Amikor az országnak szüksége volt rá, Magyar Péter nem volt ott

Az Ellenpont cikke szerint Magyar Péter az elmúlt alig több mint másfél évben 2226 alkalommal nem vett részt szavazáson az Európai Parlamentben. Azt írják: a Tisza Párt elnöke fölényesen vezeti az EP-képviselők hiányzási statisztikáját, az elmúlt fél évben a plenáris üléseknek csupán mintegy egynegyedén jelent meg. Az Ellenpont szerint akkor sem minden esetben szavazott, amikor jelen volt, különösen olyan ügyekben nem, amelyek Magyarország szempontjából kiemelt jelentőségűek. A cikk példaként említi az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítványt, az Ukrajnának nyújtandó hitelkeretet, valamint a migrációval kapcsolatos szavazásokat, amelyeknél szintén nem vett részt a döntéshozatalban.

Magyar Péter (Fotó: AFP)

A cikk arra is kitér, hogy Magyar Péter akkor sem minden esetben szavazott, amikor jelen volt. Az Ellenpont szerint a szavazásoknak csupán körülbelül kétharmadán voksolt, így az összesített szavazati részvételi aránya mintegy 22 százalékra tehető, vagyis átlagosan csak minden ötödik szavazáson adott le voksot.

A lap konkrét adatokkal is alátámasztja állításait: 

ebben az EP-ciklusban eddig 3643 szavazást tartottak, amelyek közül 2226 alkalommal Magyar Péter nem vett részt a szavazáson, további 598 esetben pedig ugyan jelen volt a nyilvántartás szerint, de nem szavazott. Így összesen 819 alkalommal adott le voksot.

A cikk felidézi azt is, hogy a ciklus eddigi részében 85 ülésnapot tartottak, amelyek közül Magyar Péter 32-n volt jelen. Ez azt jelenti, hogy mandátuma eddigi időszakában az ülések kevesebb mint negyven százalékán vett részt.

A migrációval, LMBTQ-kérdésekkel és a háborúval összefüggő ügyekben Magyar Péter több alkalommal nem vett részt az üléseken, több fontos európai parlamenti szavazáson nem vett részt, többek között az alábbi időpontokban és ügyekben:

• 2024. október: a 2025-ös uniós költségvetéshez kapcsolódó, a migrációs paktum végrehajtását érintő szavazás.
• 2024. október: az LMBTIQ+ jogok uniós támogatásáról szóló plenáris szavazás.
• 2024. október 22.: az Ukrajnának szánt, legfeljebb 35 milliárd eurós uniós hitelkeretről szóló szavazás.
• 2024. szeptember / 2025. november 13.: a klíma- és energiacsomaghoz (ETS-2) kapcsolódó, rezsicsökkentést érintő szavazások.
• 2025 tavasza: a 2026-os uniós költségvetésről szóló határozat szavazása.
• 2025. december: az orosz földgázimport betiltásáról szóló szavazás.
• 2025. december: a Mercosur-megállapodás miatt kezdeményezett bizalmatlansági indítvány szavazása.

Nem vállalta a Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel szembeni szavazást, a magyar érdekek ellenére sem. Több alkalommal előfordult, hogy Magyar Péter jelen volt olyan európai parlamenti szavazásokon, amelyek a magyar érdekeket is érintették, ám ezekben az esetekben nem adott le szavazatot. 2025-ben Magyar Péter nem adott le szavazatot sem az Európa védelmi jövőjéről szóló stratégiai dokumentum végszavazásán, sem az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványoknál.

A felsorolt példák alapján 

Magyar Péter több alkalommal is lehetőséget kapott volna arra, hogy a magyar érdekeket képviselje Brüsszelben, ehelyett azonban jellemzően a néppárti állásponttal maradt összhangban. 

Azokban az esetekben pedig, amikor ez a hazai közvélemény előtt végképp vállalhatatlan lett volna, inkább nem vett részt a szavazáson.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: AFP)