Nicolas Sarkozy: sztár az Élysée-ben

Úgy viselkedik, mint egy rocksztár, úgy beszél, mint egy szónok, és úgy irányít, mint egy tábornok. 2007 vitathatatlanul Nicolas Sarkozy éve volt Franciaországban, s talán egész Európában. Csak május óta lakja az Élysée-palotát, Párizs csillaga mégis fényesebben ragyog, mint az utóbbi esztendőkben bármikor.

Változásról szólt az egész elnökválasztási kampány, és Nicolas Sarkozy ezt meg is valósította. A régi, Jacques Chirac államfőhöz köthető felületes politizálás a múlté, de az új elnök úgy tudja eladni saját, sokszor igen sarkos és egy pillanatig sem konfliktuskerülő álláspontját, hogy a végén neki lesz igaza. Leszámolt a politikai korrektségből fakadó lavírozással a bevándorlók és a többségi társadalom között, és rendet ígért, olyan rendőri fellépést, amely minden bűnelkövetőt elfog nemzetiségtől, vallástól és bőrszíntől függetlenül. Sokat segít a franciák önértékelésében az identitással foglalkozó minisztérium is, amely azzal a cseppet sem érdektelen kérdéssel foglalkozik: ki a francia? Sarkozy a közbiztonság javítása mellett az előző, szocialista kormány által 1997-ben bevezetett 35 órás munkahetet is leépíti. Azzal az érvvel, hogy aki akar, ezentúl is gyarapíthassa az országot.
A külpolitikában egyértelműen hitet tett az Egyesült Államokhoz fűződő szoros viszony mellett – miközben nyíltan elutasítja az iraki háborút –, amely főként a Chirac-éra hűvös atlanti kapcsolataihoz képest jelent változást. Sarkozy azonban nyilvánvalóvá tette azt is, hogy országa nem Washington vazallusa. Az álláspontokban nagy eltérés ugyan nincs, ahogy biztosíték sem, hogy alkalomadtán Franciaország nem fog rálépni egy olyan külön útra, amely ellentétes Washington érdekeivel. Az új francia külpolitika számára Kína, India, Oroszország vagy a Közel-Kelet kihasználható kihívásokat és lehetőségeket rejt. Ilyen szempontból az EU sem lett stabilabb Sarkozy színre lépésével. Angela Merkel német kancellár – akinek országa szövetségese és egyúttal riválisa is Franciaországnak – bírálta is a francia elnök tervét a Mediterrán Unióról, amely a Földközi-tenger medencéjének országait gyűjtené össze egyértelműen francia irányítással.
Sarkozy határozott stílusát ugyan sokan elutasítják, de jóval több francia kifejezetten szereti, hogy hollywoodi sztárként viselkedik. Így például azt, hogy a Tour de France tavalyi versenyének egyik szakaszát végigkövette egy kísérőkocsiban, és talán még az ünnepelt versenyzőknél is nagyobb tapsot kapott. Karácsonyi egyiptomi útja kapcsán volt olyan helyi politikus, aki megbotránkozva tudakolta, hogy a két hónapja elvált francia elnök vajon egy szobában töltötte-e az éjszakát barátnőjével, ami – lévén, hogy nem házastársakról van szó – ellentétes az iszlám joggal.

Diplomáciai szakítás. Franciaország felfüggeszti a diplomáciai érintkezést Szíriával, amíg Damaszkusz nem lép fel azért, hogy Libanonban konszenzussal elnököt válasszanak – jelentette ki Nicolas Sarkozy Kairóban. A Szíria befolyását ellenző libanoni kormánypártok és az általa támogatott ellenzék hónapok óta nem jut megegyezésre az új államfő személyéről. (MTI)