A felelősség a szocialista politikusoké

Ha a kormánypártokon múlik, a szegényeknek és a nyugdíjasoknak nem sok esélyük lesz arra, hogy megfelelő és színvonalas egészségügyi ellátást kapjanak. Ezt Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, egykori igazságügy-miniszter mondta lapunknak adott interjújában. A szociális népszavazás kapcsán kiemelte: jó volna, ha mindenkiben tudatosulna, hogy itt nem az MSZP és a Fidesz hatalmi harcáról van szó. Az embereknek meg kell érteniük, hogy most a saját sorsuk a tét. Az egészségügyben végbemenő változásokról szólva úgy fogalmazott: amióta az őszödi ősbűnbe beleestek, és magával rántotta a miniszterelnök az MSZP teljes frakcióját Szili Katalinostul, azóta a szocialista képviselőcsoport sokkal nagyobb felelősséggel tartozik, mint az SZDSZ.

Az Egészségügyi Minisztérium 400 millió forintot, a Miniszterelnöki Hivatal pedig mintegy 1,5 milliárd forintot költ a „reformok kommunikációjára”, köztük az Új Magyarország propagandaújság terjesztésére. Alkotmányos vagy sem, hogy a kormány kifejti álláspontját a népszavazás kérdéseiről?
– Az alkotmány értelmében a kormánynak kötelező semlegesnek maradnia a népszavazási kampányban.
– Ezt kimondja az alkotmány?
– Nem csak az alkotmányból következik. Az Alkotmánybíróságnak is van egy nagyon fontos iránymutatása 1997-ből, amikor a földtörvény kapcsán gyűjtöttük az aláírásokat. A határozat pontosan kifejti, hogy a népszavazás a legfontosabb, közvetlenül gyakorolható alkotmányos jog, amelyhez az állami szerveknek meg kell adniuk minden segítséget, együttműködési kötelezettségük van. A kormánynak az alkotmányos jogok minél teljesebb gyakorlását kell elősegítenie az ellenkampány, az akadályoztatás, illetve ahelyett, hogy távolmaradásra buzdítson. Minden kormányzati kommunikációs forint azoknak az adófizetőknek a pénzéből is származik, akik szeretnék a népszavazást. Kisebbíteni, jelentékteleníteni a kérdéseket alkotmánysértő viselkedés.
– A kormány ugyanakkor azt állítja, hogy a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
– Ha ez így lenne, akkor másfél évvel ezelőtt kellett volna tájékoztatniuk az embereket, amikor az MSZP– SZDSZ-koalíció társadalmi és szakmai egyeztetéseket mellőzve hozta meg döntését a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról. Amit most csinálnak, az ellentétes az alkotmány szellemével.
– Ha törvénysértők a kormány lépései, akkor miért nem tesz a Fidesz jogi lépéseket?
– Az Országos Választási Bizottsághoz fordultunk, kérve annak állásfoglalását az alkotmánysértő helyzet feloldására.
– Büntetőjogi lépésekre nincsen lehetőség?
– Büntetőjogi felelősséget akkor tudunk megállapítani, ha abban a helyzetben leszünk, hogy az elherdált pénzek sorsát meg tudjuk vizsgálni. Jelenleg az alkotmányos jogvédelmi eszközök közül választási kifogást tudunk tenni. Ha az OVB-döntés kedvezőtlen lesz, akkor a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatunk, s ha az is, akkor az Alkotmánybírósághoz, bár mire az utóbbi szervezet dönt, addigra befejeződik a népszavazás.
– Milyen népszavazási eredménnyel lenne elégedett?
– Csak egyfajta eredménnyel, ha érvényes és eredményes lesz a referendum. Afelől, hogy a választók többsége igennel fog szavazni, nincs kétségem.
– Viszont az érvényességgel lehetnek gondok. Miképpen tudják fokozni a szavazási hajlandóságot?
– Jó volna, ha mindenkiben tudatosulna, hogy itt nem az MSZP és a Fidesz hatalmi harcáról van szó. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a saját sorsuk a tét akár a felsőoktatáshoz, akár az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kérdésében. Horváth Ágnesnek és pártjának az az elve, hogy piacosítani kell az egészségügyet. Egészen hátborzongató volt hallani a miniszter beismerését, vagy elszólását, hogy az egészségügy semmi másról nem szól, mint a profitról. Lehullott a lepel. Ha a kormánypártokon múlik, a szegényeknek és a nyugdíjasoknak nem sok esélyük lesz arra, hogy megfelelő és színvonalas egészségügyi ellátást kapjanak.
– Az egészségügyi tárca szerint pótolhatatlan forráskiesést jelentene a vizitdíj eltörlése, amely által jelentősen, több tízezer forinttal csökkenne a háziorvosok jövedelme. Ehhez mit szól?
– Hazugság. Az orvosok finanszírozása, a mindenkit egyformán megillető egészségügyi ellátás megszervezése a kormány alkotmányban leírt kötelezettsége. Ha mást mondanak, akkor alkotmánysértő kijelentéseket tesznek. Ráadásul ezt a pénzt nem az orvosok kapják közvetlenül. Érdekes, hogy az abszurd és felesleges, adminisztrációs intézkedésekkel is terhelt kórházi széfbeszerzésre meg van pénz. A Gyurcsány-kormány célja, hogy megpróbálja az orvosokat szembeállítani a betegekkel.
