Ez év januárban – a rendszerváltás óta nem tapasztalt módon – a bruttó átlagkeresetek éves összehasonlításban 1,5 százalékkal, a nettó bérek pedig 0,2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi gyorsjelentéséből. Mindeközben a bérek vásárlóértéke – a 7,1 százalékos infláció miatt – 6,8 százalékkal esett vissza, vagyis ennyivel kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhatunk fizetésünkből. Az éves összehasonlításban kimutatott bruttó bércsökkenés a KSH szerint azért következett be, mert a közszférában – szemben az előző évvel – az idei januári illetmények nem tartalmazták a teljes 13. havi kereset összegét, hanem csak időarányos részét, vagyis nyolctizenkettedét. Mindenesetre a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap ötszázalékos növelése mellett 14,6 százalékkal csökkent, a versenyszférában dolgozóké viszont 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A KSH beszámolója szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008 januárjában átlagosan 2,725 millió volt, ami az előző évhez képest mintegy 52 ezer fős létszámcsökkenésnek felel meg. 2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1,934 millióan dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében csaknem 5,8 százalékkal csökkent a létszám. A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900, a szellemi foglalkozásúaké pedig 162 900 forintot ért el.
– Miközben a régió országaiban erős a reálbér-növekedés, hazánkban jelentős mértékben csökken a fizetések értéke a kormány elhibázott, sarcolásokra, megszorításokra épülő gazdaságpolitikája miatt – reagált az adatokra Mádi László országgyűlési képviselő, a Fidesz szakpolitikusa. Rámutatott: mindez az egyre mélyülő szociális válság biztos jele. A napnál is világosabb, hogy ez a kormány nem fogja tudni megoldani Magyarország problémáit, nem fogja tudni felszámolni az általa okozott szociális válságot.
– Bár a közszférában lehetett számítani némi bruttóbér-csökkenésre, a visszaesés mértéke váratlan volt – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a visszaeső reálbérek mellett a foglalkoztatás csökkenése és a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása továbbra is gátolja a belső kereslet magára találását, így a gazdaság gyorsulását is. Ha pedig nem gyorsul a gazdaság, akkor a jelenlegi magas reálkamatok miatt az adósságot sem tudjuk kinőni, így az államadósság mértéke is tovább növekszik.
Pucéran üvöltöző randalírozó csapott le a város egyik legbékésebb pontján















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!