Elkészült a Magyar Rektori Konferencia (MRK) alternatív tandíjjavaslata. A dokumentumból kiderül: az MRK azt javasolja, hogy a jövőben minden diákot vegyenek fel az egyetemre, aki teljesíti a minimális bejutási küszöböt. A diákok annál kevesebbet fizetnének, minél jobban tanulnának, ám sokkal több fiatalt terhelne tandíj, mint ahányan jelenleg költségtérítéses képzésre járnak. A rektorok által felhozott példa szerint egy mérnöki alapképzésen most 200 hallgató tanul, ebből 150 ingyenes képzésen vesz részt, ötvenen pedig – azok, akik a legrosszabbul teljesítettek a felvételin – évi hatszázezer forintot fizetnek. Ha bevezetik a rektorok javaslatát, akkor e szakon a jövőben megfordul az arány: 150-en fizetnek tanulmányaikért, míg csupán ötvenen tanulhatnak ingyen, igaz, a tandíjasoknak legfeljebb négyszázezer forintot kell fizetniük.
A fizetősöket több kategóriába osztják, minél gyengébb valaki, annál többet kér tőle az egyetem. Az első évben a felvételi pontszám, később a tanulmányi eredmény határozná meg, kinek mennyit kell fizetnie, így az összeg évről évre változhatna. A rektorok a felsőoktatásba való bejutás feltételévé tennék a felvételi tantárgyakból tett emelt szintű érettségit, viszont a minimális bejutási küszöböt elérő hallgatók mind bejuthatnának az iskolába. Így évente körülbelül húszezer diákkal több kezdhetné meg tanulmányait, mint most. Megfelelő felvételi esetén azt is felvennék, aki nem jogosult állami támogatásra, mert például már másoddiplomázik, ám nekik tanulmányi eredménytől függetlenül a képzés teljes önköltségét meg kellene fizetniük. Ez az összeg a legtöbb szakon jóval több, mint az egy-egy képzésen szedett költségtérítés összege.
A dokumentumból az is kiderül: 2009-től a javaslat bevezetéséig tartó átmeneti időszakra a rektorok azt javasolják, hogy teljes átjárhatóság legyen az államilag finanszírozott és a költségtérítéses kategória között, vagyis minden évben a legjobban teljesítők tanuljanak ingyen. A hatályos szabály szerint csak az ingyen tanulók legrosszabbul teljesítő 15 százaléka bukhat le a fizetős képzésbe, onnan pedig csak az éltanulók kerülhetnek át az ingyenes kurzusra.
Még a tandíjról szóló népszavazás előtt megírtuk, hogy az oktatási tárca készül a vereségre, és erre az esetre alternatív tandíjjavaslatokat dolgozott ki. Ezek közül az egyik megszüntetné az államilag támogatott és a költségtérítéses képzést, és az éltanulókat leszámítva mindenkit megsarcolna. Ezt a tervezetet karolták fel a rektorok, és vállalták, hogy kidolgozzák annak részleteit. Hiller István oktatási miniszter hetekig tagadta, hogy a tárca alternatív tandíjjavaslaton törné a fejét, és azt állította, tiszteletben tartják a nép akaratát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök két napja egy kereskedelmi tévének azonban elismerte: a kormány a rektorokkal együtt dolgozik a javaslaton. A miniszterelnöki elszólás után szerettük volna megkérdezni Molnár Károlyt, a Magyar Rektori Konferencia elnökét, a valóságban ki dolgozta ki az alternatív tandíjjavaslatot, de titkárától azt a választ kaptuk, hogy április 22-ig – állítólag ekkor terjeszti az elnök az MRK elé a javaslatot – nem nyilatkozik. Lapunk azonban úgy tudja, kedden összeültek a rektorok, és három ellenszavazat mellett támogatták a javaslatot. Információink szerint az április 22-i ülésen részt vesz Gyurcsány Ferenc is.
– A rektori konferencia politikai megrendelésre dolgozik, ami címéhez és nevéhez méltatlan – mondta Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke. Hozzátette: eddig úgy gondolták, a rektori konferencia független, önálló szervezet. A kormányfő azonban elszólta magát. Leszögezte: a rektorok javaslata tandíj, csak más köntösbe bújtatva.
A Fidesz szerint a népszavazáson az emberek elsöprő többsége elutasította a tandíjat, kijelölte a kötelező utat a kormánynak. Sió László (Fidesz) leszögezte: Gyurcsány Ferenc és Hiller István nem tartja tiszteletben a nép akaratát, és azon töri a fejét, hogyan hozza vissza a tandíjat más formában. Különösen tisztességtelen eljárás, hogy saját terveiket sem vállalják fel, megpróbálnak a rektorok háta mögé bújva ügyeskedni. Hozzátette: a javaslat rontja a felsőoktatás minőségét, és pazarló. Eddig azok jelentkeztek költségtérítéses képzésre, akik ki tudták fizetni az ezzel járó terheket. Ha egy év után derül ki, hogy a kevésbé tehetőseknek is fizetni kell, tömegesen hagyják majd el a diákok az egyetemet – mondta Sió –, és az állam feleslegesen finanszírozott számukra egy tanévet.
Nyoma veszett egy 16 éves ukrán lánynak Budapesten