Egységes szövetségben Magyarország

A lengyel baloldal példájához hasonlóan kis párttá válhat a milliárdosok által irányított, neoliberális politikát folytató MSZP is, amennyiben nem ismerik fel az előre hozott választás számukra is létező hasznát – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója beszélt még a népszavazási kampány kiértékeléséről, a kínai olimpia bojkottjáról, valamint az állítólagos szélsőjobboldali veszélyről.

2008. 05. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Országjáráson értékelte a népszavazási kampány tapasztalatait, amelyet a Fidesz elnöksége összegzett. Milyen előrelépések vagy negatívumok voltak a korábbi kampányokhoz képest? Működött a választók mozgósítása?
– A Fidesz történetének talán a legrészletesebb felmérését készítettük el a népszavazási, választási időszakról. Munkatársaimmal ellátogattunk az ország összes megyeszékhelyére, ahol a regionális igazgatóink, országgyűlési képviselőink, polgármestereink, közgyűlési elnökeink segítségével összegeztük tapasztalatainkat. Sok értékes tanácsot gyűjtöttünk össze, és számvetést készítettünk, amelyből azt látom, hogy a Fidesz készen áll arra, hogy bármikor megméresse magát egy előre hozott választáson. Kialakult egy olyan egységes szövetség Magyarországon, amely erősebb és szervezettebb, mint eddig valaha. A népszavazás győzelme óta elvégeztük azokat az elemzéseket, amelyek kijelölik számunkra a fejlődés további útját. Többek közt egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem maradhat alul a harmadik évezred kihívásaival szemben sem. Ezért olyan informatikai rendszert fejlesztünk ki, amely lényegesen hatékonyabbá teszi a munkánkat.
– Vajon, ha nem a vizitdíjról, a kórházi napidíjról vagy a tandíjról szólt volna a népszavazás, hanem egy olyan nemzeti sorskérdésről, amelyet kevésbé éreztek volna az emberek a „hasukon”, akkor is ilyen szép sikert értek volna el?
– Nem nemzeti sorskérdésekről szólt? Dehogynem! A vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj eltörlése igenis nemzeti sorskérdés volt, mert fennmaradásuk hosszú távon határozta volna meg hazánk sorsát. De nemzeti sorskérdés volt az is, hogy vissza tudjuk-e adni az emberek demokráciába vetett hitét. A polgári oldal megtalálta azt a legitim eszközt, amellyel a választók véleményt mondhattak a kormányzat eddigi teljesítményéről, ami nyilvánvalóan a nulla felé konvergál. Hiába próbálják ezt felnagyítani milliárdos kommunikációs költségekkel, az emberek csak egyre nagyobb és nagyobb nullát látnak.
– Hány új szavazó voksolt igennel a népszavazáson, s közülük mennyit tudott hoszszabb távon is megtartani a Fidesz?
– Körülbelül 700 ezer – 1 millió olyan szavazó volt, akik nem tartoznak szorosan a Fidesz táborához. Számtalanszor halljuk, hogy politikai értelemben két részre szakadt országban élünk, véleményem szerint a népszavazással bebizonyítottuk, hogy az emberek ugyanazt tartják fontosnak. Kimondták, hogy kudarc volt az elmúlt hat év. Jól látható, hogy a mögöttünk hagyott időszak szocialista–szabad demokrata kapkodása után, a reményük már csak bennünk van. A napnál is világosabb, hogy a balliberálisok választásról választásra becsapják a szavazóikat, nem tudják, sőt ma már talán nem is akarják megvédeni őket, és eszük ágában sincs képviselni az érdekeiket.
– A MSZP-ből kiábrándult új szavazók megtartása nem készteti arra a Fideszt, hogy erősen populista politikát folytasson, s esetleg tompuljon a nemzeti elkötelezettsége?
– A nemzeti kérdések, a hazánkért érzett hangsúlyos felelősség mindig is része volt a Fidesz húszéves történetének. Ez most sincs másként. Az ország legfontosabb problémáival azonban foglalkoznunk kell. A munkahelyteremtésre, az elszabadult kamatok viszszafogására, az életkörülmények javítására a szocialisták láthatóan képtelenek megoldást találni immár 60 éve, így a válaszokat a Fidesznek kell megkeresnie. Ma Magyarországon sajnos nincs ezeknél fontosabb kérdés. A szociális problémák megválaszolása kapcsán a pártok könnyen megvádolhatók populizmussal. A nehéz sorsú emberek érdekeinek képviselete egy olyan néppártnak, mint a Fidesz, kiemelkedő feladata. Nem gondolom, hogy ez populista lenne.
