Brutális bércsökkenés

Az idén is folytatódott a magyar bérek értékvesztése, vagyis fizetésünkből továbbra is kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhatunk, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal a januári időszakra vonatkozóan 6,8 százalékos reálbércsökkenésről számolt be. A Fidesz szakpolitikusa szerint az adatok a mélyülő szociális válságra utalnak. Közben a foglalkoztatottak száma is 52 ezer fővel csökkent.

Dénes Zoltán
2008. 03. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez év januárban – a rendszerváltás óta nem tapasztalt módon – a bruttó átlagkeresetek éves összehasonlításban 1,5 százalékkal, a nettó bérek pedig 0,2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi gyorsjelentéséből. Mindeközben a bérek vásárlóértéke – a 7,1 százalékos infláció miatt – 6,8 százalékkal esett vissza, vagyis ennyivel kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhatunk fizetésünkből. Az éves összehasonlításban kimutatott bruttó bércsökkenés a KSH szerint azért következett be, mert a közszférában – szemben az előző évvel – az idei januári illetmények nem tartalmazták a teljes 13. havi kereset összegét, hanem csak időarányos részét, vagyis nyolctizenkettedét. Mindenesetre a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap ötszázalékos növelése mellett 14,6 százalékkal csökkent, a versenyszférában dolgozóké viszont 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A KSH beszámolója szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008 januárjában átlagosan 2,725 millió volt, ami az előző évhez képest mintegy 52 ezer fős létszámcsökkenésnek felel meg. 2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1,934 millióan dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében csaknem 5,8 százalékkal csökkent a létszám. A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900, a szellemi foglalkozásúaké pedig 162 900 forintot ért el.
– Miközben a régió országaiban erős a reálbér-növekedés, hazánkban jelentős mértékben csökken a fizetések értéke a kormány elhibázott, sarcolásokra, megszorításokra épülő gazdaságpolitikája miatt – reagált az adatokra Mádi László országgyűlési képviselő, a Fidesz szakpolitikusa. Rámutatott: mindez az egyre mélyülő szociális válság biztos jele. A napnál is világosabb, hogy ez a kormány nem fogja tudni megoldani Magyarország problémáit, nem fogja tudni felszámolni az általa okozott szociális válságot.
– Bár a közszférában lehetett számítani némi bruttóbér-csökkenésre, a visszaesés mértéke váratlan volt – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a visszaeső reálbérek mellett a foglalkoztatás csökkenése és a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása továbbra is gátolja a belső kereslet magára találását, így a gazdaság gyorsulását is. Ha pedig nem gyorsul a gazdaság, akkor a jelenlegi magas reálkamatok miatt az adósságot sem tudjuk kinőni, így az államadósság mértéke is tovább növekszik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.