Mintákat vettek korábban a Rába vizéből és a folyón megfagyott habból is az év eleji szennyezés okának megállapítására, s eszerint valószínűleg nemcsak a bőrgyárak felelősek a környezetkárosításért – tudta meg lapunk Woki Zoltántól, a Pro Natura St. Gotthard (Pronas) civil szervezet elnökétől. A bécsi környezetvédelmi minisztérium vizsgálata szerint a barnás hab a legelső bőrgyár feletti szakaszon is megjelent, s a Lapincs folyó olyan részén is feltűnt, ahol nincsenek jelentősebb ipari létesítmények. Ez arra utal, hogy nem feltétlenül az üzemek okozzák a szennyezést vagy annak egészét. Megerősíti ezt az is, hogy a fenti helyeken nem találták a fő habképzőnek tartott naftalinszulfonát nyomát. A legtöbb mintában jelentős mennyiségű szerves anyagot, elhalt növényi és állati maradványokat mutattak ki. Ez a kisebb-nagyobb településekről származó háztartási szemét jelenlétére is utalhat. A szennyezés mértékét tavasszal nagyobb mennyiségű biomassza, vagyis a növények szervesanyag-kibocsátása szintén fokozhatja. Fontos részlet, hogy a Rába és a Lapincs vizsgálati eredményei nem mutatnak lényeges különbségeket, miközben az ipari termelés nagyon eltérő.
Az osztrák minisztérium évenként ismétlődő habképződésről tanúskodó felvételeket mutatott be a Rajna-vízesésről és egy Michigan állambeli folyóról, amelyeket a folyásba történt beavatkozások és új növényzet megtelepedése okozott. Elképzelhető, hagy hasonló okra vezethető vissza a Rába habzása is.
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