– Hogy látja, mi lehet a koalíciós válságnak a tényleges vége? Újra összenő, ami összetartozik, vagy az ellentétek ennél mélyebben gyökereznek?
– Az MSZP és az SZDSZ válságának végkifejlete még nem rajzolódott ki teljesen, de ez a bábszínházi komédia a júniusi szabad demokrata elnökválasztásig biztosan nem ér véget. Ha a liberális párt úgy dönt, hogy követelései ellenére ősszel visszatér a koalícióba anélkül, hogy Gyurcsány Ferencet leváltanák, a következő választásokon már nyugodtan írhatják a plakátjaikra: „Bármit mondunk, ne hidd el!” Ha azonban úgy kötnek koalíciós szerződést, hogy a miniszterelnök távozásra kényszerül, akkor a szocialisták joggal hihetik ismét, hogy a bolha irányítja az elefántot, és ez az MSZP-sek számára több mint idegesítő lehet. A harmadik lehetőség, hogy az SZDSZ valódi ellenzékként fog viselkedni – így végérvényesen megszűnik a kormánytöbbség –, de akkor könnyes búcsút kell venniük a zsíros pozícióktól, ami rájuk, ugye, nem igazán jellemző. Az ellentétek és a feszültség kézzelfogható, érezhető. Az SZDSZ az erejét fitogtatva bármikor leszavazhatja a kormány javaslatait. Ilyen volt Gyenesei doktor bizottsági buktája is.
– Elemzők azt mondják, hogy a kormányalakítás során Gyurcsány Ferenc stabilizálni próbálta saját pozícióit. Az MSZP-n belül minden fontos csoportot pozícióhoz juttatott, plusz Gyenesei Istvánt, akit alkalmatlannak talált az önkormányzati bizottság, s öt rendőrségi eljárás keretében vizsgálják korábbi tevékenységét.
– Az egész kormányalakítás olyan, mint egy rossz randi, az elején és a végén mosolyognak a résztvevők, de istenigazából mindenki a végkielégítésre hajt. A miniszteri poszt egyszerű árucikké vált. Gyenesei doktor leigazolása pedig az egész kormányzás paródiája. Az elvtársiasság teljes eszköztárával rendelkezik, s ennek a stigmáit a függetlenség látszatával próbálja kozmetikázni. Akár a Guinness-rekordok könyvébe is bekerülhetne, mert anynyi kétes ügy lengi körül a Somogy megyei pályafutását. Teljesen komolytalan ember, aki kampányrendezvényen vetkőzik, meg a vagyonnyilatkozatával tudatosan viccelődik. Képviselőnek is alkalmatlan, nemhogy miniszternek. Persze, Gyurcsánnyal a közös múlt összeköti őket. Mindketten a KISZ üdvöskéi, és hithű szolgálói voltak a 80-as évek végén. Ilyen kormánytagokkal nem lehet sok ideig húzni, gondolom őt is lecserélik néhány hónap múlva, mint ahogy ez a szocialistáknál divat.
– Az előre hozott választás megoldás lehetne, ám ez sem az MSZP-nek, sem a mostani SZDSZ-nek nem érdeke, ráadásul alkotmányos úton csak úgy lehet elérni, ha a parlament többsége megszavazza az Országgyűlés feloszlatását.
– Amennyiben Gyurcsány Ferenc továbbra is ilyen görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, pontosan úgy járhat, mint ahogy a lengyel baloldali párt 2001 és 2005 között. Ők ugyanis nem tartották be a választási ígéreteiket, szocialistaként kerültek be a parlamentbe, és kormányzó erőként már vegytiszta liberálisként viselkedtek, a választásokon pedig szinte teljesen megsemmisültek. Pártigazgatóként nyugat-európai példákon látom, hogy mikor van egy szervezet a szétesés állapotában. A szocialistáknál is egy ilyen folyamatot érzékelek. Zavar, káosz, széthulláshoz közeli helyzet. Ha nem változtatnak, ez be is fog következni. Ha így folytatják, a 2010-es önkormányzati választásokon nem lesz esélyük a mostani pozícióik megtartására sem. Ha az MSZP hosszú távon gondolkodna, akkor lehet, hogy előnyösebb lenne számára még most elengedni a kormányrudat.
