A beérkezett 75 pályázatból negyvennégynek tudnak milliós nagyságrendű pénzt juttatni. 2007-hez képest tízzel több lap válik részesévé az állami mecenatúrának, többek között erdélyi gyermekújságok és olyan irodalomtudományi szakfolyóiratok, mint az Irodalomtörténet és az Irodalomtörténeti Közlemények. Füzi László hangsúlyozta, hogy a pályázati adatlap kitöltése sajnos igen nehézkes, ezért kezdeményezte egyszerűsítését. Az NKA jelen lévő elnöke, Harsányi László elmondta, hogy az adatlap bonyolultsága indokolt, ugyanis pontos információkra van szükségük az előfizetési adatokról, a példányszámokról és a remittendáról. Rá kell kényszeríteni az irodalmi lapokat arra, hogy a piaci viszonyoknak megfelelően működjenek. Ez a közgazdasági szemlélet azonban – hozzá kell tennünk – könnyen a színvonal esését vonhatná maga után. Harsányi beszélt a támogatás egyéb módjairól is: az alap több mint ötven irodalmi folyóiratot fizet elő mintegy 286 városi könyvtárnak. Tervezik a remittenda egy részének felvásárlását is: a régebbi lapokból elsősorban egyetemi könyvtáraknak juttatnának. Ugyancsak megfontolásra ajánlotta azt, hogy a jövőben egy-két folyóirat működését szerződés által három évre biztosítsák, és felhívta a kiadók figyelmét az internetes megjelenés fontosságára.
Kőszeghy Péter irodalomtörténész, a kollégium tagja szerint két időzített bomba is fenyegeti a folyóiratokat. Egyrészt a lapok legalább akkora önkormányzati támogatást kapnak, mint amennyi pénzt az NKA tud juttatni nekik. Félő, hogy a helyhatóságok növekvő anyagi gondjai miatt ez az összeg jelentősen csökkenni fog, veszélybe sodorva a vidéki periodikák megjelenését. Ha ez bekövetkezik, a kollégium kénytelen lenne megszüntetni az irodalomtudományi szakfolyóiratok – profiljába egyébként sem tartozó – finanszírozását.
Füzi László hozzátette: tudomásuk szerint jelenleg is csak a vidéki önkormányzatok támogatják lapjaikat, a főváros erre nem ad pénzt. A pontos pályázati adatok megtekinthetők a kulturális alap honlapján.
Kulja András csak magával mer vitázni
