Tovább gyűrűzik a felvételibotrány

Tovább gyűrűzik a középiskolai felvételibotrány. Lázár István gimnáziumi matematikatanár szerint nem csak egy feladat volt hibás a központi felvételi vizsgán, a példák zöme szarvashibáktól hemzsegett. Többségüket kétféleképpen is meg lehetett oldani, miközben a javítókulcs olyan megoldásokat tartalmazott, amelyek a kérdésekből nem következtek. Az oktatási tárca személyi változtatásokat ígért a feladatkészítő bizottságokban, ezekre azonban egyelőre nem került sor. A miniszter hallgat.

Bár a középiskolai központi felvételi vizsgák ügyében már lezárult a miniszteri vizsgálat, amely csupán egyetlen hibát talált a nyolcosztályos gimnáziumi matematikafelvételin, egy középiskolai tanár az állítja, hogy szinte valamennyi feladatban szarvashibák voltak. Lázár István a Kossuth rádiónak azt mondta: ahhoz, hogy egy tízéves diák meg tudja oldani ezeket a példákat, olyan hiperlénynek kell lennie, aki telepatikus képességekkel rendelkezik, és kitalálja, mire is gondolhatott a feladatkészítő. A példák döntő többségének a szövege annyira kétértelmű volt, hogy azt megfelelő értelmezés esetén többféleképpen is meg lehetett oldani, az oktatási tárca által küldött javítókulcs azonban csak egy megoldást fogadott el. Az is előfordult, hogy a szöveget egyáltalán nem lehetett értelmezni, illetve a javítókulcs olyan megoldásért adott pontot, amelyre vonatkozó kérdés nem is szerepelt a feladat szövegében. A megoldások esetenként olyan abszurdak voltak, hogy a gyerek azt hihette, rossz eredmény jött ki. Az egyik példa szerint például mínusz 15 kilométert kellett megtenni ahhoz, hogy eljussunk A pontból a B-be.
Emlékezetes: lapunk beszámolt arról, hogy megoldhatatlan volt az egyik feladat a nyolc évfolyamos gimnáziumok központi írásbeli felvételijén. A nyomtatási hibát csak akkor vették észre a minisztériumban, amikor a diákok már írták a dolgozatot. A vizsga közben több iskolát értesítettek a feladat helyes szövegéről, más intézményeket azonban nem tudtak elérni, így ott a diákok hosszú időt fecséreltek a megoldhatatlan feladatra. A botrányról a tárca egy hétig hallgatott, majd miután egy pedagógus jóvoltából mégis nyilvánosságot kapott az ügy, Hiller István vizsgálatot indított az ügyben. Ennek eredményeként a miniszter arra utasította az Oktatási Hivatalt (OH), hogy vizsgálja felül a feladatlapok összeállításában közreműködő bizottság összetételét, beleértve a bizottság vezetőjének személyét is, és gondoskodjon az indokolt személycserék végrehajtásáról. Ennek ellenére még nem történt személyi változtatás a feladatkészítő bizottságokban. Pósfai Péter, az OH közoktatás-szakmai igazgatóhelyettese lapunknak ezt azzal indokolta, hogy felvételi jelentkezési időszak kellős közepén jobb dolguk is van, mint ezzel foglalkozni, ráadásul a feladatkészítő bizottságok legközelebb ősszel ülnek össze, úgyhogy még bőven van idejük a miniszter által kezdeményezett intézkedések megtételére. Az oktatási tárca döntése értelmében valamennyi feladatot – akár hibás volt, akár nem – beleszámítják a gyerek teljesítményébe.