Sem a MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. „sikeres” privatizációjára a vásárló Rail Cargo Austriával szerződést kötött Geuronet Bt., sem az ügylet körül „koordináló” Gulya András nem szerepel a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) lobbiszemélyeket és -szervezeteket feltüntető listáján, vagyis hivatalosan nincs lobbiengedélyük, ezért ilyen jellegű tevékenységet legálisan nem is folytathatnak Magyarországon – tudta meg lapunk a KIH-tól. A Rail Cargo és a Geuronet Bt. közötti „lobbiszerződés” így ütközik a 2006. évi XLIX. számú törvénnyel, amely a nyilvánosság és az átláthatóság érdekében egyértelműen előírja: lobbitevékenységet csak az a személy vagy társaság gyakorolhat, amelyik szerepel a KIH nyilvántartásában, és negyedévente nyilvános beszámolót készít tevékenységéről.
A nyilvántartásba vétel nélkül folytatott lobbitevékenység esetén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hatáskörébe tartozó hivatal tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki – rendelkezik a törvény, amely 2006. szeptember elseje óta van hatályban. Az 1,9 milliárd forint sikerdíjas szerződés, amelyet az osztrák Format hozott nyilvánosságra, így több kérdést is felvet. Egyrészt a Rail Cargo Austria szerint egyértelműen lobbiszerződést kötöttek a Geuronettel, amelyet a lapunk birtokába jutott szerződésmásolat több pontja is igazol: ebben a Geuronet vállalja, hogy a MÁV Cargo megszerzésére közép- és hosszú távú stratégiát dolgoz ki, minimum hetente értesíti megbízóját a tudomására jutott információkról, valamint a sikerdíj és a szerződés időtartama is magához a privatizációs ügylethez kötődik. Másrészt viszont a Geuronet felelősségét veti fel az a pont, amelyben a megbízott kijelenti, hogy a vállalt feladat elvégzéséhez „minden szükséges tényszerű tudással és tapasztalattal rendelkezik”.
Ezenkívül a mai napig nem tudni, hogy a vásárló Rail Cargo Austria tudott-e arról, magyar megbízottjának valójában nincs a legális lobbitevékenységhez szükséges felhatalmazása, és szolgáltatását ebben a formában a törvények szerint fel sem kínálhatta volna. Kérdéses ugyanakkor, hogy amennyiben az osztrákok mégis tudtak a hiányosságokról, akkor a sikerdíj valójában milyen célt szolgált: ha például a vételár lenyomását, akkor egyértelműen állami vagyonvesztésről lehet szó.
Mindenesetre a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége tegnap a Központi Igazságügyi Hivatalhoz fordult a MÁV Cargo eladásának ügyében, kérve annak megvizsgálását, hogy a Geuronet Bt. szolgáltatása a lobbitörvény hatálya alá tartozott-e, s hogy a betéti társaság tevékenységével megsértette-e a lobbitörvényt – jelentette tegnap a Magyar Távirati Iroda. Gulya Viktória, a bt. beltagja lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni az ügyet.
origo.hu
Egyre gyanúsabbak a körülmények az óvodából eltűnt gyermek ügyében – vajon ki lehet a felelős?
