Helyszíni beszámolók szerint Rafah valóságos utcai bazárrá alakult a menekültek beözönlése óta. A gázaiak orvosi segítséget keresnek, emellett mindent felvásárolnak, amelyből hiányt szenvednek, legyen az élelmiszer vagy üzemanyag. Izrael miniszterelnöke, Ehud Olmert szerint nem engedhetik meg, hogy a Gázai övezet zárlata humanitárius katasztrófát okozzon, ám azt is hozzátette, a gázaiak nem élhetnek normális életet, miközben Dél-Izrael állandó félelemben él a rakétatámadások miatt.
Izrael attól tart, hogy az Egyiptomba vezető úton levő rafahi átkelő megnyílása lehetőséget ad a fegyvercsempészetre. Emiatt fel is szólította Kairót, hogy zárja le újra a határállomást, viszont az arab világban általános a szimpátia a gázaiak irányában. Az egyiptomiak válaszukban egyértelművé tették, hogy nem fognak katonai erőt alkalmazni a gázai menekültek ellen. Hoszni Mubarak arra kérte az átlátogató palesztinokat, hogy ne csapjanak össze az egyiptomi hadsereggel, és bírálta Izraelt a gázai blokád okozta szenvedésekért. Nicholas Burns amerikai külügyminiszter-helyettes azonban a Hamászra hárította a felelősséget a gázai hiánytünetekért, és Egyiptom feladatának nevezte a határ helyreállítását. Hosszam Zaki egyiptomi külügyi szóvivő visszautasította a hasonló izraeli felvetést, s közölte, a mostani engedmény csak ideiglenes, és hamarosan a határátkelő működtetése a régi módon fog történni.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, a zárlat nyomán kialakult krízistől Izrael azt várja, hogy a lakosság elfordul az övezetet uraló Hamásztól, ám ennek nincs realitása. Közölte, egy választáson újra esélytelen lenne a Palesztin Nemzeti Hatóságot irányító Fatah a Hamásszal szemben. „A Fatahot végtelen korrupciója miatt az emberek gyűlölik, a jelenlegi súlyos gondokat is az ő tevékenységének tulajdonítják, nem a Hamászénak” – mondta a szakértő. Nem látott esélyt arra sem, hogy a két palesztin párt kiegyezzen, ugyanis teljesen mást akarnak elérni. Szerinte a Hamász a valós függetlenség felé törekszik, miközben a Fatah célja inkább egy különbéke Izraellel, hasonlatos Jordánia vagy Egyiptom szerződéséhez. „Ha pénzről van szó, akkor látszatra kiegyezik a két fél, ám a valóságban ez nem történik meg” – mondta Nógrádi.
A párizsi konferencián összegyűjtött 7,6 milliárd dolláros nemzetközi segítség sem hozhatja el a békét a szakértő szerint, ugyanis a donorkonferencián felajánlott öszszegek nagy részét soha nem küldik el. Mint Nógrádi György kifejtette, a donorkonferencián egyfajta szándéknyilatkozatot tesznek az országok, ám amikor az összegek tényleges átutalásáról van szó, sokszor megmásítják a véleményüket, vagy a feltételeken változtatnak. „Persze a megérkezett összegek egy részét pedig ellopják” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, a közeli jövőben egyáltalán nem tartja valószínűnek az áttörést a közel-keleti béke ügyében, hiszen sem az izraeli kormány, sem a Palesztin Hatóság nem stabil, a Gázai övezetben nincs központi irányítás, ráadásul az annapolisi folyamatot elindító George Bush amerikai elnök mozgástere kicsi, „béna kacsává” vált. Nógrádi szerint számos külső feltételnek kell teljesülnie az előrelépéshez, például új amerikai elnökre van szükség.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
