Hiába utasította el a választópolgárok elsöprő többsége a március 9-i népszavazáson a tandíjat, több tízezer fiatal az idén mégis a fizetési kötelezettség tervezett bevezetése miatt esik el a továbbtanulástól. A lapunkhoz érkezett olvasói telefonok és a statisztikák is azt jelzik, hogy több ezer olyan fiatal van, aki azért nem jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, mert családja nem tudta volna kifizetni az évi 105–150 ezer forintos tandíjat.
Emlékezetes, az egyetemekre február 15-ig lehetett jelentkezni, ekkor azonban még érvényben volt a tandíjtörvény, amelynek értelmében szeptembertől átlagosan alapképzésen 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kellett volna a diákoknak tanévenként fizetniük. Jó néhány egyetem azonban eltért a tárca által ajánlott összegtől, és ennél jóval többet kért a diákoktól, a Budapesti Corvinus Egyetemen például egyes mesterképzéseken 225 ezer forintra sarcolták volna őket. A nem túl tehetős fiatalok szülei nem tudták vállalni a terheket, ezért a tanulók egy része nem adta be jelentkezését. A március 9-i népszavazás után ugyan eltörölték a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályt, de a diákok ezután már nem jelentkezhettek a felsőoktatásba.
Lapunk megkérdezte az oktatási tárcát, hogy van-e lehetőségük a fiataloknak jogorvoslatra, hiszen a kormány menet közben változtatta meg a tanulás feltételeit. A Hiller István vezette minisztérium lapunknak küldött válasza szerint a jelentkezők számának csökkenése 2004-től folyamatos, annak semmi köze a tandíjhoz. Az érdeklődés visszaesésének oka elsősorban az, hogy a korábbi években felvették azokat az idősebb diákokat, akik az érettségijük évében nem tudtak bekerülni a felsőoktatásba. A tárca hozzátette: a jelentkezési határidő meghosszabbítása nem lehetséges, ugyanakkor arra megvan a jogi lehetőség, hogy a ponthatárok megállapítását követően augusztusban pótfelvételit hirdessenek a felsőoktatási intézmények.
Megjegyzendő: a pótfelvételi a szegényebb családoknak nem megoldás, hiszen ilyenkor csak azokat a maradék helyeket hirdetik meg az egyetemek, amelyeket az első körben nem tudnak feltölteni. Az utóbbi években ilyen csak a méregdrága, több százezer forintos költségtérítéses képzéseken fordult elő.
Az oktatási tárca lapunknak adott válaszában egyébként az indokok között olyan érv is szerepel, ami nem fedi a valóságot. Azt írták: a tavalyi adatokhoz viszonyítva idén körülbelül annyival kevesebben érettségiznek, mint ameny-nyivel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. A valóságban azonban idén 125 ezren érettségiznek, vagyis többen, mint az elmúlt négy évben bármikor. A tárca honlapjáról származó adatok szerint tavaly 124 ezren, tavalyelőtt 119 ezren, 2005-ben pedig 114 ezren maturáltak.
Tegnap megírtuk: a tandíj hírére történelmi mélypontra, százezer fő alá zuhant a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Ez a tandíj bevezetése előtti adatokhoz képest harmincszázalékos csökkenést jelent. Csupán 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézménybe az idén, az adatok ráadásul nemcsak az alap-, hanem a mesterképzésre jelentkezők számát is tartalmazzák, vagyis a 96 ezer főbe több mint ötezer olyan fiatalt is beleszámoltak, akik jelenleg is felsőoktatási hallgatók. A főiskolára, egyetemre újonnan jelentkezők száma tehát csak 91 ezer fő, vagyis 17 százalékkal kevesebb a tavalyi 108 ezer főnél. Még drámaibb a helyzet, ha a tavalyelőtti, vagyis a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze az idei számokat: 2006-ban még több mint 132 000-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe.
origo.hu
Nyoma veszett egy 16 éves ukrán lánynak Budapesten
