Miskolczi Norbert szerint a kormánypártok olyan törvénymódosítást terveznek, amely a szervezet létét veszélyezteti. A Fidesz szerint a demokrácia szégyene, ami Magyarországon történik. Az MSZP szerint a törvények nincsenek kőbe vésve.n Farkas Melinda
Olyan információk birtokába jutottunk, amelyek szerint a HÖOK tandíjellenes kampánya miatt a kormány retorziókat tervez a szervezet ellen. A tervezett törvénymódosítás a HÖOK létét veszélyezteti – mondta lapunknak Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke. Az érdekvédő kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a rendszerváltás óta eltelt 18 év nem volt elég ahhoz, hogy a politikai elit felnőtté váljon. Felháborító, hogy egy köztestület nem formálhat szabadon véleményt az aktuális kormányzattal szemben anélkül, hogy ezzel ne a létét veszélyeztetné. Ez az út nem a polgárosodás, nem a polgári Magyarország felé vezet – állapította meg Miskolczi Norbert.
Az érdekvédő leszögezte: a HÖOK ereje abban van, hogy egységes, és az összes felsőoktatási hallgatót képviseli. A rendszerváltás után létrehozott szervezetnek minden egyetemista automatikusan tagja lesz, amikor megkezdődik a hallgatói jogviszonya, így megkerülhetetlen a különböző oktatást érintő kérdések megtárgyalásánál.
Miskolczi szerint a kormány úgy akarja gyengíteni az erejüket, hogy szétveri az egységes érdekképviseletet. A tervezett törvénymódosítás életbelépése után a hallgatók nem lennének automatikusan az érdekvédő szervezet tagjai, ki-ki helyben eldönthetné, hogy belép-e a HÖOK-ba, vagy esetleg alakít egy másik szervezetet. Így akár az is előfordulhatna, hogy számtalan pici, néhány száz diákot védő helyi szervezet próbálná érdekeit érvényesíteni a kormányzattal szemben. Miskolczi figyelmeztetett: a hallgatói önkormányzat szétaprózása odavezetne, hogy a csekély létszámú szervezetek kis súlyuk miatt nem tudnának eredményeket elérni, ráadásul vélhetőleg nem szakmai, hanem politikai alapon szerveződnének az új „gittegyletek”, ami nem a felsőoktatás érdekeit szolgálná.
A HÖOK azt várja a parlamenti pártoktól, hogy még a népszavazás előtt fejtsék ki véleményüket az ügyről, hiszen a hallgatók tudni szeretnék, hogy 2008-ban Magyarországon lehet-e szabadon véleményt nyilvánítani.
A Fidesz az ország szégyenének nevezte a kormány bosszútervét. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunknak úgy reagált: a joggal való visszaélés fogalmát testesíti meg, ha a kormány azért módosít egy törvényt, hogy ezzel bosszút álljon valakin, mert az nem az ő politikai érdekeit szolgálja. Hozzátette: teljes a demokratikus alapelvek hiánya abban az országban, ahol egy szervezetnek a léte kerül veszélybe azért, mert véleményt nyilvánított. Sió szerint ugyanakkor a bosszúállás ezen formája pontosan illeszkedik a szocialista–szabad demokrata kormány utóbbi hat évben folytatott politikájához.
– Nem tudok ilyen javaslatról, szerintem ez is csak a népszavazás előtti rémhírterjesztés része – reagált lapunknak Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. A politikus hozzátette: egy törvény sincs kőbe vésve, azokat bármikor megváltoztathatják, így arra sincs garancia, hogy a népszavazás után nem változik meg a hallgatókra vonatkozó jogszabály. Szabó Zoltán szocialista képviselő tudomása szerint sem az MSZP oktatási munkacsoportja, sem a szaktárca nem foglalkozik a tervvel. Az oktatási tárca azt közölte, hogy legkorábban ma reagálnak a HÖOK elnökének nyilatkozatára.
A diákok már többször bebizonyították, hogy nem ijednek meg attól, ha politikai okokból megpróbálják ellehetetleníteni a munkájukat. A legutóbbi ilyen eset Török Márk szegedi EHÖK-elnök ügye volt, aki ellen a Szegedi Tudományegyetem rektora fegyelmi eljárást indított. Török Márkot hallgatói kötelezettségeinek hétrendbeli megsértése miatt citálták fegyelmi bizottság elé, az egyik legnagyobb bűne az volt, hogy tiltott helyen dohányzott. Törököt – aki egyébként a szegedi tandíjellenes tüntetés vezéralakja volt – a testület első fokon két szemeszterre eltiltotta tanulmányai folytatásától. Ennek ellenére a diákok a múlt héten ismét őt választották az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökévé.
