Mégis lehet kompenzáció

Igennel szavaz a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője, mert úgy látja, ez a pénz nem pluszforrás, hanem az évek alatt a kormány által elértéktelenített finanszírozás egy részének visszapótlása.

Komáromi, a naiv. Meglepve tapasztalta Komáromi Zoltán, a szakminisztérium által kinevezett országos háziorvosi szakfelügyelő, hogy a vele készült interjúból politikai hirdetés lett – legalábbis ezt állította a Népszavának. Szerettek volna „politikamentes akciót folytatni”, és naiv volt, amikor azt hitte, ez sikerülhet – mondta. Komáromi – akinek arcképével illusztrálva jelent meg a lapokban az MSZP népszavazás-ellenes kampányhirdetése – azt hangoztatta, csak mint orvos gyűjt aláírásokat kollégáinál a vizitdíj megtartása mellett. (V. T.)

Osztja azoknak az aggodalmát, akik szerint a háziorvosok jelentős része csődbe menne, ha a népszavazás eltörölné a vizitdíjat?
– Ha csődbe nem is menne, de valóban nehéz helyzetbe kerülne.
– Ön szerint a kormány beváltja a fenyegetését, és nem kompenzálja a vizitdíjat, illetve a kórházi napidíjat, ha a voksolás eltörli azokat?
– Amit a kormány mond, az egy politikai kommunikáció része. Szerintem mégiscsak lesz kompenzáció, hiszen a kormány felelős az egészségügyi ellátás megszervezéséért, ők lesznek lépéskényszerben.
– Nehezen hihető, hogy nincs pénz a büdzsében a visszapótlásra, amikor a kormányfő 200-250 milliárdos adócsökkentést jelentett be.
– Valóban ez lehet a költségvetési tartalék, vagy az egészségbiztosítási kassza sokat reklámozott megtakarítása jelentheti a többletet a kiesett bevételek pótlásához.
– Mit gondol a vizitdíjról? Pluszbevétel a praxisoknak, ami lehetővé teszi a fejlesztéseket, vagy csak a kormány által az elmúlt években kivont források pótlása?
– Az évek alatt elértéktelenedett finanszírozás egy részének visszapótlása. Tudjuk, mi lehet a hátránya, hogy a betegek ellátatlanul maradnak, mert vannak olyan társadalmi rétegek, akiket visszatart ez a pénz attól, hogy orvoshoz menjenek. Előre tudni lehetett, hogy ez lesz a hatása, mégis bevezették.
– Mi a véleménye azokról a háziorvosokról, akik aláírást gyűjtenek a vizitdíj megtartása mellett?
– Jóval a kampány előtt látszott, hogy a kiéheztetett praxisoknak úgy jött a vizitdíj, mint egy falat kenyér. Látszott, hogy megosztott lesz az orvostársadalom ebben a kérdésben. Sokan érvelnek azzal, hogy a gázszerelőnek is van kiszállási díja, fizetni kell a szolgáltatásért, ráadásul társadalmi igazságtalanságot láttak abban, hogy sem tekintélye, sem elismertsége nincs a háziorvosoknak. Én azonban úgy gondolom, egy behajtói, adófelügyelői szerepbe kényszerítik a doktorokat, és ez hosszú távon rosszabb a számukra, mint az, hogy most esetleg egy ilyenfajta bevételtől elesnek.
– Mi a fő indokuk ezen orvosoknak a vizitdíj megtartása mellett?
– Van közöttük olyan, aki úgy gondolja, ez jó rendszer, van, aki úgy érzi, ezzel a praxisát tudja jobban finanszírozni, biztos van, aki politikai megfontolásokból írja alá. Ez általában úgy történik, hogy egy politikai kommunikátor ír egy szöveget, és megkér néhány hűséges embert, hogy írja alá.
– Próbálták a tárca, vagy a kormánypártok részéről meggyőzni: érveljen az ő álláspontjuk mellett?
– Közvetlenül nem, de apró szakmai csúsztatásokba megpróbáltak minket „behúzni”. Volt olyan is, aki azt mondta, miért ellenezzük ezt, miért nem próbálunk inkább pénzt csinálni belőle.
– Elmegy szavazni vasárnap?
– Természetesen.
– Hová húzza az ikszeket?
– Csak az egészségügyet érintő kérdésekről szólnék, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére igennel fogok szavazni. Ez a szavazás nemcsak a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szól, hanem közvetett módon a versengő több-biztosítós rendszerről is. Ha egy kész rendszer működik arra, hogy a pénzkivonást, a kassza megnövekedett kiadásait, a technológiai fejlődés költségeit közvetlenül az orvoshoz forduló betegekre terhelhetjük, ők pedig megszokják, hogy ki kell egyenlíteni a számlát, akkor ez egy vonzóbb piac lesz a befektetőknek.
– A népszavazáson az emberek a kormány egészségpolitikájáról is véleményt mondanak? A kormányfő rendre igyekszik meggyőzni a választókat, hogy a voksolás eredménye nem befolyásolja az egészségügyet érintő kormánydöntéseket.
– A kabinet egészségpolitikájáról szól ez a népszavazás.
– Ha az emberek a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére szavaznak, az képes lesz megakadályozni a több-biztosítós rendszer bevezetését?
– A népszavazás kimenetele előre nem látható módon befolyásolhatja a befektetői szándékot. Amennyiben a kezdeményezők szempontjából sikeres lesz a szavazás, akkor az egészségbiztosítási piac messze nem lesz olyan vonzó, mint előzőleg.
– Elképzelhető, hogy a biztosítási rendszer iránt érdeklődő befektetőket olyannyira elbizonytalanítja, hogy az új rendszer el sem tud indulni a tervezett időpontban?
– Több dolog együttes hatása bizonytalanítja el őket. A népszavazás mellett itt vannak az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény ellen emelt alkotmányossági kifogások, illetve az Albert házaspár kérdései. Ezek mind olyan szempontokat jelentenek, amelyek következtében egy megfontolt befektető nem fog tudni korrekt üzleti tervet készíteni. Nem lesz elkötelezett a piacra való belépésre.
– A Menedzserképző Központ kap közvetlen támogatást a tárcától?
– Tavaly egy rendezvényünket részben támogatták, de ezen kívül támogatást nem kaptunk, pedig ez korábban gyakorlat volt.
– Állandóan napirenden lévő kérdés az egészségügyi intézmények, illetve működtetésük privatizációja. Mi a véleménye a Fidesz magatartásáról? Míg a kommunikációuk arról szól, hogy nem szabad privatizálni, ők is részesei ilyen ügyleteknek.
– A Fidesz nyilvános állásfoglalásából az derül ki, hogy köztulajdonban kívánják tartani az intézményeket. A konkrét ügyeket nem ismerem. Úgy vélem, ezek azért eshetnek meg, mert a helyi politika igyekszik magától eltolni az ellátórendszer intézményeit, mivel ezek pillanatok alatt százmilliós adósságokat tudnak felhalmozni, felboríthatják egy város, megye költségvetését. Sajnálom, ha vannak olyan politikai szereplők, akik ilyen alapon döntenek, és ezzel teret nyitnak üzleti megfontolásoknak is.