Az ország lelke és az egyház – ezzel a címmel szervezett nagyszabású konferenciát a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány a Parlament épületében. A rendezvény, amelynek lelkipásztor résztvevői a Fidesz és a KDNP alapítványainak meghívására zsúfolásig megtöltötték a felsőházi termet, az Orbán-kormány időszakát idézték meg, amelynek utolsó előtti évében, 2001-ben A vidék lelke az egyház címmel volt hasonló monstre tanácskozás. Az eseményt megtisztelte részvételével Erdő Péter bíboros, valamint több protestáns püspök.
– Fölfordult, fölfordított Magyarországon élünk, és az önök radikális diagnózisa nélkül aligha tud a közélet szembesülni a mély válság valóságos okaival; a jót és gonoszt megnevezni képes lelki vezetők nélkül aligha fognak a dolgok a helyükre kerülni – szólította meg a papokat és lelkészeket Orbán Viktor, aki megnyitóbeszédével vastapsot váltott ki. A Fidesz elnöke megállapította, ha a lélek, az erkölcs szavát a törvényhozók nem hallják meg, akkor minden válságkezelés csak erőlködés, okoskodás vagy fogadkozás. „Mi értjük, hogy az egyház nem kér, hanem ad” – célzott Orbán a rendszerváltozás után újra felvállalt egyházi közszolgálatra, hozzátéve: a törvényhozók és a kormányzók dolga, hogy megteremtsék ezekhez a szükséges feltételeket, felelősségük, hogy ne gördítsenek akadályokat e munka elé.
A jelenleg messze legnagyobb társadalmi támogatottságot élvező politikai erő vezetője meghívta a keresztény közösségeket a valóságos népi-nemzeti egység munkálásába. Orbán Viktor szerint egyezséget kell kötni a munkájukból egyre nehezebben megélőkkel, a külföldre mind nagyobb számban kiáramló fiatalokkal, a családellenes gazdasági jogszabályok sújtotta nőkkel, a képtelen helyzetbe hozott, falvakban élő emberekkel és „a nemzet szívével, az infarktus közeli fővárossal”. A megegyezéshez – tudniillik „a magyar emberek között” – megegyezésre törekvő, hajló lélek kell, ennek kialakításában is segíthet szerinte az egyházak közössége. A Fidesz-elnök szóba hozta azokat makacs próbálkozásokat, amelyek a politikai és kulturális veszélyként állítják be az egyházakat, illetve elválasztását követelik az államtól, „mintha nem volnának attól a kelleténél is jobban szétválasztva”.
Előadásában Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azt boncolgatta: az egyház nem az állami intézményrendszer egyik alrendszere, hanem az állammal mellérendelő viszonyban álló valóság. Az állam feladata a vallás szabadságának a biztosítása. Utóbbiba – fejtette ki Semjén – beletartozik, hogy az egyházak szabadon mondhassák el szociális tanításukat is. „Miért kellene egyenlő távolságot tartania a keresztény közösségeknek a politikai formációktól – vetette fel a KDNP elnöke –, tekintet nélkül arra, hogy a keresztény értékeket képviselik-e vagy éppen egyház-, család- vagy életellenesek?”
– Európának és Magyarországnak keresztény lelke, szelleme van, ezek azok a fundamentumok, amelyekre érdemes építeni – mondta lapunknak a konferencia szünetében az egyik szervező, Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke. Észrevételezte, ma nálunk mindenki arról beszél, miből van kevés, itt az ideje, hogy szóba kerüljön: a keresztény közösségek háza táján „sok van szolgálatból, áldozatvállalásból”. Blanckenstein Miklós katolikus püspöki helynök úgy határozta meg az egyház feladatát: tegyen tanúságot egy haldokló civilizációban a halálon túlmutató életről, és neveljen az új nemzedék tagjaiból érett személyiségeket, olyanokat, akik értékes elemként épülnek be a középosztályba. Kuti József szomódi református lelkész emlékezetes megjegyzése volt: az egyház nem kívülről támogatja az országot, van közérdekű véleménye igazságról, hazugságról, szabadságról és kiszolgáltatottságról.
mikulásbusz
Ikarussal érkezik a Mikulás: mutatjuk, hol szállhat fel a Mikulásbuszra
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!