Csupán 96302 diák jelentkezett felsőoktatási intézménybe az idén – jelentette be Hiller István (MSZP) oktatási miniszter. A tárcavezető úgy vélte, a felvételizők száma évek óta csökken, ezért annak semmi köze a jelentkezéskor még hatályban lévő tandíjtörvényhez. Szerinte a csökkenés oka a demográfiai adatokban keresendő, vagyis abban, hogy évről évre kevesebb a gyerek.
Lapunk kérdésére az oktatási tárca elismerte, hogy az adatok nemcsak az alap-, hanem a mesterképzésre jelentkezők számát is tartalmazzák, vagyis a 96 ezer főbe több mint ötezer olyan fiatalt is beleszámoltak, akik jelenleg is felsőoktatási hallgatók. Ismert: a bolognai rendszer bevezetésével az egyetemi képzést két részre bontották. A hároméves alapképzés elvégzése után a hallgatóknak újra jelentkezniük kell a negyed- és az ötödév elvégzésére. A rendszer tavaly óta él, de a tömeges mesterképzés csak az idén szeptembertől indul el.
A főiskolára, egyetemre újonnan jelentkezők száma tehát csak 91 ezer fő, vagyis 17 százalékkal kevesebb a tavalyi 108 ezer főnél.
*
Még drámaibb a helyzet, ha a tavalyelőtti, azaz a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze az idei számokat: 2006-ban több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, vagyis a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt mintegy 30 százalékkal több fiatal akart be jutni az egyetemre, mint az idén.
A tárca megpróbálta eltitkolni, hogy az idén hány diák érettségizik. Számuk ugyanis egyértelműen cáfolja a minisztérium állítását, amely szerint nem a tandíj, hanem a népességcsökkenés miatt fogynak az egyetemre jelentkezők. Kérdésünkre először egy „becsült” adatot közöltek arról, hogy a tárca előzetes számításai szerint 85 ezer diák tesz majd sikeres érettségi vizsgát. Miután tovább erősködtünk, árulják el, az idén hány diák érettségizik, a sajtótájékoztató és a kamerák kikapcsolása után közölték az adatokat: több mint 125 ezer fiatal érettségizik, vagyis többen, mint az utóbbi négy évben bármikor. Még megdöbbentőbb, hogy az idén érettségizőknek alig egyharmada, mindössze 42 ezer diák adta be jelentkezési lapját valamely egyetemre, főiskolára. Emlékeztetőül: 2005-ben még csak 114 ezren érettségiztek, miközben közel 150 ezren jelentkeztek főiskolára. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az érettségizők száma, miközben drasztikusan csökkent a felsőoktatási tanulmányok iránti érdeklődés.
Emlékezetes: Hiller 2006 nyarán jelentette be, hogy a felsőoktatásban bevezetik az általános fizetési kötelezettséget. Tanévenként alapképzésen átlagosan 105, mesterképzésen 150 ezer forintban határozták meg a tarifát. A törvény szerint ez először a tavaly és az idén felvetteket érintette volna. A diákok február 15-ig jelentkezhettek a felvételikre, vagyis akkor még nem tudhatták, hogy a népszavazás eredménye a tandíj eltörlésére kötelezi a kormányt.
– Ebben az évtizedben először csökkent százezer alá a felvételizők száma – reagált a fideszes Ágh Péter, aki szerint a tandíj 2006-os bevezetése óta több mint harmincezer potenciális tehetséget riasztottak el a továbbtanulástól. Leszögezte: a tandíjról szóló népszavazás előtt a szocialista–szabad demokrata kormány szándékosan titkolta el a felsőoktatásba jelentkezők számát.
A miniszter szerint Nem titkolóztak. Az oktatási miniszter cáfolta, hogy a lesújtó adatokat szándékosan nem hozták nyilvánosságra a népszavazás előtt. Hiller István szerint 100-150 ember éjt nappallá téve dolgozott, hogy összeszámolja az adatokat, tisztességtelen dolog őket támadni. A jövőben olyan jogszabályt alkotnak, amelybe belefoglalják, hogy február 15-i jelentkezési határidő esetén minden évben március 25. és április 5. között teszik közzé az összesített adatokat. Ismeretes, 2005-ben és 2006-ban ugyanúgy február 15-e volt az egyetemi és főiskolai jelentkezési határidő, ám akkor nyolc, illetve kilenc nappal később, február 23-án, illetve 24-én nyilvánosságra hozták a 98 százalékos pontosságú adatokat.
origo.hu
Nyoma veszett egy 16 éves ukrán lánynak Budapesten
