A számítógép hatása mint szépirodalom

A felmérések szerint a diákok elsöprő többsége vers- és novellaelemzés helyett a számítógépek hatásairól írt fogalmazást a tegnapi magyar érettségin. A vizsgázóknak a Magyar Bálint nevéhez fűződő kétszintű érettségi bevezetése óta van lehetőségük arra, hogy olyan magyartételt válasszanak, amihez nincs szükség szaktudásra, csupán némi fantáziára.

Ma reggel a magyarérettségikkel megkezdődött az idei vizsgaszezon. Az oktatási tárca szerint a vizsgák előtt, illetve közben még kisebb hiba sem történt. Magyar nyelv és irodalomból összesen 85466-an érettségiztek, 11 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
Középszinten a vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk. A szövegértési feladat során Nádasdy Ádám nyelvész egyik előadását kellett kérdésekre válaszolva,
a nyelvváltozásra, nyelvromlásra koncentrálva elemezni. A vizsga második felében három tétel közül választhattak a diákok: az egyik feladatban egy mű részlete alapján kellett pró és kontra érvelni arról, hogy a gépeknek, számítógépeknek milyen hatásuk van az életünkre, a társadalomra. Választani lehetett még Petelei István A könyörülő asszony című novellájának elemzését, ahogy lehetőség volt verselemzésre is: Vas István és Berzsenyi Dániel egy-egy versét kellett összehasonlítani.
Emelt szinten az írásbeli vizsga műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból állt. A tesztsor Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéjének egy részletére épült. A feladok között szerepelt még József Attila Ha a hold süt versének elemzése, illetve olvasói levelet kellett írniuk a diákoknak arról, hogy sérelmezik a helyi újság elbulvárosodását.
A diákok természetesen a könnyebbik utat választották: a különböző médiumok által végzett körkérdések eredményei egybehangzóan azt mutatták, hogy a elsöprő többségük a szaktárgyi tudást egyáltalán nem igénylő feladatot oldotta meg. Emlékezetes: a diákok a Magyar Bálint nevéhez fűződő kétszintű érettségi bevezetése óta választhatnak olyan magyartételt is, amelyhez nincs szükség a tananyag ismeretére. A diákok élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen tanulás nélkül is ötöst kaphatnak, és bekerülhetnek az egyetemre. A tanulásra való ösztönzés területén egyértelműen kudarcot vallott a kétszintű érettségi rendszere. Ezt jelzi az is, hogy az idei vizsgáknak mindössze hat százaléka volt ilyen. Két éve még 46466 emelt szintű vizsgát tettek le a diákok, negyven százalékkal többet, mint az idén. A tavalyi adatokhoz képest harmincszázalékos a csökkenés.
Az adatok egyértelműen jelzik: a diákok felismerték, hogy a jóval könnyebb, középszintű vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba.
A lesújtó adatok ellenére Hiller István érettségizőknek írt köszöntőjében sikeresnek nevezte a kétszintű érettségi rendszerét, mert szerinte az igazságosabbá és kiszámíthatóbbá tette a magyar felsőoktatás felvételi rendszerét és ösztönzőleg hat.
Az eredményt május végén tudják meg a diákok.
Ma nyolc órakor 86 ezer diák vizsgázik matematikából, közülük csupán 3206-an tesznek emelt szintű vizsgát.