– A legfontosabb kérdést, az egészségbiztosítás magánosításával kapcsolatos, törvényt megerősítő népszavazás kiírását nem fogja megszavazni a kormánykoalíció a hétfői parlamenti ülésen. Szili Katalin kifejezetten szerencsétlennek minősítette a Fidesz indítványát. Mit lépnek kedden?
– Az várható volt, hogy a szocialisták elutasítják a javaslatot. Meglepő volt azonban Szili Katalin véleménye, amely alapvető tájékozatlanságról árulkodik, s rossz fényt vet a parlament tisztségviselőire. Érvrendszere – amely szerint kevés az idő március 9-ig, s hogy ilyen alapon bármelyik törvényt népszavazásra lehetne vinni utólag, amely aláásná az Országház tevékenységét – az országgyűlési munkát kívülről figyelőhöz is méltatlan. A rendelkezésre álló idő bőségesen elegendő a negyedik kérdés szavazólapra tételéhez. A házelnök elfelejti, hogy a törvényt megerősítő népszavazást a képviselők 30 százaléka vetheti fel, de elrendeléséhez többségi döntés kell. Úgy érvel, mintha az ellenzék minden törvény kapcsán egymagában el tudná érni a megerősítő népszavazást. A továbbiakról szólva fontos, hogy Sólyom László köztársasági elnök most is megfogalmazhatja majd alkotmányossági aggályait, csak most nem a parlamenthez, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulhat utólagos normakontrollért.
– Mint ahogy a Fidesz is az AB-hez fordulhat?
– Várhatóan így is történik majd.
– Részt vesznek fideszes aktivisták az Albert házaspár ugyanezen témában kezdeményezett népszavazásának aláírásgyűjtésében?
– A kérdést megfogalmazó házaspár és az aláírásokat gyűjtő több mint harminc szervezet sikerében érdekelt a Fidesz. Ugyanakkor a kezdeményezők kifejezetten azt kérték, hogy a pártok ebben ne működjenek közre. Ha jól tudom, már közel járnak a szükséges 200 ezerhez. A megerősítő népszavazás azért lenne hasznosabb, mert négymilliárd forintot lehetne megspórolni vele. Így viszont ősszel újabb referendumot kell majd tartani.
– Az ellenzék kommunikációjában lassan már közhellyé válik, hogy az SZDSZ a felelős az egészségügyben lezajlott, szinte semmilyen társadalmi támogatottságot nem élvező intézkedésekért, tervekért, mintha a szocialisták kívülállók lettek volna, akikre rákényszeríti a törpepárt az akaratát. Ön is így látja?
– Nagyobb, döntő felelősség terheli az MSZP több mint 190 tagú képviselőcsoportját, mint az SZDSZ-ét. Balatonőszödön is ők voltak ott, nem a kisebbik kormánypárt. Amióta ebbe az őszödi ősbűnbe beleestek, és magával rántotta a miniszterelnök az MSZP teljes frakcióját Szili Katalinostul, azóta az MSZP frakciója sokkal nagyobb felelősséggel tartozik, mint az SZDSZ. A szabad demokraták viszont a markukat dörzsölhetik, hiszen olyan mértékben erodálódott az MSZP morális hitele, hogy azt csinálnak velük, amit akarnak.
– A kabinet döntött a kormányzati negyed beruházás „megállításáról”. A bizniszt azonban nem fújták le teljesen, hiszen a gigaprojekt kudarca ellenére sem mondott le a Nemzeti Vagyonkezelő arról a tervről, hogy a minisztériumok által jelenleg használt épületeket értékesítsék. Aztán a tárcák visszabéreljék azokat…
– Ez egy horrorisztikus ötlet. Erre az évre 30 milliárd forintot terveztek be a költségvetésbe a minisztériumi épületek kiürítéséből, eladásából. A szakminiszter nem hivatalosan azt válaszolta nekünk, hogy amúgy is karcsúsításra van szükség, ezért elképzelhető, hogy az adott minisztérium kisebb területen működik majd az eddig használt épületében, a fennmaradó részét pedig kiadják vagy eladják. Ez az egyik verzió. A másik pedig, hogy az egész ingatlant értékesítik, aztán visszabérlik. Azaz a szó szoros értelemben kihúzzák maguk alól a talajt a tárcák, s óriási többletköltséget okoznak maguknak. Mindez a koncepciótlanságnak és a pazarlásnak olyan foka, amely példátlan.
– De van rá példa, a Moszkva téri postaszékházzal hasonló ügylet zajlik jelenleg.
– Sajnos manapság Magyarországon előfordulhatnak ilyen esetek. Viszont szerencsére a postaszékházra eredménytelen lett az első tender. Ezekre a konstrukciókra csak egyvalamivel, a büntető törvénykönyvvel lehet válaszolni, ugyanis a pazarlást, a hűtlen kezelést messze kimerítő magatartásokat mutatnak.