Úgy tűnik, Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke már meg sem próbálja titkolni, hogy politikai megrendelésre készítette el új tandíjjavaslatát. Az MRK sorsdöntő ülésére ugyanis ma a Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselő által vezetett gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán kerül sor, ahová – információink szerint – a miniszterelnök is hivatalos.
Az ülés első fele, amelyen a rektorok az új tandíjjavaslatról szavaznak, zárt lesz, vagyis a sajtót és a nyílt ülésre kötelezően meghívottakat sem engedik be.
Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke a Magyar Nemzet kérdésére felháborítónak nevezte az eljárást. Hozzátette: őt kötelező meghívni minden rektori ülésre, ám most megpróbálják kizárni, hogy a nyilvánosság előtt rejtve maradjon, mi hangzik el odabenn és melyik rektor hogyan szavaz. Miskolczi nem nyugszik bele a döntésbe, és mindent megtesz azért, hogy bejusson az ülésre.
*
Emlékezetes: a rektorok ma szavaznak az MRK elnöksége által kidolgozott alternatív tandíjjavaslatról. A tervezet 2011-től teljesen új finanszírozási rendszert vezetne be az egyetemeken, amelynek lényege, hogy a jövőben háromszor annyi diákkal fizettetnének a tanulásért, mint jelenleg, és olyanok is lennének, akiktől még a költségtérítésnél is több pénzt kérnének. A diákok annál kevesebbet fizetnének, minél jobban tanulnak, ugyanakkor sokkal több fiatalt terhelne tandíj, mint ahányan jelenleg költségtérítéses képzésre járnak. Az első évben a felvételi pontszám, később a tanulmányi eredmény határozná meg, hogy kinek mennyit kell fizetnie, így az összeg évről évre változhatna. Megfelelő eredmény esetén azokat is felvennék, akik nem jogosultak állami támogatásra, mert például másoddiplomáznak, nekik azonban tanulmányi eredménytől függetlenül a képzés teljes önköltségét meg kellene fizetniük. Ez az öszszeg a legtöbb szakon jóval több lenne, mint az egy-egy képzésen szedett költségtérítés összege.
A 2009-től 2011-ig terjedő átmeneti időszakra a rektorok teljes átjárhatóságot javasolnak az államilag finanszírozott és a költségtérítéses kategória között. Szakértők attól tartanak, hogy ebben a rendszerben tömegével hagynák félbe tanulmányaikat a diákok, hiszen a szegényebb családok egy rosszul sikerült szemeszter után sem tudnák kifizetni a több százezer forintos költségtérítést. Közben lapunk tudomására jutott, hogy a tandíjat elutasító elsöprő népszavazási győzelem ellenére hónapok óta újfajta sarcon dolgozó MRK-elnök belebukott kormányhű politikájába. Molnár Károly augusztus 1-jétől már sem a Budapesti Műszaki Egyetemet, így a Magyar Rektori Konferenciát sem vezeti többé. Pedig mindent megtett a sikerért: tavaly rávette Hiller István oktatási minisztert, hogy miatta módosítsa a felsőoktatási törvényt. Molnár ugyanis betöltötte 65. életévét, így az új, tavaszi választáson már nem indulhatott volna. Hiller gesztust gyakorolt, és kivette a korhatárra vonatkozó passzust a törvényből. Tette ezt annak ellenére, hogy a szakmai szervezeteket tömörítő Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) nem támogatta a javaslatot, mert ésszerűtlennek tartotta, hogy a kisebb egységeket vezető tanszékvezetőkre, dékánokra továbbra is vonatkozik a korhatár, míg az ennél jóval nagyobb feladattal és felelősséggel járó intézményvezetésre nem.
Molnár a „gesztus után” lekötelezettje lett a kormánynak, és ez minden cselekedetén meglátszott: a szociális népszavazás előtt a kormány által fizetett politikai hirdetésekben kampányolt a tandíj mellett, s korábban, még februárban a várható vereség esetére elvállalta, hogy az oktatási tárca által felvázolt alternatív tandíjjavaslatot részletesen kidolgozza, és képviseli a nyilvánosság előtt. Hiller István heteken keresztül, még a népszavazás után is tagadta, hogy eredetileg tárcájának ötlete volt az alternatív tandíjjavaslat, amelyet a nyilvánosság előtt a rektorok képviselnek, két héttel ezelőtt azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy a kormány a rektorokkal együtt dolgozik a javaslaton. Molnár volt egyébként az is, aki 2006-ban kitiltotta az ’56-os műegyetemi diákgyűlésre emlékező 1956 Alapítványt a Műegyetem épületéből. Arra hivatkozott, hogy egy évvel korábban a résztvevők kifütyülték az akkori kulturális minisztert, Bozóki Andrást. A koszorúzók végül az épület előtt, az utcán gyűltek össze; az eseményen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett, aki fájdalmasnak és megmagyarázhatatlannak nevezte a rektor tettét.
Vélhetően Molnárnak ezek a cselekedetei vezettek odáig, hogy a miatta készült törvénymódosítás és a feltétlen kormányzati támogatás ellenére a Műegyetemen elfogyott körülötte a levegő. Információink szerint Molnár Károly a rektorválasztás előtt készíttetett egy belső felmérést az erőviszonyokról, és a kutatás olyan súlyos vereséget jelzett előre, hogy jobbnak látta, ha el sem indul a választásokon. A Műegyetem új rektora augusztustól Péceli Gábor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. A rektori konferencia leendő vezetője még ismeretlen.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
