Gyula város nem adta a gimnáziumot

Visszautasította a hazai románság országos önkormányzatát Gyula  helyhatósága. A nemzetiség legfőbb képviselete ugyanis át akarta venni a két tannyelvű Balcescu-gimnáziumot, ami ellen paradox módon román közéleti szereplők sokasága, valamint érintett szülők, diákok, pedagógusok – etnobizniszt kiáltva – tiltakoztak.

Joó István
2008. 02. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meghiúsult egyelőre a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) azon szándéka, hogy a kisebbségi törvény adta lehetőséggel élve átvegye a Nicolae Balcescu Általános Iskola és Gimnázium, valamint az intézményhez kapcsolódó, profitot is hozó szálló és kulturális centrum fenntartói jogát. Az MROÖ szándékáról, amely éppen a román közösség körében váltott ki kétségbeesett tiltakozást, lapunk napokkal ezelőtt már hírt adott. Friss fejlemény, hogy Gyula formai okokra hivatkozva elutasította a Kreszta Traján vezette országos kisebbségi önkormányzat kérését. Amint azt Görgényi Ernő, a város önkormányzata ügyrendi bizottságának elnöke elmondta: a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata nem adott harminc napot az iskola szülői munkaközössége és diákönkormányzata álláspontjának kialakításához, majd a kérelem benyújtásakor nem csatolta e szervezetek támogató véleményét. Lapunk korábbi híradásából már kiderült: nem is csatolhatott volna ilyen támogató nyilatkozatot, mivel a neves két tannyelvű gimnázium átvételi szándékát a szülők százai aláírásukkal hitelesítve vetették el. Ugyancsak követelte a status quo fenntartását a Gyulai Román Önkormányzat, valamint neves honi román értelmiségiek egész hada. A tiltakozók közös érve, hogy az MROÖ összetételét nézve nem mentes az etnobizniszelőktől, vagyis a románul nem tudó álkisebbségiek jelenlététől, és már csak ezért is kétségbe vonják, hogy a Balcescu-gimnázium a jelenlegivel azonos színvonalon működhetne tovább a fenntartócsere után.
Martyin Tivadar, a zömében román Méhkerék polgármestere – aki az országos önkormányzatban Kreszta Traján elnök (aki a Békés Megyei Közgyűlés MSZP-s tagja) fő ellenzéke – rámutatott: a románok országos önkormányzatának tavalyi alakuló ülésén egy többségi határozat megtiltotta a román nyelv használatát. Szerinte ez pontosan tükrözi a testület hiteltelenségét. (A nyelvhasználati törvénytelenséget a kisebbségi ombudsman szüntette meg.)
A gimnáziumbotrány most úgy ült el, hogy az országos román önkormányzatiságot óriási tekintélyvesztés érte, hiszen egyetlen más nemzetiség esetében sem fordult még elő, hogy nem kapta meg a fenntartói jogot, ha kérte. Eddig kilenc nemzetiségi oktatási intézményt vehettek át más országos kisebbségi önkormányzatok. A román kulturális autonómia – az elégtelen választójogi fékek miatt – főként Borsodban, Hajdú-Biharban, illetve Budapesten fertőzött „kakukktojásokkal”. Az iskolabotrány kimeneteléhez érdekes adalék: Gyula MSZP-s polgármesterét, Perjési Klára parlamenti képviselőt pártjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívei közé sorolják, míg a román önkormányzati elnök, Kreszta Traján a szocialista parlamenti frakcióban „megbízhatatlan” Karsai József battonyai polgármester helyettese a helyhatóságnál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.