZ-es delegáltjának, Poczkodi Balázsnak a húszmillió forintos ügyvédi megbízása. A tervpályázat egyik bírálójának, Hajdú Miklósnak a cége nyolcmillió forintért dolgozhatott, míg a kormányzati negyed monitoringjáért felelős bizottság egyik tagjának, Tunyogi Lászlónak az érdekeltségi körébe tartozó cég 6,5 millió forintos feladatot kapott. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szerint Gyurcsány Ferenc egy nagy „luxus- ingatlanbizniszt akart” megvalósítani, ez az oka, hogy a szociális válság közepette egyáltalán felvetődhetett a kormányzati negyed beruházásának gondolata.
– Kár nincs, ingatlanbefektetés van, új városközpont pedig lesz – reagált a Kormányszóvivői Iroda. A kabinet szerint az előkészítésre fordított pénz túlnyomó részét a telkek megvásárlása tette ki, nem veszett el sem az ingatlan, sem a pénz. Mint fogalmaznak, a többi költséget az előkészítő munkálatokra fordították, ezek segítségével épül majd meg a főváros új negyede.
Sehol nem tudnak választ adni arra a kérdésünkre, hogy megkezdődik-e idén a patinás minisztériumi épületek értékesítése, amelyeket egyes tervek szerint eladnának, majd visszabérelnék azokat a tárcák. A költségvetés ugyanis ebből a tranzakcióból csak idén harmincmilliárd forintos bevétellel számol, összességében pedig százmilliárd forinttal.
Szanyi Tibor (MSZP) szerint a kormányzati negyed egynegyedének meg kellene épülni, s a budapesti frakció támogatását kéri a javaslathoz – adta hírül az Info Rádió. A politikus szerint egy 1500-2000 ember befogadására alkalmas épületegyüttest kellene építeni a Nyugati pályaudvar mögötti terület egy részére, ahol a gazdasági tárca és a hozzá kapcsolódó háttérintézmények kapnának helyet. A Népszabadság ugyanakkor azt írta, hogy Szanyi az MSZP-frakció ülésén arról beszélt: a leendő irodaház befogadhatná a „legszétszórtabb minisztériumokat”, ráadásul a minisztériumok átmozgatásával felszabadíthatók lennének a jelenlegi belvárosi épületállomány legértékesebb és legkönnyebben eladható darabjai, így az építkezéshez szükséges pénz is költségvetési terhelés nélkül lenne előteremthető.
Elfelejtették értesíteni az egyetlen pályázót. A sajtóból értesült az Europolis Kft., amely az egyetlen érvényes pályázatot adta be a Kész Kft.-vel alkotott konzorcium tagjaként, hogy a kormány „megállítja” a kormányzati negyed beruházását. A cég kíváncsian várja a kormány válaszát, miért nem vette figyelembe a több tíz milliót felemésztő pályázati anyagot, és jogi eszközök igénybevételének lehetőségét értékeli. – Az Europolis tiszteletben tartja a kormány döntését a beruházás szüneteltetésével kapcsolatosan, de úgy gondolja, hogy mindenképpen elvárható lenne egy pontos, érdemi válasz – mondta kérdésünkre Széll Csaba, a cég ügyvezető igazgatója. A cégnél nagy érdeklődéssel hallgatták Veres János pénzügyminiszter értékelést arról, hogy a kormány által a MÁV-tól megvásárolt telkek értéke az előkészítő munkálatok következtében megnőtt. Mindez járulékos haszonból azonban nem részesedik az a pályázó, amely egyedüliként adott érvényes, kötelező érvényű pályázatot. Kérdésünkre, hogy milyen költséget jelentett a konzorcium számára a részvétel a pályázaton, Széll azt mondta, fél éven keresztül szakértők tucatjait foglalkoztatták, ami több tíz millió forintos költséget jelentett a két cégnek. (J. Gy.)
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria