Késésben a táblareform

A miniszterelnök ígéretével ellentétben az új tanév elejére már biztosan nem kapják meg az iskolák a digitális táblákat, ugyanis az illetékesek még ki sem írták a beszállító kiválasztására irányuló pályázatot – tudta meg lapunk. Az iskoláknak úgy kellett jelentkezniük a digitális eszközökre kiírt pályázatra, hogy azt sem tudják, milyen típusúakra lehet pályázni, azokat ki szállítja ki, és mennyiért.

Csúszik a már évek óta ígért, Magyar Bálint felügyelete alá tartozó digitális táblák beszerzése. Tavalyi évindító beszédében a miniszterelnök a szocialista–liberális kormány egyik zászlóshajójának nevezte az iskolai digitalizációt, és azt ígérte, hogy 2008 szeptemberéig harmincezer tantermet szerelnek fel ilyen eszközökkel. Ez év elején Tatai Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője kijelentette, hogy márciusig kiírják a pályázatokat a digitális táblák beszállítására. Mára mindkét állítás megdőlt, a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) ugyanis még mindig nem írta ki az eszközök beszerzésére vonatkozó tendert. Ez azt jelenti, hogy – mivel a kétfordulós közbeszerzési eljárás lebonyolítása a törvényben előírt határidők miatt még zökkenőmentesség esetén is több hónapot vesz igénybe – szeptemberre szinte biztosan nem érkeznek meg a táblák az iskolákba.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunk kérdésére küldött tájékoztatása szerint összesen 40,11 milliárd forintot szánnak a tantermek negyven százalékának informatikai fejlesztésére. Az első körben azonban a rendelkezésre álló keretösszeg csupán 24,2 milliárd forint, a további 15,91 milliárd forintra várhatóan 2009-ben lehet pályázni.
Bár az iskolák számára már az eredetileg megadott határidő előtt egy hónappal, március 31-én lezárták a pályázati jelentkezéseket, az intézmények még nem tudhatják, hogy az igényelt eszközökből pontosan mit kapnak meg, kitől és mennyiért. A fejlesztési ügynökség ezt szándékosan alakította így, mert úgy gondolja, így átláthatóbb a közbeszerzés.
Az NFÜ azzal indokolta az iskolai pályázatok idő előtti befagyasztását, hogy a nagy érdeklődés miatt idő előtt betelt a rendelkezésre álló keret. Kérdés, hogy az NFÜ honnan tudhatja, hány eszköz megrendelése emészti fel a 24 milliárd forintot, amikor még ki sem írta a közbeszerzési eljárást a beszállító kiválasztására, vagyis törvényesen fogalma sem lehet róla, hogy a tender végén melyik cég nyeri el a feladatot, és az hány forintért szállít majd egy-egy eszközt az iskoláknak. Tovább gyengíti az NFÜ érveit, hogy tájékoztatásuk szerint 1100 fenntartó jelentkezett a pályázatra. Persze leszögezik, hogy ez nem azonos a pályázó iskolák számával, hiszen egy önkormányzat több, általa fenntartott intézmény nevében is pályázhatott. Igen ám, csakhogy a kiírás szerint a pályázati szakasz első felében, március 20-ig csak hátrányos helyzetű kistérségek jelentkezhettek a táblákért, márpedig ezeken a településeken jó, ha egy iskolát működtetni tudnak az önkormányzatok. A nagyobb önkormányzatoknak tehát mindössze 11 napjuk volt arra, hogy igényeljenek eszközöket. Az NFÜ szerint egyébként több mint 30 milliárd forint értékű digitális eszközre érkezett pályázat. A legfrissebb adatok szerint 1900 iskolát érint a fejlesztés, ez a tagintézmények miatt háromezer épületet jelent.
Lapunk szerette volna megtudni az NFÜ-től azt is, hogy pontosan hogyan számították ki, hány megrendelés után telt be a rendelkezésre álló keret. Azt válaszolták, a fenntartóknak egy kalkulátorba kellett beütniük a megrendelendő tételeket, a gép pedig minden eszközre „piaci” átalányárat számolt. Arra, hogy mennyi volt ez az átalány a digitális táblákra vonatkozóan, nem kaptunk választ.
A Népszabadság szerint az iskolák azt állítják, fejetlenség uralkodik a pályázat körül, mert a rendelések leadásakor azt sem tudták, milyen digitális taneszközöket lehet rendelni. A kiírásból ugyanis az nem derül ki, hogy az egyes csomagok pontosan milyen eszközök beszerzésére vonatkoznak, így tulajdonképpen zsákbamacskát vesznek.
Az iskolákhoz hasonlóan várnak a feltételekre a beszállítók is. A digitális táblákat forgalmazó öt-nyolc meghatározó cég egyetlen, a pályázati feltételekkel kapcsolatos kérdésére sem kap választ, miközben a kormányzat vélhetőleg gyors pályáztatást akar majd. Miután hivatalos információk nincsenek, tárgyalni sem lehet az esetleges együttműködésről, így a potenciális beszállítók is idő szűkébe kerülhetnek, mert a közbeszerzési tender kiírása után nem lesz sok idő a konzorciumok megalakítására. A beruházók arra gyanakodnak, esetleg valamelyik cég mégiscsak tudhatja, mire kell számítani, ez pedig egyenes út a győzelemhez, vagyis a több tíz milliárdos megrendeléshez.
Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc tavaly harmincezer, Magyar Bálint volt oktatási miniszter pedig negyvenezer tanterem digitális táblákkal való felszerelését ígérte meg, vagyis ha a rendelkezésre álló negyvenmilliárdból negyvenezer táblát vesznek, akkor egy ilyen eszköz beszereléssel együtt egymillió forintba kerül. A táblákhoz való ragaszkodás azért különösen elgondolkodtató, mert tavaly ősszel Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kell újítani. A kutatás szerint az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek.