Elhibázottnak tartja a kiigazítást az MNB

Az euró mihamarabbi bevezetésének fontosságát hangsúlyozták a Magyar Nemzeti Bank szakemberei a konvergenciafolyamatokról szóló tanulmányuk részleteinek tegnapi ismertetésekor. Az elemzők szerint a magyar gazdaság teljesítményének fokozásához elengedhetetlen a költségvetés rendbetétele, ám az elmúlt évek kiigazító intézkedései elhibázottak, visszavetették a gazdaság növekedését.

Hazánk euróövezethez való mielőbbi csatlakozását sürgeti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakembereiből álló munkacsoport. Az elemzők tegnap ismertették az euróbevezetés kérdéseivel foglalkozó tanulmányukat, amelyben leszögezték: a közös valuta hazai alkalmazása minden bizonnyal kimozdítaná a magyar gazdaságot a jelenlegi stagnáló állapotából, s motorja lehetne a további növekedésnek. A publikáció készítői ezért azt javasolják, hogy magyar gazdaságpolitika első számú célként kezelje a közösségi fizetőeszköz mihamarabbi bevezetését, s a további középtávú intézkedéseket ennek elérése érdekében határozza meg.
A szakértők rögzítették, hogy az eurózónához való csatlakozás alapvető feltétele az államháztartási hiány csökkentése. A magyar kormányzatnak arra kellene törekednie, hogy a költségvetés GDP-arányos deficitjét fél százalék körüli szintre szorítsa le – olvasható a tanulmányban. A szakemberek elemezték az elmúlt évek kiigazításnak eredményeit is. Összevetve más államok korrekciós lépéseivel a magyar költségvetés rendbetételének folyamata a sikertelen konszolidációk közé sorolható, hiszen emelkedtek a nyugdíjak és a szociális kiadások, ahogy növekedtek a munkabérekre rakódó közterhek is, ugyanakkor – eddig példátlan módon – csökkentek az egészségügyre és az oktatásra fordított összegek. Ezek az elhibázott intézkedések is közrejátszottak abban, hogy hazánk gazdasági teljesítménye szerényebb – vélekedtek a szakemberek. A tanulmány készítői szerint mind hazánk versenyképességének, mind a költségvetésnek jót tenne, ha mérsékelnék a szociális kiadásokat, a jóléti juttatásokat hatékonyabban osztanák el, és érezhetően redukálnák a bérek után fizetendő adókat és járulékokat. A kihívás tehát abban áll, hogy az államháztartási egyensúlyt úgy teremtse meg a kormány, hogy lépései ne vessék vissza a gazdaság növekedését.
Az elemzők kitértek a nagy strukturális reformok végrehajtásának szükségességére is. Megállapították: elengedhetetlen a munkaerőpiac átalakítása és a különböző szolgáltatások piacának további liberalizációja. Ugyanakkor kifejtették, hogy a reformintézkedések megvalósítása nem feltétele a közös pénz bevezetésének. Noha az euróövezethez való csatlakozással bizonyos eszközöktől elesik a magyar gazdaságpolitika, a nagy ellátórendszerek átalakítása a közösségi valuta használata mellett sem ütközne akadályba. Mivel a költségvetési hiány a csatlakozás után vélhetőleg hosszú távon tartósan alacsony szinten maradna, nagyobb eséllyel lehetne elindítani a reformfolyamatokat – vélekedtek az elemzők.