Azonnali döntéseket várnak Székelytől

A kórházak a betegellátást akadályozó finanszírozási korlátok újragondolását, a szakrendelők a kieső vizitdíj pótlását, az orvosok és a szakdolgozók biztos megélhetést garantáló életpályamodell megalkotását várják Székely Tamás új egészségügyi minisztertől.

2008. 05. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavaly áprilisban hozott hibás döntések káoszt okoztak a fekvőbeteg-ellátásban, ezek mielőbbi korrekcióját reméljük az új egészségügyi minisztertől – fogalmazott Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy ezek egy része nem igényel pluszforrást. Mint mondta: első lépésként át kell tekinteni az intézmények területi ellátási kötelezettségét és az ennek alapján meghatározott teljesítményvolumen-korlátját, amely áttételesen meghatározza az ellátható betegek számát is. A kapacitáselosztás egy évvel ezelőtt ésszerűtlenül történt: nagy kórházak kaptak indokolatlanul kis területet, míg a kisebbekhez sokszor annyi beteget „rendeltek”, amennyinek az ellátását nem tudják garantálni – mondta.
Hiába ígérte meg tavaly a döntés meghozatala utáni káoszt érzékelve Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter, hogy az intézmények és fenntartóik egymás között átcsoportosíthatják az ellátandó területeket és a volumenkeretet. A Budai Irgalmasrendi Kórház például hónapok óta küzd ezért hiába. Mint azt Bene Krisztián főigazgató lapunknak elmondta: a tavalyi miniszteri döntéssel a kardiológiai ellátásuk szinte teljes területét – Pest megyét – elvették. Tették ezt annak ellenére, hogy az intézmény kiemelt haemodinamikai centrum, ám a betegeket olyan helyekre – a fővárosi Margit-, illetve János-kórházba – küldték, ahol csak alacsonyabb szintű ellátást kaphatnak: ott ugyanis nem végeznek koszorúérfestést, pacemaker-beültetést vagy éppen szívritmuszavar-analízist – tette hozzá Tomcsányi János, a kardiológiai osztály vezető főorvosa.
– Hiába állapodtunk meg már tavaly szeptemberben a szóban forgó intézményekkel, a fenntartójukkal, azaz a fővárosi önkormányzattal és a Pest megyei települések vezetőivel a területek visszaadásáról, egyelőre nem történt semmi – szögezte le. – Ennek ellenére a Pest megyei betegek ismét hozzánk járnak, csakhogy az egészségbiztosító nem emelte a finanszírozásunkat meghatározó volumenkeretet.
A kórházak emellett fontosnak tartják a finanszírozásuk alapját jelentő kódok „karbantartását”, valamint a minimumfeltételek és az életszerűtlen adminisztrációs előírások módosítását. Külön díjazást kérnek továbbá a betegek jogviszony-ellenőrzéséért, s elfogadhatatlannak tartják az ellenőrzés elmulasztásáért járó pénzlevonást, mert – mint mondják – annak sokszor nem az intézmény, hanem a rendszer hibája az oka.
Varga Imre, a járóbeteg-szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője azt mondta lapunknak: elsőként a vizitdíj megszüntetése miatt kieső bevétel pótlásáról szeretnének tárgyalni az új miniszterrel. Jelenleg ugyanis ez a legégetőbb gond, hiszen az intézmények elveszítették bevételüknek körülbelül a tíz százalékát – hangsúlyozta. Örülnek, hogy a háziorvosoknál sikerült ezt megoldani, de ők sem tekinthetnek el a kompenzációtól – szögezte le. További intézkedéseket is várnak az új minisztertől. Mint azt Varga Imre elmondta: amikor Székely Tamás még a járóbeteg-ellátás átalakítását irányította a szaktárcánál, sikerült vele egy intézkedéscsomag-tervet összeállítani. Ebben szerepelt többek között az új finanszírozási rendszer kidolgozása, a kapacitások áttekintése, a szakorvosok jogállásának rendezése, ami garantálná számukra, hogy megfelelő anyagi biztonságot jelentő szerződéseket köthessenek, ám a megkezdett munka leállt, amikor Székely Tamást kinevezték az egészségbiztosító élére. Reméljük – tette hozzá Varga Imre –, hogy most leporolják az anyagot.
– Kétévnyi liberális ámokfutás után a tennivalók az azonnali és a sürgős kategóriába sorolhatók – fogalmazott Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. – A vidék gyógyszerellátásának összeomlása előtt mielőbb megoldást kell találni a több száz csődhelyzetbe került patika működőképességének fenntartására. Azonnal meg kell határozni a korábban politikai döntéssel kijelölt hárommilliárd forintos generikus programot támogató keret folyósításának módját, célszerűen az árrésrendszer módosításával. Végre kell hajtani azokat a törvénymódosítási javaslatainkat, amelyek minimális stabilizációs programként képesek megállítani a lakossági gyógyszerellátás rendjének és működésének káoszba fulladását. Helyre kell állítani a gyógyszertár-létesítés és
-tulajdonlás befektetői érdekek helyett a közjót szolgáló rendjét, és a gyógyszerészek szakmai kompetenciáit a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a szolgáltatásminőség és a költséghatékonyság érdekében – sorolta a feladatokat.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a humánerőforrás helyzete okozza a legnagyobb gondot az egészségügyben. Az orvosok és a szakdolgozók utánpótlásának biztosításához, a külföldre történő elvándorlás megakadályozásához egy komplex életpályamodell megalkotására volna szükség, amit a kamara már régóta szorgalmaz. Az intézményi működésben egy új, a beavatkozásokat a valós költségen elszámoló, az amortizációt is figyelembe vevő finanszírozási rendszer kidolgozására volna szükség. El kell ismerni, ezek egy része anyagi kérdés, de ha az új miniszter nem tudja elérni, hogy a kormány tekintse prioritásnak az egészségügyet, s biztosítson a problémák megoldásához többletforrást, akkor hiába a szakmai hozzáértése, jóakarása, nem történik majd más, csak tűzoltás. Volna azonban olyan feladat is Éger István szerint, amelyhez nem szükséges pluszforrás: rendet kell tenni az egymásnak ellentmondó, logikátlan jogszabályok között.
Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara vezetője is az emberi erőforrás helyzetét nevezte ágazatuk legjelentősebb problémájának. Mint mondta: mielőbb ki kell dolgozni a szakdolgozók számára megfelelő megélhetést garantáló életpályamodellt, e nélkül ugyanis 2–4 éven belül rendkívül súlyos létszámhiány állhat elő. Szükség van a létszámkérdést szabályozó minimumrendelet átdolgozására, pontosítására is. Az előírások rendezetlenek, az egyik rész például csak azt mondja ki, hogy elérhetővé kell tenni az intézményeknek a gyógytornászt. De azt nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, heti egy órát, esetleg napi négy órát? – tette fel a kérdést Balogh Zoltán. Más jogszabályok mielőbbi módosítása is szükséges, így tisztázni kellene például, hogy mit kell tartalmaznia az ápolási dokumentációnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.