Katonai erőszak Okinaván

2008. 02. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tiltakozó megmozdulások voltak a Japánhoz tartozó Okinaván, miután a helyi amerikai katonai alakulat egyik tagja a gyanú szerint megerőszakolt egy 14 éves lányt. Az eset a hét végén történt, azóta folyamatosak a tüntetések az ott állomásozó amerikaiak ellen.
Nakaima Hirokazu, Okinava tartomány kormányzója a Japán és az Egyesült Államok közötti katonai státusról szóló megállapodás mélyre ható átértékelését követeli. A helyi önkormányzat tiltakozó jegyzéket küldött a japán és az amerikai kormánynak, az Okinavai Nők a Katonai Erőszak Ellen nevű befolyásos civil szervezet pedig George Bush amerikai elnökhöz fordult. Thomas Schieffer, az Egyesült Államok japán nagykövete ellátogatott Okinavára, hogy személyesen tolmácsolja sajnálkozását, hozzá csatlakozott Bruce Write vezérezredes, a Japánban állomásozó amerikai erők főparancsnoka is. Az amerikaiak állítólag már korábban megtiltották a katonáknak a kaszárnyák elhagyását, ám egy helybéli vélemény szerint továbbra is közöttük járnak az idegen hadsereg tagjai, akiktől a lakosság igencsak fél.
Utoljára 1995-ben tartottak komoly tiltakozó akciókat az okinavai amerikai bázis katonái ellen. Akkor egy 12 éves lányt erőszakolt meg három amerikai katona a Japánhoz tartozó szubtrópusi szigeten. Ennek eredményeként az Egyesült Államok megígérte, hogy átköltözteti a Futemma légibázison levő tengerészgyalogos hadosztályt más helyre, és néhány katonai létesítményt ki is ürített. Jelenleg több mint 33 ezer amerikai katona állomásozik Japánban. Az itt tartózkodó amerikaiak a felmérések szerint a miszszió 1952-es kezdete óta 200 ezer bűncselekményt hajtottak végre, amelynek következtében 1076 japán ember halt meg. Az amerikai– japán megegyezés értelmében ugyanakkor a katonák cselekedetei nem tartoznak a japán törvények hatáskörébe, így a bűnösök legtöbbször nem kerültek bíróság elé. A sorozatos katonai kihágások és bűncselekmények miatt Tokió és Washington megállapodtak abban, hogy változtatnak a kétoldalú megállapodáson, ám ez végül nem történt meg.
Az amerikai csapatok a II. világháború végeztével szállták meg Japánt, amely alkotmányában fogadta el a teljes lefegyverzést. Azóta Japánnak nincs hadserege, csak egy annak megfelelő, Japán Önvédelmi Erők névre hallgató szervezete, amelyet egyébként szintén amerikai javaslatra hoztak létre. Japán tavaly mintegy kétmilliárd dollárt költött a hatalmas amerikai katonai jelenlét fenntartására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.