A számítógép hatása mint szépirodalom

A felmérések szerint a diákok elsöprő többsége vers- és novellaelemzés helyett a számítógépek hatásairól írt fogalmazást a tegnapi magyar érettségin. A vizsgázóknak a Magyar Bálint nevéhez fűződő kétszintű érettségi bevezetése óta van lehetőségük arra, hogy olyan magyartételt válasszanak, amihez nincs szükség szaktudásra, csupán némi fantáziára.

2008. 05. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma reggel a magyarérettségikkel megkezdődött az idei vizsgaszezon. Az oktatási tárca szerint a vizsgák előtt, illetve közben még kisebb hiba sem történt. Magyar nyelv és irodalomból összesen 85466-an érettségiztek, 11 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
Középszinten a vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk. A szövegértési feladat során Nádasdy Ádám nyelvész egyik előadását kellett kérdésekre válaszolva,
a nyelvváltozásra, nyelvromlásra koncentrálva elemezni. A vizsga második felében három tétel közül választhattak a diákok: az egyik feladatban egy mű részlete alapján kellett pró és kontra érvelni arról, hogy a gépeknek, számítógépeknek milyen hatásuk van az életünkre, a társadalomra. Választani lehetett még Petelei István A könyörülő asszony című novellájának elemzését, ahogy lehetőség volt verselemzésre is: Vas István és Berzsenyi Dániel egy-egy versét kellett összehasonlítani.
Emelt szinten az írásbeli vizsga műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból állt. A tesztsor Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéjének egy részletére épült. A feladok között szerepelt még József Attila Ha a hold süt versének elemzése, illetve olvasói levelet kellett írniuk a diákoknak arról, hogy sérelmezik a helyi újság elbulvárosodását.
A diákok természetesen a könnyebbik utat választották: a különböző médiumok által végzett körkérdések eredményei egybehangzóan azt mutatták, hogy a elsöprő többségük a szaktárgyi tudást egyáltalán nem igénylő feladatot oldotta meg. Emlékezetes: a diákok a Magyar Bálint nevéhez fűződő kétszintű érettségi bevezetése óta választhatnak olyan magyartételt is, amelyhez nincs szükség a tananyag ismeretére. A diákok élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen tanulás nélkül is ötöst kaphatnak, és bekerülhetnek az egyetemre. A tanulásra való ösztönzés területén egyértelműen kudarcot vallott a kétszintű érettségi rendszere. Ezt jelzi az is, hogy az idei vizsgáknak mindössze hat százaléka volt ilyen. Két éve még 46466 emelt szintű vizsgát tettek le a diákok, negyven százalékkal többet, mint az idén. A tavalyi adatokhoz képest harmincszázalékos a csökkenés.
Az adatok egyértelműen jelzik: a diákok felismerték, hogy a jóval könnyebb, középszintű vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba.
A lesújtó adatok ellenére Hiller István érettségizőknek írt köszöntőjében sikeresnek nevezte a kétszintű érettségi rendszerét, mert szerinte az igazságosabbá és kiszámíthatóbbá tette a magyar felsőoktatás felvételi rendszerét és ösztönzőleg hat.
Az eredményt május végén tudják meg a diákok.
Ma nyolc órakor 86 ezer diák vizsgázik matematikából, közülük csupán 3206-an tesznek emelt szintű vizsgát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.