Sokkoló gazdasági adatok

A tavalyi utolsó negyedév gazdasági növekedése minden várakozást alulmúlt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mindössze 0,8 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék, ami éves szinten 1,3 százalékos elmozdulást jelent. A gazdasági mélyponthoz az is hozzájárul, hogy a fenti számban már a hivatalosan csaknem egy százalékra becsült prostitúció és drogkereskedelem is benne van.

Kiábrándítónak nevezték elem-zők a magyar gazdaság tavalyi negyedik negyedéves teljesítményét, amely mindössze 0,8 százalékkal tudott fejlődni, így az egész éves viszonylatban 1,3 százalékos növekedést produkált, ami még a legpesszimistább előrejelzéseket is alulmúlta. Bár mindenki azt jósolta, hogy a harmadik negyedéves 0,9 százalékos egy helyben toporgásnál már nincs lejjebb, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap nyilvánosságra hozott adataiból az derül ki, hogy a hazai gazdaság év végére érte el mélypontját.
*
Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a KSH korábban nem változtatja meg a növekedés számításának módszerét, és nem kalkulálja bele a bruttó hazai termékbe a hivatalosan csaknem egy százalékra becsült prostitúciót és drogkereskedelmet, akkor a tavalyi „bővülés” 0,3 százalék körül járna. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint hazánk 2007-es utolsó negyedéves teljesítménye a szlovák fejlődésnek csupán egytizen-
negyede volt, de még a fejlett EU– 15-ök felét sem érte el. Az Eurostat adatai szerint az új uniós tagállamok közül hazánké a leggyengébb teljesítmény, mert a régiós ütemtől messze leszakadva az egész EU fejlődési átlagának csak egyharmadát produkálta.
– A stagfláció, azaz a stagnáló gazdaság mellett megvalósuló magas infláció nagyon nehezen kezelhető állapotába került a magyar gazdaság – értékelte a tegnap nyilvánosságra hozott adatokat lapunknak Soós Lőrinc közgazdász. A KSH volt elnökhelyettese hangsúlyozta: a stagflációs helyzet, vagyis amikor a növekedés alacsony, a pénzromlás üteme pedig gyors, azért veszélyes, mert az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet, és az áttételes hatásokon keresztül ez negatív módon hathat vissza az orvosoltnak hitt problémákra is. Soós szerint ebből az állapotból csak a gazdaság élénkítése, elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése jelentheti a kiutat. Az Európai Unió átlagának háromszorosát kitevő magyar infláció mérséklése ráadásul csak nagyon lassan valósulhat meg, különösen az üzemanyag és az élelmiszerek árainak jelenlegi alakulása mellett – tette hozzá a közgazdász.
– A magyar gazdaság továbbra is leszakadást mutat: az ipari termelés lelassult, az építőipar zuhanása fokozódott, és a lakossági kereslet területén sem lehet kedvező fordulatra számítani – áll a Takarékbank kommentárjában, amely kiemeli: a szolgáltatások is stagnálást mutatnak. Az elemzés szerint a gazdaság gyorsulására idén sem lehet számítani, mert a külső felvevő kereslet csökkenése kedvezőtlenül hat az exportlehetőségeinkre, miközben sem a fogyasztás, sem a beruházások oldaláról nem várható fordulat.
A Takarékbank 2008 első negyedévében mindössze 1,3 százalékos, az év egészére pedig kétszázalékos növekedésre számít, ami lényegesen elmarad a konvergenciaprogramban megjelölt GDP-adattól.
A Goldman Sachs (GS) elemzői szerint a tavalyi GDP közel áll a mélyponthoz, és a mostani alacsony fejlődési szint aggasztó a befektetők szemében. A ház azt prognosztizálja, hogy a régió országainál jóval gyengébben teljesítő magyar gazdaság bővülése 3,5 százalékponttal lesz kevesebb a térség többi országánál, vagyis az átlagos fejlődési ütem felét sem éri el. A GS szerint a mélyrepülés elsődleges oka a kiigazítások rossz szerkezete, mivel a régió többi országában a kormányzati költekezés 8–15 százalékponttal alacsonyabb, és éppen ezért nem kell fenntartaniuk egy olyan magas, „erősen torzító” adórendszert, mint a magyar. A befektetőház arra is figyelmeztet, hogy Magyarország főként az exportteljesítményekre építi gazdasági növekedési várakozásait, ám a globális lelassulás idejében az alacsony GDP-mutatónk csak „még jobban kihangsúlyozza az ország kiszolgáltatottságát”.
A piaci várakozásokat alulmúló tavalyi GDP-adat ellenére a pénzügyminiszter nem lát indokot az idei növekedési prognózis módosítására, Veres János – a távirati iroda jelentése szerint – továbbra is elérhetőnek véli 2008-ban a 2,8 százalékos gazdasági bővülést. A tárcavezető továbbra is bizakodó, megfogalmazása szerint „az üzleti szféra növekedése rendben van”.

Magas pénzromlási ütem. A szintén tegnap közölt 7,1 százalékos januári infláció kissé magasabb lett a várakozásoknál. Elemzők szerint a megemelkedett energia- és élelmiszerárak mellett a szolgáltatások árainak növekedése és a jövedéki adó emelése is hozzájárult a tervezett inflációcsökkenés megtorpanásához. A konvergenciaprogramban erre az évre megjelölt 4,8 százalékos pénzromlási ütemet szakértők tarthatatlannak vélik, és éves szinten öt és fél-hat százalék körüli inflációt jósolnak. A pénzromlás letörését a külgazdasági környezetben tapasztalható enyhe mértékű, de felfelé mutató infláció is nehezíti.