Mához két hétre, május 5-én kezdődik az érettségi szezon a magyarvizsgákkal. Az írásbelik május 27-ig tartanak, az emelt szintű szóbeliket június 5. és 11., a középszintűeket június 16. és 27. között tartják meg.
Pósfai Péter, az érettségi vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért felelős Oktatási Hivatal közoktatás-szakmai igazgatóhelyettese lapunknak azt mondta, hogy a februári középiskolai felvételi baki után – amikor megoldhatatlan példa került a feladatlapra – még egy biztonsági fázist iktattak be a feladatlapok ellenőrzésének folyamatába. A legtöbb érettségi tételsort már kiválasztották és legyártották, jelenleg azokat elzárva tárolják. A raktárt kamerával figyelik, és biztonsági őrök őrzik. Azokból a tárgyakból, amelyekből a legtöbben vizsgáznak (magyar, matematika, történelem, angol és német nyelv), csak a vizsgát megelőző harmadik munkanapon sorsolják ki a megírandó tételsort, és 48 óra alatt legyártják, becsomagolják, majd kiszállítják azokat, így minimálisra rövidül a tárolás ideje. Az írásbeli feladatlapok előállításának és őrzésének költsége az idén eddig harmincmillió forintot emésztett fel, de ebben még nincs benne az öt nagy vizsgaszámú tárgy nyomtatási költsége.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint minden tárgyból több, egymással egyenértékű feladatsort készítettek el az erre kijelölt bizottságok, és sorsolással választják ki a végső tételsort. Az érintett személyeknek, így a feladatkészítő bizottság tagjainak, a nyomdászoknak, csomagolóknak titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A nyomdát a gyártás alatt biztonsági őrök őrzik, akik bármelyik munkást megmotozhatják. Az alkalmazottak még mobiltelefont sem vihetnek magukkal a területre. A gyártás folyamatát videokamerák rögzítik. A tárolás idejére 24 órás fegyveres őrzést rendelnek el. A tételek szállítása leplombált csomagterű gépjárműveken történik majd, a gépkocsivezető mellett legalább még egy kísérővel. A vizsgatételek a lehető legkésőbbi időpontban, a vizsganap reggelén kerülnek ki az iskolákba. Az iskolaigazgatók előre egyeztetett időpontban ellenőrzik a jegyzőnél a csomagokat, hogy elegendő tételsort kaptak-e. Az érettségi tételek nyomtatását és őrzését azután szigorították meg ennyire, miután 2005-ben, a kétszintű érettségi rendszer debütálásakor a vizsgák előtt kiszivárogtak a tételek.
Mára az oktatási tárca is elismerte, hogy míg idén a felvételizők száma történelmi mélypontra került, az érettségizők pozitív rekordot döntenek, hiszen idén többen érettségiznek, mint az utóbbi négy évben bármikor, így az egyetemre jelentkezők számának drasztikus csökkenése nem magyarázható demográfiai okokkal, csak a jelentkezéskor még érvényben lévő tandíjtörvénnyel. Pósfai Péter lapunknak írt válaszában kijelentette: idén 125 546-an vizsgáznak, nyolcszázzal többen, mint tavaly ilyenkor. A tárca honlapjáról származó adatok szerint tavaly 124 ezren, tavalyelőtt 119 ezren, 2005-ben pedig 114 ezren maturáltak. Ezzel szemben a tandíj hírére történelmi mélypontra, százezer fő alá zuhant a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Csupán 96 302 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézménybe az idén, ez a szám ráadásul a mesterképzésre jelentkezők számát is tartalmazza, akik jelenleg is felsőoktatási hallgatók. A főiskolára, egyetemre újonnan jelentkezők száma tehát csak 91 ezer fő, vagyis 17 százalékkal kevesebb a tavalyi 108 ezer főnél. Még drámaibb a helyzet, ha a tavalyelőtti, vagyis a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze az idei számokat: 2006-ban még több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe.
Az érettségizők összesen 455 557 vizsgát tesznek le, ennek mindössze hat százaléka, 27 987 vizsga lesz a felvételin pluszpontnak számító emelt szintű, ami a jelenlegi szabályozás kudarcát mutatja. A diákok felismerték, hogy a legtöbb intézménybe a jóval könnyebb, középszintű vizsgával is be lehet kerülni, ezért nem erőlködnek a magasabb fokú tudást igénylő emelt szintű vizsgával. Bár minden ésszerű szempont amellett szól, hogy tegyék kötelezővé a felvételizők számára az emelt szintű érettségit, és az egyetemeket vezető rektorok, az ellenzéki pártok, valamint az MSZP oktatási munkacsoportja is emellett kardoskodnak, Hiller István oktatási miniszter egyelőre nem mer szembeszállni elődje, a szabad demokrata Magyar Bálint szabályozásával, amely mindkét vizsgával lehetővé teszi a felsőoktatási intézményekbe való bejutást.
Késhetnek a vizsgáztatási díjak. Az MDF felszólítja Hiller István oktatási minisztert, haladéktalanul intézkedjen annak érdekében, hogy a közelgő érettségik, szakmai vizsgák vizsgáztatási díját június végéig megkapják az érintett pedagógusok. A párt közleményében kiemelte: a hatályban lévő miniszteri rendelet alapján csak a legjobb esetben is karácsonyra kaphatják meg a vizsgáztatási díjukat a pedagógusok. A törvény által meghatározott összeg szerint – amely a mindenkori minimálbér függvénye – például öt vizsgatantárgy estén huszonnégyezer forintot kell a vizsgáztató tanároknak kifizetni tanulónként.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