– Ami az országnak kínszenvedés és gyötrelem, az a Fidesznek politikai értelemben csak hozhat a konyhára, hiszen erősödik. Sokan úgy látják, addig jó a legnagyobb ellenzéki pártnak, amíg Gyurcsány Ferenc az MSZP, Kóka János pedig az SZDSZ élén áll, hiszen „elintézik ők saját magukat és pártjaikat”.
– Hiszek a felelős ellenzéki magatartásban. A kormányzásuk minden további napja, órája, perce, újabb és újabb károkat okoz az országnak. Engem ez zavar elsősorban, minden egyéb csak másodlagos. Zavar, hogy csakis azért van kormányülés, hogy legyen. Érdemes azonban felidézni, hogy hogyan jutottunk idáig, mennyi megmagyarázhatatlan dolog történt az elmúlt hat évben. Gondoljon csak bele, közel 60 minisztert és 98 államtitkárt használtak el eddig. S ekkor még nem is beszéltünk a botrányokról, amiből minden hétre jutott néhány. Szükség volt-e milliárdokért luxusautókra, sok esetben helyesírási és szakmai hibáktól hemzsegő milliárdos tanácsadói és kommunikációs anyagokra? Százmilliók mentek el utazásokra, hadrendbe állítottak tízmilliós fagylaltgépet, sok millióért vettek napozóágyakat. Zuschlagosítják a közpénzeket, privatizálnak mindenféle ráció nélkül, majd adókat emelnek. Mindeközben több száz embernek szűnik meg naponta munkahelye, több tízezer család nem tudja fizetni a megemelt villanyszámláját, a miniszterelnök cége viszont kedvezményes áron kapja az áramot. Nem kell csodálkozni az érzéketlenségükön! Olyanok akartak és akarnak megszorító intézkedéseket bevezetni, akiknek fogalmuk nincs a hétköznapi emberek életkörülményeiről, csak azon munkálkodnak, hogy több pénz legyen bespájzolva a széfjükbe. Gyurcsánynak, Bajnainak, Kókának és Kapolyinak a magánvagyona egyenként nagyobb, mint egy magyarországi nagyváros éves költségvetése. Gyurcsány Ferenc 2006-ban naponta 230 ezer forintot költött el, beleértve a vasárnapokat és ünnepnapokat is, és mindezt úgy kommentálta, hogy nagypolgári életet élt. Dehogy élt nagypolgári életet. A milliomosok életét élte és éli!
– A Fidesz elkészítette az Erős Magyarország nevet viselő alapprogramját. Miért nem készítik el ennek alapján a választási programot is?
– A Fidesznek konkrét elképzelései vannak a kormányzásról. A főbb irányelvek, a kitűzött célok nyilvánvalók és kiolvashatók az Erős Magyarország alapprogramból. Mi az adócsökkentés, a munkahelyteremtés, gazdasági fejlődés, kormánya leszünk. Meg kell teremteni egy új lakáshoz jutási programot, amely az átlagemberek számára is lehetőségeket kínál, és amely biztonságos, tartós növekedési pályára segítheti a gazdaságot, egyúttal hosszú távra új munkahelyeket hoz létre. Rendbe tesszük az egészségügyet, oktatást, mert jobban tudunk és jobban fogunk kormányozni. A Fidesz már egyszer bebizonyította, hogy képes a haladó kormányzásra, mert 1998 és 2002 között minden gazdasági mutatónk javult. Emellett meg kell nézni néhány fideszes vezetésű várost – Debrecent, Kaposvárt, Hódmezővásárhelyet, Zalaegerszeget vagy Karcagot –, ahol régóta kimagasló és mérhető teljesítmény van a polgármestereink mögött. Mindezen túl a pénzügyi, gazdasági szakértőink számára még ma is a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem ismerhetjük meg az ország valódi gazdasági helyzetét.
– Árnyékkormány felállításán nem gondolkodnak?
– A Fideszen belül működnek olyan munkacsoportok, amelyek szakmai választ tudnak adni a mindennapi ügymenetben felmerülő kérdések megoldására. Ennek megfelelően egy esetleges árnyékkormány felállítása, megítélésem szerint nem szükséges.
