Tűzijáték és kormánynegyed

2008. 01. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Választási Bizottság – ezt a Legfelsőbb Bíróság ítéletei tanúsítják – 2006 tavaszán rendszeresen a Fidesz kárára s az MSZP javára tévedett: döntései az országgyűlési választásokon egy irányba mutattak


Szégyen, gyalázat, kabaré! – így minősítették az Országos Választási Bizottság (OVB) kedd esti ülését a tanácskozáson részt vevő hallgatóság tagjai. A negatív tetszésnyilvánítás akkor következett be, amikor Szigeti Péter elnök távozásra szólította fel azokat, akik helyenként beleszóltak a tanácskozás menetébe. Nem találták például elfogadhatónak, hogy a testület egyik tagja az ülés ideje alatt szendvicset evett. Nem az első eset egyébként, hogy Szigeti Péter összeütközésbe kerül a törvény erejénél fogva nyilvános testületi ülések résztvevőivel. A legutóbbi országgyűlési választás második fordulója előtt egy fiatal orvosnőt utasított rendre, majd küldött ki a teremből nagyon durván anélkül, hogy erre elfogadható oka lett volna. A doktornő hibája mindössze az lehetett, hogy társával együtt panaszt nyújtott be: az ország más vidékeiről tömegesen érkeztek választópolgárok az ő körzetükbe, hogy ott adják le szavazataikat. A panaszosok annak vizsgálatát kérték, vajon kik szervezték ezt a túrát, kinek állhatott érdekében, hogy mozgósítsa az embereket: a második fordulóban igazolással a lakóhelyüktől távol szavazzanak. Szigeti Péter azért vonta meg a szót az orvostól, mert bár joga volt ahhoz, hogy az OVB ülésén személyesen is megindokolja panaszát, ám ezt az elnök szerint alkalmatlan pillanatban tette meg. Szigeti úgy gondolta, a beadványozó már befejezte mondandóját.
Visszatekintve az azóta eltelt időkre, nem túlzás azt állítani, hogy az OVB és az azt megválasztó kormánytöbbség működése finoman szólva is szégyenteljes és kabaréba illő. Szigeti a rendreutasítás idején szinte a sértett önérzet hangján közölte a kérelmezőkkel: nekik kellene bizonyítaniuk, hogy a több száz főnyi választópolgár szervezett utaztatás keretében érkezett az adott megyébe, mert ott nagyobb szükség volt a szavazatukra. Így szól a bizonyításról rendelkező jogszabály – szögezte le az elnök.
Nos, a voksturizmus szabályait azóta érvénytelenítette az Alkotmánybíróság (AB). Nemcsak a szocialisták kétharmados többségével 1997-ben elfogadott választási eljárási törvény idevágó passzusát semmisítette meg, hanem Lamperth Mónika belügyminiszter 2005 decemberében meghozott azon rendeletét is, amely ezt a szabályt kiegészítette, továbbfejlesztette. A törvény törölt rendelkezése arra adott módot, hogy ha valaki az első fordulóban polgártársaival együtt az állandó lakóhelyén megválasztotta az országgyűlési képviselőt, tehát ott megszületett a végeredmény, az egy másik körzetben, ahol nem sikerült érvényesen lezárni az első fordulót, igazolással az ottani képviselőre még szavazhasson. Ez a szabály – az AB szerint – azért volt alkotmányellenes, mert az igazolással másutt szavazók voksa kettőt ért. Ugyanakkor a választójog egyenlő: mindenkinek a szavazata egyet ér. A belügyi rendelet – szintén alkotmánysértő módon – arra is módot adott, hogy aki előre igazolást kért a második fordulóra, az utóbb meggondolhassa magát, és visszatérhessen a lakóhelyére szavazni. Ezeknek a fondorlatos megoldásoknak nem csekély befolyása lehetett a végeredményre. Nemegyszer néhány szavazaton múlt a mandátumok sorsa.
