Völgyhíd

Határokon átívelő civil összefogással újítják fel az egykori Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházát. A Rákóczi-vár lábánál álló gyimesbükki épület a történelmi Magyarország egyik legszebb vasútvonalának végét jelzi. A csíksomlyói búcsú idejére időzített átadóünnepségre különvonatot indítanak Budapestről a magyar vasútmániások.

Száznegyven híd és viadukt található az alig hatvan kilométer hosszú Csíkszereda– Gyimesbükk vonalon, a lóvészi alagút 1012 méter tengerszint fölötti magasságban keresztezi a Kárpátokat. Huszonöt ezrelékes emelkedők (a szakasz nyolcvankilenc százaléka emelkedő vagy lejtő!), rendkívül éles kanyarok, mély pályabevágások találhatók rajta. Nem véletlen tehát, hogy ezt a szakaszt tartják a történelmi Magyarország legvadregényesebb vasúti szakaszának. Az egykori határtelepülésen, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteiben és eleganciájában valaha vetekedett a szegedi és a fiumei pályaudvarral – azóta jelentőségét és állapotát is elkoptatta az idő. Valamikor első osztályú várótermében most egy helyi nyugdíjas vasúti műszaki tiszt, Bilibók Ágoston vasúttörténeti kiállítását tekintheti meg az odatévedő, benne a vonal építésének tárgyi emlékeivel.
Nem messze az állomástól, alig néhány méterre az ezeréves határtól található a 30. számú őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza, amelyet néhány évvel ezelőtt „anyagárban” adott el a román állami vasúttársaság (CFR). A romos állapotú kis épület sorsa majdnem megpecsételődött, ám egy helyi tanárember, Deáky András megvásárolta, és miután odaajándékozta a gyimesbükki önkormányzatnak, gyűjtést indított a megmentése érdekében. Gyűltek az adományok Erdélyből és külföldről (Magyarországon a Budakeszi Kultúra Alapítvány karolta fel az ügyet), és elkezdődött a munka, így a vasútvonal átadásának száztizenegyedik évfordulójára már látogatható lesz a valamikori őrház, amelyet az eredeti magyar vasúti szabványok figyelembevételével újítottak fel.
Deáky András ma is naponta többször ellenőrzi a munkálatokat és az ott dolgozókat. Amikor mobiltelefonján elértük, éppen a külső vakolást végezték a csíkszeredai vállalkozás emberei. A csíkszeredai és a budakeszi számlára eddig csaknem kétmillió forint érkezett, már csak félmillió hiányzik – meséli boldogan, és hozzáteszi, kellemesen csalódott a helyi önkormányzatban is, hiszen a község vezetősége megszavazta, hogy a költségek harmadát a helyiek állják. (A gyimesi csángók lakta falu a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvíz járásához tartozott, ám az impériumváltás után az új hatóságok a román többségű Bákó megyéhez csatolták – L. Cs.) A felújítás költségeire pályáztak közpénzt az anyaországtól is, ám ahogy a nyugdíjas tanár fogalmazott, „a jelenlegi budapesti kormánytól nem számíthatunk segítségre”.
A Bethlen Gábor fejedelem építette Rákóczi-vár lábánál és az Erdélyt elhagyó Tatros folyó partján álló vasúttörténeti emlék mellé mosdó- és pihenőhelyet is építenek, így az ezeréves határt felkereső évi több ezer turista civilizált körülmények között nézheti meg a felújított épületbe áthelyezett vasúttörténeti kiállítást. Rácsodálkozhat egy kis darab magyar történelemre, csaknem ezer kilométerre Budapesttől.
Csillogó szemmel mesél az ünnepségre induló különvonatról az egyik internetes fórumból kinőtt hobbilapnak, az Indóház vasúti magazinnak a főszerkesztője. T. Hámori Ferenc hetek óta tárgyal a CFR illetékeseivel arról, hogy a magyar koronával díszített Nohab típusú mozdony végigmehessen a Korona nemzetközi gyorsvonat útvonalán (a menetrend szerint közlekedő szerelvények mozdonyt cserélnek a határon). A MÁV felújított gyorsvonati kocsijaiból álló különvonat május kilencedikén reggel hétkor indul a Keleti pályaudvarról, és csak Szolnokon, valamint Püspökladányban vesz fel utasokat. A szerelvény különlegessége – a büfékocsi mellett – az a hangos utastájékoztató rendszer, amelynek segítségével bemutatják az érintett települések kulturális és történelmi nevezetességeit, így a népművészetéről messze híres Kalotaszeget, a Mátyás szülővárosaként is ismert kincses Kolozsvárt és a közismert Wass Albert-regény, A funtineli boszorkány lapjain is megtalálható Dédát.
A különvonat utasait felcsíki falvakban, Csíkszentdomokoson, Karcfalván, Dánfalván és Rákoson szállásolják el magánházaknál, a székelyföldi falusi turizmusra jellemző szívélyességgel. A szerelvényt az állomásokon kürtőskaláccsal és szilvapálinkával várják, és a vacsora is a vidékre jellemző ízekből áll majd. Másnap, vagyis szombaton részt vesznek a csíksomlyói búcsún (a különvonat reggel körjáratban felveszi az utasokat, késő délután pedig hazaszállítja őket), a nyeregbe gyalog mennek fel csíkszeredai a vasútállomásról, a helyi keresztaljákhoz csatlakozva. Másnap lesz az átadóünnepség napja, a vonat áthalad a történelmi szakaszon, így a mindkét világháborúban felrobbantott, 226 méter hosszú és 64 méter magasságban fekvő Karakó-völgyhídon is. Az ünnepség pünkösdvasárnap délben kezdődik az őrházzal szemben lévő kontomáci kápolnában – a dombról csodálatos kilátás nyílik a gyimesbükki szorosra és az azon áthaladó Tatros folyóra –, majd az őrháznál folytatódik, ahol a rövid avatóbeszédeket követően megszentelik az épületet, és megtekinthető lesz az időszakos vasúttörténeti kiállítás is.
A Budakeszi Kultúra Alapítvány továbbra is számít az őrház megmentéséért felelősséget érzők nagylelkű adományaira. Az elkülönített számlaszám (Vasúti Őrház, Gyimesbükk megjegyzéssel) száma: OTP 11742348-20016210. Az útiköltséget és a félpanziós ellátást is tartalmazó négynapos út negyvenkétezer forintba kerül.