Brüsszel kettős mércéje: Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása hatalmas veszély Európára

Alekszandar Vucsics szerint Ukrajna már 2027 januárjában EU-tag lehet gyorsított eljárással, miközben a Nyugat-Balkán országai évtizedek óta hiába teljesítik a reformokat. Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott interjújában élesen bírálta Brüsszel kettős mércéjét: Ukrajna – korrupciós botrányokkal, bizonytalan határokkal és háborús káosszal terhelve – előnyt élvez, miközben Szerbia és a többi balkáni aspiráns háttérbe szorul. A szakértő szerint ez nemcsak a balkáni népeknek, hanem az uniós polgároknak is rossz üzenet, hiszen Ukrajna csatlakozása gazdasági katasztrófát, a támogatási források elapadását és súlyos biztonsági kockázatokat hozhat Európára.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott interjújában élesen kritizálta az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikáját, kiemelve a kettős mércét és a nyugat-balkáni országok hátrányos helyzetét. Alekszandar Vucsics szerb elnök nyilatkozata alapján Ukrajna esetleg már 2027. január 1-jén csatlakozhatna az EU-hoz gyorsított eljárással. Ukrajna Brüsszelnek láthatóan fontosabb, mint az uniós polgárok érdekei. 

Brüsszel terve szerint 2027-ben az EU tagja lesz Ukrajna. Fotó: AFP

Évek óta tapasztalható a kettős mérce a bővítési politikában: a Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Montenegró) évtizedek óta reformokat hajtanak végre, mégis alig haladnak előre, míg Ukrajna – amely egyetlen csatlakozási feltételnek sem felel meg – gyorsított eljárást kapna – jelentette ki a szakértő.

Ez a gyakorlat negatív üzenetet küld a várakozó balkáni államoknak, és hozzájárul ahhoz, hogy Szerbiában az EU-csatlakozás támogatottsága ötven százalék alá esett. Brüsszel egyetlen pozitív lépése a csatlakozási folyamat felgyorsítása lenne a balkáni országok esetében – tette hozzá Baráth Gábor Gergely.

A történész szerint Ukrajna határai bizonytalanok, korrupciós botrányok sora rázta meg az országot, a mozgósítás során súlyosan sérülnek az emberi jogok (emberek vadászata az utcán), Brüsszel mégis szemet huny mindezek felett – miközben más esetekben nagyon érzékeny a korrupcióra és a jogállamiságra.

A háború mellett a legalapvetőbb feltételeket nem tudja teljesíteni az ukrán állam. A korrupció melegágya, napról napra derülnek ki újabb és újabb korrupciós botrányok. Brüsszel az estek többségében nagyon érzékeny a korrupcióra, de Ukrajna esetében ez az érzékenység elmarad

– nyilatkozta a szakértő.

 

Komoly veszély az ukrán csatlakozás

Ukrajna csatlakozása komoly veszélyeket rejt Európa számára a lapunknak nyilatkozó történész szerint.

• Gazdasági kockázatok: olcsó, ismeretlen minőségű ukrán gabona elárasztaná a piacot (az ukrán termelők nem tartják be az EU szigorú szabályait, GMO és tiltott vegyszerek használata), az európai gazdák megélhetése kerülne veszélybe.
• Az uniós mezőgazdasági és kohéziós támogatások nagy része Ukrajnába menne át, kevesebb jutna a jelenlegi tagállamoknak.
• Már most is óriási összegeket terveznek Ukrajnának adni – a csatlakozás után ez még nőhetne.

 

Brüsszel csak a bólogatást szereti

Szerbia önálló, szuverén külpolitikát folytat (nem vezet be Oroszország elleni szankciókat, orosz gázt vásárol, mindenkivel együttműködik), ami zavarja Brüsszelt. A brüsszeli vezetés emiatt beavatkozik Szerbia belügyeibe (tüntetések támogatása), mert nem tűri a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politikát – szögezte le a történész. 

Ez a szuverén politika nem felel meg Brüsszelnek, amit 2025 folyamán az ország tudtára is adott, folyamatosan beavatkozva a belpolitikai eseményekbe, támogatva az egyetemisták tüntetéseit. Az EU-nak a nemzetek Európája, a szuverén, patrióta politikát folytató politikusok, államok nem elfogadhatók, mivel a jelenlegi EU vezetés Brüsszel-központú, központosított Európában gondolkodik. Ezt nap mint nap látjuk és tapasztaljuk

 – magyarázta Baráth Gábor Gergely.

Mint arról korábban beszámoltunk, Brüsszel már 2027-ben, a csatlakozási feltételek teljes körű teljesítése előtt felvenné Ukrajnát az Európai Unióba. A Századvég friss felmérése szerint az uniós állampolgárok mintegy háromnegyede elutasítja ezt a tervet.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)