– Eddig Angyalföldön és a Fővárosi Közgyűlésben politizált; milyen kötődése van Újbudához?
– Gyermekkoromban költöztünk családommal a kerületbe, itt nőttem fel, itt töltöttem gimnáziumi és egyetemi éveimet is. Régóta járok a Szent Imre-templom közösségeibe, a cserkészévek is idekötnek, ismerem az itteni emberek gondolkodását, főképp a fiatalokét. 2006-ban országgyűlési képviselőjelöltként Angyalföldön indultam, jelenleg fővárosi képviselő vagyok. Érdemes még megjegyezni, hogy 33 ezer ember lakik ebben a választókerületben, s mindig jobboldali képviselő futott be. Csapody Miklós előbb MDF-es, majd Fidesz–MDF-es jelöltként győzött, 2006-ban pedig az elhunyt kereszténydemokrata Deák András nyert. A legutóbbi választásokon azonban már csak ötszázalékos különbség volt az ellenzéki jelölt javára a második fordulóban.
– Ezek szerint most is arra készül, hogy szoros lesz a választás eredménye?
– Reményeink szerint már az első fordulóban mandátumot szerzek. Erre megvan az esély.
– Sokan úgy vélik, hogy az MSZP lényegében feladta ezt a kerületet, sejtve, hogy ebben a politikai légkörben és az újbudai körzetben nincs esélyük a választáson. Ezért is adták oda a jelöltállítás lehetőségét az SZDSZ-nek…
– Szerintem az MSZP gyávaságból nem állított jelöltet. Egyrészt féltek, hogy leszerepelnek a választáson. Másrészt trükkök százait vetették már be eddig is a referendum elhúzása céljából, hogy kikerüljék a választói véleménnyel való közvetlen találkozást. Hiszen a népszavazás elhúzása is arról szólt, hogy az embereknek ne legyen lehetőségük véleményt nyilvánítani a kormány intézkedéseiről. Én járom a körzetet, mindennap standolunk az utcán, s érzem is a választási hangulat fokozódását.
– Az is figyelemre méltó, hogy a négy jelöltből kettő, a kormánypártok által támogatott Lakos Imre és az MDF-es Csapody Miklós már bent ülnek a parlamentben, így sokat nem veszíthetnek. Az SZDSZ még azt a politikusát sem nevezte meg, akit Lakos esetleges jó szereplése után, a 2006-os pártlista alapján bejuttatnának az Országgyűlésbe. Mit gondol minderről?
– Tóth Zoltán választási ügyekkel foglalkozó szakember, aki MSZP-s kormányzat idején volt állami tisztviselő, azt nyilatkozta nemrég, hogy az lenne tisztességes, ha ezek az urak lemondanának az egyébként listáról szerzett mandátumukról az egyéniképviselő-választás előtt. Akkor éreznék ugyanis a kerületi lakosok, hogy komolyan az ő érdekeiket akarja képviselni. Hiszen azzal, hogy ők nem kockáztatnak semmit, számukra nincs tétje a választásnak. A kormánypártok és az MDF úri huncutságát várhatóan nem fogják díjazni a választók.
– Milyen választási ígéretekkel verseng, amelyeket parlamenti képviselőként ténylegesen meg is tudna valósítani?
– Országgyűlési képviselőként leginkább javaslatokat tudnék benyújtani a parlamentben. Arról, hogy mit tud az ember megvalósítani, vannak már tapasztalataim a Fővárosi Közgyűlésből, ahol a legtöbb ellenzéki javaslatot leszavazta az egyfős többségű kormányoldal. Bár üdítő kivétel volt az úgynevezett kismamabérlet, amit már korábban nagyon sokszor felvetettem. De most úgy néz ki, mégis megvalósul, április 1-jétől bevezetik. Ez alapján kedvezményes bérletre lesznek jogosultak azok, akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek, vagyis a gyesen, tgyáson, gyeden lévő édesanyák, édesapák. Ugyanez már működik Sopronban, Szolnokon, Kaposváron. Jó lenne országos szinten kiterjeszteni a javaslatot minden tömegközlekedési eszközre. Amikor ilyen nagy a népességcsökkenés, akkor ennek a javaslatnak szimbolikus jelentősége is van. Ezenkívül mindent megteszek a családi típusú adózás bevezetéséért, amely a KDNP első számú indítványa. A konkrét helyi sajátosságok kapcsán az egyik legnagyobb problémát a 4-es metró jelenti. Az embereket meg kell óvni az építkezés okozta károktól. A metró különleges beruházás, harmincévente van ilyen, a jogszabályok viszont átlagépítkezésekre szólnak. Különleges jogi szabályozás lenne szükséges, könnyíteni kell az embereknek a bizonyítás terheit, egyszerűbbé kell tenni számukra, hogy hozzájussanak a nekik járó azonnali és teljes kártérítéshez.
– Ezek szerint az országos ügyek, a népszavazási kérdések ugyanolyan súllyal esnek latba a kampányában, mint a helyi témák?