Az Országos Választási Bizottság – ezt a Legfelsőbb Bíróság ítéletei tanúsítják – 2006 tavaszán rendszeresen a Fidesz kárára s az MSZP javára tévedett: döntései az országgyűlési választásokon egy irányba mutattak. Ezek után nem csodálkozhattunk azokon a mutatványokon, amelyeket a testület az elmúlt több mint egy évben a népszavazás ügyében produkált. Mindenekelőtt nem egyszerre, hanem külön-külön fogalmazta meg kifogásait a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése ellen, így három alkalommal is az Alkotmánybíróság elé kerültek a döntései. Először az volt a problémájuk, hogy a kezdeményezés a kormányprogramot érinti, a kabinet terveiről pedig nem lehet népszavazást tartani. Az AB erre úgy reagált: a kormány programja azzal a dokumentummal azonos, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltként az Országgyűlés elé terjesztett. A tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ezekben kifejezetten nem is szerepelt, amennyiben mégis, a három intézkedés a programnak csak a részeleme volt. Ha a tilalmat az OVB álláspontja szerint értelmeznénk, soha semmiről se lehetne népszavazást rendezni, mert valamilyen formában a kormányprogram az élet összes területét érinti.
A következő fordulóban, amikor az AB utasítására újra kellett tárgyalnia az ügyeket, az OVB azt hozta fel, hogy az ellenzéki pártok kezdeményezése az Alkotmány módosítását tenné szükségessé, hiszen nem tudni, hogy a referendum eredménye mennyi ideig kötné az Országgyűlést. Emellett a kérdések a költségvetést is sértik. Ez is érdekes ellenvetés volt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szocialista többséggel megalkotott 1997. évi választójogi törvény iktatta ki a jogrendszerből azt a rendelkezést, amely szerint az Országgyűlés három évig nem hozhat a nép döntésével ellentétes jogszabályt. Az Alkotmánybíróság a második lépcsőben ezt az érvet is törölte, és a kérdések hitelesítésére szólította fel az OVB-t. Megállapította még, hogy egyik új fizetnivaló sem szerepel az éves költségvetési törvényben. A választási bizottság végül meghozta immár harmadik döntését: a kérdések hitelesíthetők. Az AB ezt jóváhagyta.
A két nap alatt összegyűjtött egymillió aláírás hitelességét azután heteken keresztül vizsgálta szúrópróbaszerűen a népesség-nyilvántartó hivatal. Tehette, hiszen az OVB a törvényben megszabott maximális határidőt jelölte meg számára. Szigeti Péter csak néhány nappal a végső időpont előtt jelentette be, hogy az Orbán Viktor és Semjén Zsolt által kezdeményezett eljárásban a szükséges 200 ezer helyett kérdésenként több mint 250 ezer hiteles aláírás gyűlt össze. Ezt követően az Országgyűlés 2007. december 17-én döntött a 2006. október 24-én kezdeményezett ügydöntő népszavazás elrendeléséről.
Miután ezt a határozatot is megtámadták néhányan az Alkotmánybíróságon, a bíráknak immár negyedszer is foglalkozniuk kell az üggyel. Döntésük e hónap végéig várható, utána a köztársasági elnök kitűzheti a voksolás időpontját. Legkésőbb április végéig az urnákhoz járulhatunk. Addigra kiderül, hogy mire képes a Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya. Ennek már vannak bizonyos jelei. A hazugsággal hatalomra került kabinet tevékenysége – a választás előtt kiosztott pénz visszaszerzésén kívül – megalomániás improvizációkra és az ellenvélemények elhallgattatására korlátozódott. A kormány másfél éves működésének az őszödi beszéd, a kormányzati negyed immár meghiúsult 140 milliárdos terve, a fedezetlen beruházásnak minősülő 500 milliárdos metróépítés szóbeli támogatása és a félkész jogszabállyal bevezetendő egészségbiztosítási reform a főbb állomásai. Ezeket egészítik ki és teszik teljessé a 2006 őszén tapasztalt rendőrterror s az APEH vagyonosodási vizsgálatai, vagyis a jogállamhoz méltatlan, megfélemlítő intézkedések. A kormány felelőtlenségének, alkalmatlanságának sajnálatos, de szükségszerű bizonyítéka az a tragédia is, amely a hivatalba lépését követő augusztus 20-ai tűzijáték idején következett be. Nem mondhatjuk, hogy eseménytelen időszakon vagyunk túl.
Mielőtt az urnákhoz járulnánk, fel kell idéznünk azt is, hogy mostantól a nép döntése három évig köti a törvényhozást. Az Országgyűlés ugyanis Deutsch-Für Tamás kezdeményezésére ennek a kötőerőnek a beiktatásával tavaly december 17-én módosította a választási eljárási törvényt. A már hallható újabb ígérgetések a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj szabályainak megváltoztatásáról, enyhítéséről megtévesztésnek, újabb hazugságnak tekinthetők. Lesz mit megfontolniuk a népszavazás résztvevőinek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.