Kormányválságot okozhat az MVM-ügy

Akár kormányválsághoz is vezethet a miniszterelnök minapi döntése, miszerint a Magyar Villamos Művek szerkezeti változtatásait minél előbb végre kell hajtani, az ötletet ugyanis egyik parlamenti párt képviselői sem támogatják. Közben Veres János pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az árampiac megnyitása nem éppen a várt eredményeket hozta.

Felsmann Balázs szakállamtitkár felmondott a gazdasági tárcánál.
Nem várt esemény történt a parlament gazdasági bizottságának tegnapi ülésén: a napirendi pontok villámgyors megtárgyalása után Matolcsy György fideszes képviselő javaslatára zárt ajtók mögött folytatódott a tanácskozás – mégpedig a Magyar Villamos Művek (MVM) tervezett átszervezéséről.
Úgy tudjuk, hogy az ülés nem nyilvános részén valamennyi parlamenti párt képviselői – így a kormánykoalíciós erők is – hangot adtak véleményüknek, miszerint nem támogatható a miniszterelnök döntése a „villamosenergia-piacon tapasztalható monopolisztikus helyzet felszámolásáról”.
*
Információink szerint a bizottság elnöke előbb részletes tájékoztatást kér majd a kormányfőtől, ezt követően pedig várhatóan Gyurcsány Ferencnek a gazdasági testület előtt kell beszámolnia elképzeléséről.
Mindeközben beadta felmondását Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikáért és közlekedésért felelős szakállamtitkára. A tárca közleménye úgy fogalmaz, hogy a szakállamtitkár főként az „energetika területén, azokon belül is a piaci verseny keretfeltételeinek kialakításában tette le névjegyét”. Arra ugyan az irat nem tér ki, miért távozik április végével Felsmann, az Index úgy értesült, hogy a fennálló döntéshozatali módszert elégelte meg. Az internetes újság szerint a GKM eddig kidolgozta a piacpárti törvényjavaslatokat, majd ezeket a szocialista politikusok a parlamentben és azon kívül rendre „szétbombázták”. Mindezek alapján tehát döntésének semmi köze az MVM körüli történésekhez, ám Veres János tegnap tájékoztatóján arra is kitért, hogy reggel még árampiaci kérdésekről egyeztetett a szakállamtitkárral. Szintén különös egybeesés, hogy a pénzügyminiszter nagyjából 40 nappal későbbre ígérte, hogy ismertek lesznek az ügy részletei, vagyis ezeket épp április végéig dolgozhatják ki.
– Az árampiaci liberalizáció nem azt az eredményt hozta, amit elvártunk tőle – indokolta Veres az MVM-mel kapcsolatos lépések szükségességét. Arra a kérdésre, hogy miért nem változtattak a helyzetén már a piacnyitás előtt, azt válaszolta: akkor nem volt okuk ezt tenni, mivel nem tudták, hogy nőni fognak az áramárak. A kijelentés azért furcsa, mert a piacfelszabadítás előtt számos olyan vélemény hangzott el a szakmai szervezetektől – de a parlamenti folyosókon még szocialista szakértőktől is –, mely szerint az árak „el fognak szállni” a nyitás után. Veres kiemelte, hogy a jobb piaci verseny érdekében a villamosenergia-kínálatot kívánják növelni, de ezzel kapcsolatban többet nem akart elárulni. Mint mondta, négy-öt forgatókönyv létezik az MVM átalakítására arról, hogy mely elemeket válasszák le a vállalatról. Ezek között szóba jöhet a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító vagy a paksi atomerőmű. A pénzügyminiszter kijelentette, az intézkedések célja, hogy az áram árát úgy tudják mérsékelni, hogy az ne okozzon komoly nyomást az inflációra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke üdvözölte a döntést – derül ki Simor András portfolio.hu-nak adott interjújából. Az elnök emlékeztetett, hogy az MNB inflációs előrejelzései alapján az elmúlt hónapokban többször felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energia árának januári felszabadítása nem párosult a piaci versenyhelyzet kialakításával. Ez pedig Simor véleménye szerint azért probléma, mert az elszabadult díjak rontják Magyarország versenyképességét, illetve veszélyeztetik a jegybank jövő évi 3 százalékos inflációs várakozását is.
– A magas áramárakért nem az MVM, hanem a kormány tehető felelőssé a piacnyitás rossz előkészítése miatt – hangoztatta az eseményekre reagálva Fónagy János fideszes képviselő. Úgy fogalmazott, hogy a villamos energia területén jelentős állami jelenlétre van szükség, ezért az MVM-et kizárólagos állami tulajdonban kellene tartani. Hozzátette, hogy a kabinet elhatározta az MVM „feldarabolását”, privatizálását, valamint ennek érdekében vezetőinek menesztését.

Késésben az új tulajdonosok. Alig van olyan magyar cég, amely megfelel a tőzsdére lépés kívánalmainak – mondta Seres Béla, a Deloitte könyvvizsgáló cég vezető partnere az új tulajdonosi program kapcsán. A szakértő szerint az autópálya-üzemeltetés lehetne az egyik esélyes, de ennek még nincsenek meg a vállalati keretei. Ezek mellett a Szerencsejáték Zrt. és a villamosenergia-szektor felelhetne meg a kívánalmaknak. Ugyanakkor a MÁV vagy a Magyar Posta egyelőre képtelen teljesíteni az elvárásokat. Ráadásul úgy tűnik, semmiféle előkészület nem előzte meg a miniszterelnök új tulajdonosi programról szóló bejelentését, így a határidők is problémásak. A kormány tervei szerint még az idén elkezdődhetne a részvények jegyzése, ám a szakértők úgy vélik, ennyi idő alatt csak nagyon feszített tempóban lehetne tőzsdére vinni a cégeket. A Deloitte álláspontja szerint leghamarabb jövő tavasszal indítható el a program. (Cs. L.)

Sztrájkveszély. Sztrájkbizottságot alakított három villamosenergia-iparban működő szakszervezet, mert nem fogadják el a munkáltatók mindössze 1,4 százalékos reálbérjavulást eredményező ajánlatát. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Liga-Villamosenergia- és Hőenergia-ipari Szakszervezete, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 7,5 százalékos keresetszínvonal-növekedést követel, a munkáltatói oldal viszont 6,2 százalékot ajánl. Bár a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel az érdekképviseletek megállapodtak, a külföldi tulajdonban lévő cégek nem méltányolják a munkavállalói elvárást. A szakszervezetek tegnap ezért Németország, majd Franciaország budapesti nagykövetsége előtt tartottak tüntetést az ágazatban jelenlévő francia és német befektetők elfogadhatatlan magatartása miatt, továbbá lobbi tevékenységet folytatnak más európai országok villamosenergia-ipari szakszervezeteinél, hogy segítsenek a tulajdonosi képviselők befolyásolásában. A Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége értetlenül áll a szakszervezetek akciói előtt, s bízik a tárgyalások sikeres lezárásában. A szervezet hangsúlyozza, a legutóbbi tárgyalási fordulóban 5,5 százalékról 6,25 százalékra emelte béremelési javaslatát, ami az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott sáv közepe. (B. Á.)