– A választókerületben élő 33 ezer embert ugyanúgy érinti a vizitdíj, a tandíj, a kórházi napidíj vagy az egészségbiztosítás privatizációja, mint az ország más pontjain élőket. Ugyanakkor a kisebb, helyi vonatkozású problémák is nagyon boszszantók tudnak lenni. A 4-es metrónak három megállója épül a kerületben, a választókerület tele van graffitikkel. Megkerestem például a metró-projektigazgatóságot, hogy az építkezés támfalaira, kerítéseire festett graffitik helyett legyenek gyerekrajzok. Az emberek többségétől pozitív visszajelzést kaptam e tekintetben. A teljes fejetlenségnek egyébként jó példája, hogy a 4-es metró egyik megállóját a Fehérvári úton építik, nem pedig a közeli, csaknem húsz busz megállójának helyet adó Kosztolányi téren. Lakos Imre XI. kerületi alpolgármester elismerte, hogy hibás döntés volt. Erre csak azt tudom mondani, megvolt a lehetősége, miért nem szólalt fel időben a kerületi emberek érdekében. Ehhez kapcsolódik még, hogy 2005-ben Lakos Imre arról beszélt: 2009-ben már az 5-ös metró első szakaszán is utazhatunk. Na persze, egyelőre a 4-es metró első üteme sincsen készen.
– Lényeges pontja a kampányának a fiatalok elvándorlásának megakadályozása. Ez a probléma itt hatványozottabb méreteket ölt, mint Budapest többi részén?
– Kétfajta elvándorlás létezik: a családosok főleg az elővárosokba, az agglomerációba menekülnek. Eddig 400 ezer ember költözött ki Budapestről Demszky Gábor regnálása alatt. Sajnos ezen nem lehet csodálkozni, hiszen sokan szeretnék a gyermekeiket egészségesebb környezetben felnevelni. A pályakezdők, egyetemisták köréből pedig rendkívül sokan vándorolnak ki az országból. Azt tapasztaltam, hogy a fiatal orvosok több mint fele már elhagyta az országot – megfogadták Gyurcsány Ferenc tanácsát –, s aki ambiciózusabb, az nemcsak egy-két évig marad külföldön, hanem tartósan. Ez óriási vesztesége az országnak, hiszen a legjobb képességű fiatalok vándorolnak el. Ha egy fiatal azt látja, hogy Hamburgban ösztöndíjat kap, ellenben Magyarországon tandíjat kell fizetnie, akkor miért választáná hazánkat? Éppen nekik kellene jövőképet, tisztességes munkalehetőséget adni.
– Óriási tiltakozást váltott ki a XI. kerületi önkormányzat vezetésének előterjesztése, amellyel a Farkasréti úti iskola működtetését átadnák egy magánalapítványnak, s így fizetőssé válna az oktatás az intézményben. Ebbe az iskolába jár Gyurcsány Ferencnek és Lakos Imrének is az egyik gyermeke.
– Az iskola magánkézbe adásának az az alapja, hogy a kerületben az MSZP és az SZDSZ mellé felsorakozott az MDF-es helyi elnök, aki egyébként alpolgármesterséget vállalt. Ezzel a nagykoalícióval tudják a többséget biztosítani. Az a szörnyű, hogy volt egy népakarat, amely nem kívánt hatalmat adni Molnár Gyula kezébe a képviselő-testületben, az MDF azonban átállt a szocialisták oldalára, asszisztál az iskola bezárásához. Emellett olyan kormányzattal állunk szemben, amelyik csak pénzügyi szempontból nézi a dolgokat, egyik napról a másikra akar túlélni. A fejlesztéseket nem hosszú távon szemléli, csak tűzoltó jelleggel itt-ott renovál. Nekünk az a feladatunk, hogy a lakosság, a civil szervezetek bevonásával a következő két évben megvédjük azokat az értékeket, amelyek a helyi közösségnek fontosak.
– Az ellenjelöltjeik programjában ugyanakkor költséges beruházások szerepelnek, az önökéből hiányoznak a nagyszabású tervek. Ez hogy lehet?
– Mindenki tudja, hogy nem fognak gigantikus források a rendelkezésünkre állni. Nem nehéz várost és életminőséget fejleszteni százmilliárdokból. Csak hol vannak azok a százmilliárdok? Még a metróépítkezés első szakaszának sincs meg a fedezete! Én igyekeztem olyan programpontokat felsorakoztatni, amelyek – látva az anyagi helyzetet – akár kevesebb pénzből is megvalósíthatók. Meg kell találnunk továbbá azokat a programpontokat, amelyek kevés pénzzel, inkább jogszabály-módosításokkal kivitelezhetők.
– Keresztülszelve a választókerületet, rossz közúti, forgalmi állapotokat, bezárt üzleteket, lerobbant házakat, beépített zöld területeket láttam. Parlamenti képviselőként nyilván nem válthatja meg a világot e tekintetben, de a választópolgárok ezeket az áldatlan állapotokat is hozzákötik a képviselőjükhöz.
– Ez az állapot pontos lenyomata Demszky Gábor működésének, erről kevésbé tehetnek a kerületi polgármesterek. 1300 hektár zöld terület eltűnt Budapestről, ami a levegő romló minőségében és a zsúfoltságban érezteti hatását. Ha ma jön egy befektető, kiszemel magának egy területet, ahol valamit szeretne a saját elképzelései szerint megvalósítani, akkor ezt meg is tudja tenni, nem kell alkalmazkodnia semmilyen városfejlesztéshez, mert a budapesti vezetés a tervet igazítja a befektető magánérdekeihez. A közlekedés terén is siralmas a helyzet. A Lágymányosi hídon a Horn-kormány óta nem jön át az 1-es villamos, bár a sínek talpfájának helye ott van. Budapesti szintű elképzelés arról, hogyan kellene ennek a városnak működnie, nincs. Jó lenne végre egy olyan főpolgármester, aki gazdája a fővárosnak, a fővárosi cégeknek és a fővárosi fejlesztéseknek is.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!