Olyan információk birtokába jutottunk, amelyek szerint a HÖOK tandíjellenes kampánya miatt a kormány retorziókat tervez a szervezet ellen. A tervezett törvénymódosítás a HÖOK létét veszélyezteti – mondta lapunknak Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke. Az érdekvédő kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a rendszerváltás óta eltelt 18 év nem volt elég ahhoz, hogy a politikai elit felnőtté váljon. Felháborító, hogy egy köztestület nem formálhat szabadon véleményt az aktuális kormányzattal szemben anélkül, hogy ezzel ne a létét veszélyeztetné. Ez az út nem a polgárosodás, nem a polgári Magyarország felé vezet – állapította meg Miskolczi Norbert.
Az érdekvédő leszögezte: a HÖOK ereje abban van, hogy egységes, és az összes felsőoktatási hallgatót képviseli. A rendszerváltás után létrehozott szervezetnek minden egyetemista automatikusan tagja lesz, amikor megkezdődik a hallgatói jogviszonya, így megkerülhetetlen a különböző oktatást érintő kérdések megtárgyalásánál.
Miskolczi szerint a kormány úgy akarja gyengíteni az erejüket, hogy szétveri az egységes érdekképviseletet. A tervezett törvénymódosítás életbelépése után a hallgatók nem lennének automatikusan az érdekvédő szervezet tagjai, ki-ki helyben eldönthetné, hogy belép-e a HÖOK-ba, vagy esetleg alakít egy másik szervezetet. Így akár az is előfordulhatna, hogy számtalan pici, néhány száz diákot védő helyi szervezet próbálná érdekeit érvényesíteni a kormányzattal szemben. Miskolczi figyelmeztetett: a hallgatói önkormányzat szétaprózása odavezetne, hogy a csekély létszámú szervezetek kis súlyuk miatt nem tudnának eredményeket elérni, ráadásul vélhetőleg nem szakmai, hanem politikai alapon szerveződnének az új „gittegyletek”, ami nem a felsőoktatás érdekeit szolgálná.
A HÖOK azt várja a parlamenti pártoktól, hogy még a népszavazás előtt fejtsék ki véleményüket az ügyről, hiszen a hallgatók tudni szeretnék, hogy 2008-ban Magyarországon lehet-e szabadon véleményt nyilvánítani.
A Fidesz az ország szégyenének nevezte a kormány bosszútervét. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunknak úgy reagált: a joggal való visszaélés fogalmát testesíti meg, ha a kormány azért módosít egy törvényt, hogy ezzel bosszút álljon valakin, mert az nem az ő politikai érdekeit szolgálja. Hozzátette: teljes a demokratikus alapelvek hiánya abban az országban, ahol egy szervezetnek a léte kerül veszélybe azért, mert véleményt nyilvánított. Sió szerint ugyanakkor a bosszúállás ezen formája pontosan illeszkedik a szocialista–szabad demokrata kormány utóbbi hat évben folytatott politikájához.
– Nem tudok ilyen javaslatról, szerintem ez is csak a népszavazás előtti rémhírterjesztés része – reagált lapunknak Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. A politikus hozzátette: egy törvény sincs kőbe vésve, azokat bármikor megváltoztathatják, így arra sincs garancia, hogy a népszavazás után nem változik meg a hallgatókra vonatkozó jogszabály. Szabó Zoltán szocialista képviselő tudomása szerint sem az MSZP oktatási munkacsoportja, sem a szaktárca nem foglalkozik a tervvel. Az oktatási tárca azt közölte, hogy legkorábban ma reagálnak a HÖOK elnökének nyilatkozatára.
A diákok már többször bebizonyították, hogy nem ijednek meg attól, ha politikai okokból megpróbálják ellehetetleníteni a munkájukat. A legutóbbi ilyen eset Török Márk szegedi EHÖK-elnök ügye volt, aki ellen a Szegedi Tudományegyetem rektora fegyelmi eljárást indított. Török Márkot hallgatói kötelezettségeinek hétrendbeli megsértése miatt citálták fegyelmi bizottság elé, az egyik legnagyobb bűne az volt, hogy tiltott helyen dohányzott. Törököt – aki egyébként a szegedi tandíjellenes tüntetés vezéralakja volt – a testület első fokon két szemeszterre eltiltotta tanulmányai folytatásától. Ennek ellenére a diákok a múlt héten ismét őt választották az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökévé.
