Jászladányi kérdezz-felelek

Noha a Legfelsőbb Bíróság több mint két éve pontot tett a jászladányi iskolaügy néven elhíresült történet végére, pár hete ismét alperes a település alapítványi iskolája. Az integrált oktatás híveinek és ellenzőinek szimbolikussá vált küzdelme eddig sem nélkülözte a váratlan fordulatokat; az ügyhöz kapcsolódó legfontosabb kérdéseket és válaszokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Mi az integrált oktatás?
Az integrált oktatás bevezetésének és terjesztésének úttörője Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter volt. Ennek lényege, hogy a hátrányos helyzetű, tanulmányaikat tekintve a többiektől erősen lemaradt gyerekeket is együtt kell oktatni jó teljesítményt nyújtó társaikkal. Az elképzelés támogatói szerint a lemaradt gyerekek így sokkal gyorsabban fejlődnek és jobban szocializálódnak.

Melyek az integrált oktatás hátulütői?
A tehetséges, jól tanuló gyerekek szülei attól félnek, hogy a lemaradt diákok visszatartják a többieket, hiszen a tanár nem diktálhat gyorsabb tempót, mint amire a leggyengébb diák képes. A szülők viszont attól tartanak, hogy gyermekeik így nem tesznek szert olyan tudásra, amellyel eséllyel indulhatnak a középiskolai felvételin. Emiatt sok, integrált nevelést folytató intézményből tömegesen viszik el gyermekeiket, és akár azt is vállalják, hogy naponta hozzák-vigyék a kicsiket valamelyik távolabbi település iskolájába.
Mi is a jászladányi iskolaügy?
Iskolapéldája a jászladányi botrány az integráció káros „mellékhatásainak”. Ez a település volt az első Magyarországon, ahol a szülők egy része fellépett az oktatási tárca erőszakos integrációs politikája ellen, és az önkormányzat is melléjük állt. Az ügy 2002-ben, a választások után kezdődött, amikor Magyar Bálint lett az oktatási miniszter. A jászladányi polgármester úgy próbálta kikerülni az integrált oktatás követelményeit, hogy kettévágta a helyi általános iskolát. Az épület egyik felét bérbe adta, amelyben egy alapítványi iskolát hoztak létre. Az oda beiratkozóknak tandíjat kell fizetniük, jelenleg havonta négyezer forintot.

Miért nem tetszett Magyar Bálintnak az alapítványi iskola létrehozása?
A szabad demokrata oktatáspolitikus azért lépett fel az alapítványi iskola ellen, mert szerinte az a roma gyerekek elkülönítésére, szegregálására jött létre. A volt miniszter szerint az alapítványi iskola azért szed tandíjat, mert azt a romák nem tudják megfizetni, így ők kénytelenek a régi intézményben maradni, míg a többi gyerek tőlük elkülönítve, az épület másik felében tanul.

Hogyan akadályozta meg Magyar Bálint az alapítványi iskola működését?
Amikor a miniszter 2002 nyarán tudomást szerzett az alapítványi iskola létrehozásáról, úgy akadályozta meg szeptemberi tanévkezdését, hogy nem adta meg az intézménynek a működéshez szükséges oktatási azonosító számot, és visszatartotta az ezzel együtt járó állami támogatást is. Bár az intézmény létrejött, egy teljes évig nem működhetett.

Ki perelt először?
Az első per 2002 őszén kezdődött. Ekkor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal perelte be a jászladányi önkormányzatot, de nem tudta bizonyítani, hogy a polgármester jogszerűtlenül adta bérbe az iskola épületének egy részét az alapítványnak. A bíróság az önkormányzatnak adott igazat.

Hogyan lett a perből perek sorozata?
Mivel a bíróság kimondta, hogy az alapítvány jogosan béreli az épületet, így a működéshez szükséges azonosító számot sem vonhatták volna meg az intézménytől. Ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség óvást nyújtott be az azonosító számot megvétózó közigazgatási hivatali döntés ellen, így az alapítványi iskola 2003-ban mégis megkezdhette a működését.
A közigazgatási hivatal azonban nem nyugodott bele a jászladányiaknak igazat adó döntésbe, és 2004-ben új tényállásra hivatkozva újabb pert indított, de ezt is elveszítette. 2005-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy új törvényre alapozva támadta meg a bíróságon az önkormányzat és az iskolát működtető alapítvány között létrejött szerződés jogszerűségét, de ez a hatóság is vesztett. Végül a közigazgatási hivatal és az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, 2006 szeptemberében azonban ott is kimondták: nem történt jogszabálysértés.

Mi a helyzet jelenleg, miért folytatódik a pereskedés?
Dankó István, Jászladány polgármestere szerint öt év alatt kilenc bírósági ítélet bizonyította igazukat, és egy sem szólt ellenük. Az ügynek még sincs vége, jelenleg két per van folyamatban. Az egyiket az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet indította a napokban az önkormányzat és a helyi alapítvány ellen, hasonló indokokkal, mint amelyek ügyében pert vesztett a közigazgatási hivatal és az Egyenlő Bánásmód Hatóság. A másik pert az iskolát működtető alapítvány kuratóriuma indította a mindenkori oktatási miniszter ellen. A kártérítési perben kamatokkal együtt negyvenmillió forintot követelnek a tárcától, mivel szerintük 2002-ben Magyar Bálint az oktatási azonosító visszatartásával egy éven keresztül jogszerűtlenül akadályozta meg, hogy az iskolában megkezdődhessen a tanítás.
Farkas Melinda