Gyula város nem adta a gimnáziumot

Meghiúsult egyelőre a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) azon szándéka, hogy a kisebbségi törvény adta lehetőséggel élve átvegye a Nicolae Balcescu Általános Iskola és Gimnázium, valamint az intézményhez kapcsolódó, profitot is hozó szálló és kulturális centrum fenntartói jogát. Az MROÖ szándékáról, amely éppen a román közösség körében váltott ki kétségbeesett tiltakozást, lapunk napokkal ezelőtt már hírt adott. Friss fejlemény, hogy Gyula formai okokra hivatkozva elutasította a Kreszta Traján vezette országos kisebbségi önkormányzat kérését. Amint azt Görgényi Ernő, a város önkormányzata ügyrendi bizottságának elnöke elmondta: a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata nem adott harminc napot az iskola szülői munkaközössége és diákönkormányzata álláspontjának kialakításához, majd a kérelem benyújtásakor nem csatolta e szervezetek támogató véleményét. Lapunk korábbi híradásából már kiderült: nem is csatolhatott volna ilyen támogató nyilatkozatot, mivel a neves két tannyelvű gimnázium átvételi szándékát a szülők százai aláírásukkal hitelesítve vetették el. Ugyancsak követelte a status quo fenntartását a Gyulai Román Önkormányzat, valamint neves honi román értelmiségiek egész hada. A tiltakozók közös érve, hogy az MROÖ összetételét nézve nem mentes az etnobizniszelőktől, vagyis a románul nem tudó álkisebbségiek jelenlététől, és már csak ezért is kétségbe vonják, hogy a Balcescu-gimnázium a jelenlegivel azonos színvonalon működhetne tovább a fenntartócsere után.
Martyin Tivadar, a zömében román Méhkerék polgármestere – aki az országos önkormányzatban Kreszta Traján elnök (aki a Békés Megyei Közgyűlés MSZP-s tagja) fő ellenzéke – rámutatott: a románok országos önkormányzatának tavalyi alakuló ülésén egy többségi határozat megtiltotta a román nyelv használatát. Szerinte ez pontosan tükrözi a testület hiteltelenségét. (A nyelvhasználati törvénytelenséget a kisebbségi ombudsman szüntette meg.)
A gimnáziumbotrány most úgy ült el, hogy az országos román önkormányzatiságot óriási tekintélyvesztés érte, hiszen egyetlen más nemzetiség esetében sem fordult még elő, hogy nem kapta meg a fenntartói jogot, ha kérte. Eddig kilenc nemzetiségi oktatási intézményt vehettek át más országos kisebbségi önkormányzatok. A román kulturális autonómia – az elégtelen választójogi fékek miatt – főként Borsodban, Hajdú-Biharban, illetve Budapesten fertőzött „kakukktojásokkal”. Az iskolabotrány kimeneteléhez érdekes adalék: Gyula MSZP-s polgármesterét, Perjési Klára parlamenti képviselőt pártjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívei közé sorolják, míg a román önkormányzati elnök, Kreszta Traján a szocialista parlamenti frakcióban „megbízhatatlan” Karsai József battonyai polgármester helyettese a helyhatóságnál.