Mélyülő gyermekszegénység

Öt éven át szinten tartották a szegénységben élő gyermekek és családjaik életkörülményeit, a tavalyi évben azonban őket is kikezdték a hazai zord viszonyok, köztük a csökkenő reáljövedelmek és bérek, emellett pedig kisebb lett a támogatások, segélyek mértéke, amely nem tudta tartani a lépést a gyors áremelkedéssel. Jelentősen növekedett az elmúlt egy évben néhány, a gyermekes családokat közelről érintő fizetési kötelezettség – mindezt a kormányzati Gyermekszegénység elleni nemzeti program elkészítésének vezetője, Ferge Zsuzsa is alátámasztja.

Pilári Darinka
2008. 03. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú, milliárdokat ígérő, tényszerű sorok taglalják a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján az erre az évre tervezett foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, miközben a kistelepülések családjai, a nagyvárosok kilakoltatástól rettegő szülői a napi túlélésért küzdenek. Az elmúlt éveket mustrálva szakvélemény született a szegénységben élők helyzetéről, amelyet öt éven át átlagos szinten tartott a hatalom, míg tavaly magára nem hagyta a segítségre szorulókat. Nem változtak a családok életkörülményei 2001 és 2006 között, kivéve azokat, akiket négy vagy ennél több gyermekkel áldott meg az élet. 2007-ben azonban csökkentek a reáljövedelmek, a reálbérek, ellenben a támogatások, segélyek csak részben tartottak lépést az árnövekedésekkel – derül ki A szegénység és kirekesztés változása címet viselő friss tanulmányból. Az írást Ferge Zsuzsa akadémikus jegyzi, aki annak a kutatócsoportnak a vezetője, amely egyebek mellett a tavaly elfogadott kormányzati Gyermekszegénység elleni nemzeti programot készítette.
A kutatás összefoglalójában kifejti, tavaly jelentősen emelkedett néhány, a gyermekes családokat közelről érintő fizetési kötelezettség, ugyanakkor elmaradtak a családok védelmét biztosító lépések. „Sürgősen szükségesnek tartjuk a reformintézkedések speciális hatásvizsgálatát a szegények és a gyermekes családok szemszögéből, és a megfelelő ellensúlyok beépítését a rendszerbe” – fogalmaz a tanulmány.
Hazánkban jelenleg több mint 2,2 millió húsz éven aluli eltartott gyermek él, akik közül különösen nehéz a cseperedése azoknak, akiket egy anya vagy egy apa nevel. A csonka családok – jellemzően az anya és gyermeke – 56 százalékában nincs aktív kereső, ezért őket kiemelten fenyegeti a pénz nélküliség, az eladósodás. Országosan a különbség a kisebb és nagyobb családok között szembetűnő: a kétgyermekes családokban 15, a háromgyermekesekben 35 százalékkal alacsonyabbak az egy főre számított jövedelmek, mint az egygyermekesek között. Mindezen adatokhoz hozzátartozik, hogy a mai trendeknek megfelelően sok az egy gyermeket vállaló szülő, akik ráadásul pár év elteltével különválnak, így teremtve azt a helyzetet, amelyben a gyermek csak egy felnőttre támaszkodhat. A szegénység legfontosabb oka a munkanélküliség – írják a kutatók, megjegyezve, hogy a teljes népességhez képest kissé romlott a szegények körében a foglalkoztatás.
A KSH legutóbbi adatai szerint a 2007. november és 2008. január közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3,873 millió, a munkanélkülieké 343 ezer fő volt, ami 8,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, és növekvő tendenciát. A gyesen lévő anyák többsége a szülést követően, amikor a kisgyermeket bölcsődébe lehetne adni (megjegyzendő, hogy a bölcsődék száma olyan kevés, hogy vannak intézmények, ahol a szülő már akkor előjegyezteti csöppségét a várólistán, mikor még meg sem született), nem tud ismét munkába állni. A gyermek korától függetlenül (!) a foglalkoztatott édesanyák száma nem éri el az ötven százalékot, vagyis jellemzően minden második-harmadik anya munkanélküli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.