MÁV Cargo: sikerdíj vagy csúszópénz?

Távozik az osztrák államvasutaktól Gustav Poschalko vezérigazgató-helyettes, aki a MÁV Cargo megvételével kapcsolatban 7,1 millió eurós sikerdíjszerződést írt alá egy ismeretlen magyar minicéggel, melynek képviselői nem rendelkeznek lobbiengedéllyel.

Csupán négy hónappal beválasztását követően útilaput kötnek a MÁV Cargo privatizációja során kirobbant 1,9 milliárd forintos sikerdíjszerződés osztrák főszereplője, Gustav Poschalko, az osztrák államvasutak vezérigazgató-helyettesének lábára, aki egyedüli igazgatósági tagként írt alá sikerdíj-megállapodást egy magyar minicéggel, a Geuronet Bt.-vel – értesült a bécsi Kurier napilap.
Poschalko tavaly nyáron gyakorlatilag a saját szakállára írta alá az ominózus megállapodást, melyet a Rail Cargo Austria (RCA) igazgatóságának két másik tagja nem is látott el kézjegyével.
*
A két igazgatósági tag a hivatalos magyarázat szerint éppen szabadságon volt. (Poschalkóval együtt egy másik korrupciógyanús ügy miatt a vezérigazgató, Martin Huber is távozik.) Időközben azonban kiderült, hogy a Gulya András és édesanyja, Gulya Viktória fémjelezte Geuronetnek – a Központi Igazságügyi Hivatal regisztrációs adatai szerint – nincs is lobbiengedélye, ezért nem is folytathattak ilyen jellegű tevékenységet. Amikor a hiányosságra február közepén fény derült, Poschalko – aki addig állította, hogy lobbizásért Ausztriában nem ritka az ilyen magas honorárium – módosított eredeti nyilatkozatain, és már tanácsadási díjról beszélt. Az ügyet kirobbantó és a szerződéssel előrukkoló Format osztrák hetilap sugallata szerint a 7,1 milliós sikerdíj magyar pártkasszákat gazdagít. Az ügy tisztázatlanságát igazolja, hogy a botrány kitörése után a MÁV vezetői határozottan cáfolták, hogy valaha is találkoztak volna a kiváló szabad demokrata kapcsolatokat ápoló Gulya Andrással, ami elvileg kizárná a lobbizás tényét. Ha ugyanis tényleg nem történt érdekkijárás, akkor a MÁV Cargót 102 milliárd forintért megvásárló RCA-nak nem volt oka sikerdíjszerződést kötni, főleg nem ekkora értékben. Ha viszont Gulya mégis lobbizott, akkor érthetetlen, hogy miért csak Garamhegyi Ábel, a gazdasági és közlekedési tárca szakállamtitkára ismerte el, hogy találkozott vele, igaz – állítása szerint – csak „tolmácsként”. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyet február vége óta vizsgáló Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) egyelőre nem ad felvilágosítást a Geuronet szerződésével kapcsolatban, holott az ügyet értesüléseink szerint már egy hete lezárták, s a KIH-nek mindössze annyit kellett megállapítania, hogy maga a szerződés lobbitevékenységre irányult-e. Ha igen, akkor a Geuronet illegálisan végzett tevékenység miatt 10 millió forintig bírságolható, s felmerül a kérdés, hogy a lapunk birtokába került szerződésmásolat előírásai szerint kinek és pontosan milyen szolgáltatást nyújtott. Ugyanis toronymagasan az osztrákoké volt a legjobb vételi ajánlat, mivel a második helyen végző pályázó konzorcium mintegy 15 milliárd forinttal kevesebbet ajánlott a MÁV Cargóért. Poschalko még március közepén azzal indokolta a borsos vételárat a Magyar Közlekedés magazinnak adott interjújában, hogy „biztosra akartak menni”, az összeget azonban Ausztriában már a kezdetektől fogva kirívóan magasnak találták, a sikerdíjügy kirobbanása után pedig az egész tranzakció hasznossága is megkérdőjeleződött.
Amennyiben viszont a KIH arra az eredményre jutott, hogy mégsem érdekkijárásra jött létre a felek között a szerződés, akkor más kérdés is adódik: miért volt szükséges egy harmincezer forintos alaptőkéjű, teljesen ismeretlen vállalkozás közbeiktatása a százmilliárdos üzletbe, másrészt milyen információkat kellett megosztania Gulyáéknak hónapokon keresztül heti rendszerességgel az RCA-val havi tízezer eurós apanázs fejében? Az ügyben befolyással üzérkedés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen még március elején nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda, de vizsgálódik az osztrák versenyhivatal is. Nem segíti azonban a tisztánlátást, hogy – bár a MÁV vezetői szerint a privatizációkor „végig nagy súlyt helyeztek az átláthatóságra, a verseny tisztaságára és a döntési előkészület szakszerűségére” – a KIH továbbra is lebegteti a vizsgálati eredmény kihirdetését.