– Az utóbbi hetekben derült ki, hogy a harmadik Gyurcsány-rezsim titkosszolgálati eszközökkel akarja megfigyelni az önkormányzatokat. A diktatúrát idéző kormányhatározatot nem vonták vissza, ráadásul robbant a másik botrány: Orbán Viktort, Simicska Lajost és Kalmár Istvánt az egykori közpénzügyi államtitkár törvénytelen módszerekkel akarta levadászni, s terhelő adatokat gyűjteni róluk. Miért nem tesznek jogi vagy politikai lépéseket?
– A nagy testvér figyel minket. Ez is egy sajátos etűd az MSZP–SZDSZ demokráciafelfogásából. Az önkormányzatokra vonatkozó határozat végrehajtását a kormány lényegében visszavonta, hiszen a helyhatóságok beleegyezésétől tette függővé a megfigyelést. Legnagyobb sajnálatomra úgy látszik, hogy azok számára, akik a pártállami diktatúrában a hatalmi elithez tartoztak, ezek a megoldások továbbra sem idegenek. Náluk megállt az idő. Azt gondolták, hogy mindent meg lehet oldani erőből. Műveleti területté lehet nyilvánítani hónapokon át az Országház előtti teret, össze lehet verni békés megemlékezések résztvevőit, tetszés szerint lehet csorbítani a gyülekezési jogot. Számomra elfogadhatatlan, hogy egy demokráciában ki lehet nevezni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elutasítása dacára, a Nyugat fejcsóválása ellenére egy olyan embert – Laborc Sándort – a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, akit a szovjet KGB képzett ki. A Kapolyihoz és Kellerhez köthető másik megfigyelési ügyben a megmagyarázhatatlant próbálják szánalmasan megmagyarázni az érintettek, holott bebizonyosodott, pénzt adtak Orbán Viktor, Simicska Lajos és Kalmár István levadászására egy törvénytelen módszereket alkalmazó magánnyomozó cégnek. Nem feledkezhetünk meg Keller László „áldásos” tevékenységéről sem. Több tucat feljelentést gyártott futószalagon, ám bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában mindegyik esetben megszüntették az eljárást. Mindent elmond a magyarországi viszonyokról, hogy mindezek ellenére Keller László a kormány tagja.
– Tömeges emberi jogsértések történtek az elmúlt években, mégis a közélet egyes szereplői kizárólag az állítólagos szélsőjobboldali veszélytől rettegnek. A Fidesznek miért kell részt vennie a ki tud hangosabban elhatárolódni a fasisztáktól című vetélkedőben?
– Nézze, ma Magyarországon senkinek sem kell félnie attól, hogy faji vagy vallási alapon sérelem érheti őt. Ha ilyen lenne, mi emelnénk fel legelőször a hangunkat. Csak a kormány érdeke, hogy ez a téma bekerüljön a napirendbe, s hogy ehhez van néhány ember, aki erre alapot ad, az nem jó.
– Szégyenszemre egy olyan ország rendezheti az olimpiai játékokat, amely semmibe veszi a kisebbségi és emberi jogokat. Ha a játékok bojkottja nem is várható el, a protokolláris eseményeké, mint például a megnyitóünnepségé, igen. Támogatnák ezt a kezdeményezést, s konzultáltak erről Schmitt Pállal, a MOB elnökével?
– Sokan mondják, hogy Kína túl korán nyerte el az olimpia rendezésének jogát, egy fontos érv azonban szól a döntés mellett: a sportesemény nélkül soha nem kaphattak volna ekkora figyelmet az ottani jogsértések. A világméretű tiltakozások, lassan ugyan, elindíthatják az országot a demokratizálódás útján. Az internet, a televízió nyilvánossága rákényszerítheti a kínai vezetést az emberi szabadságjogok tiszteletben tartására. Azt azonban nem tartanám szerencsésnek, ha az olimpiai bizottság döntéseibe bárki beavatkozna.
– Ön fiatalként a Ferencvárosban futballozott. Mit a gondol a klub helyzetéről, a feljutás reménytelenségéről?
– Sajnos a visszajutás kérdése már eldőlt, de egy igazi fradista soha nem adja fel. Már régóta tudjuk, hogy a csapatot, a Ferencvárosi Torna Clubot az egyesület emblémájában szereplő legendássá vált 3 E tartotta egyben és segítheti ki minden esetben a válságból: erkölcs, erő, egyetértés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.