Elképesztően könnyű tételek

Több szakember szerint olyan nevetségesen könnyűek a középszintű érettségi tételek, hogy egy elsős gimnazista is le tudna vizsgázni. Így semmi nem motiválja a diákokat a tanulásra, hiszen a könnyű vizsgával is be lehet kerülni az egyetemre. A tegnapi történelemvizsgák témái között szerepelt a második magyar hadsereg doni katasztrófája és az 1956-os forradalom.

Több neves szakember is azt állítja, hogy a kétszintű érettségi rossz szabályozása miatt elképesztően alacsony tudással is be lehet kerülni az egyetemre. A középszintű érettségi tételek nevetségesen könnyűek, míg az eredetileg a felvételizőknek szánt emelt szintű vizsgát nem jutalmazzák megfelelően, így azt ma már szinte senki sem választja. Ezt a véleményt támasztják alá a statisztikák is: idén a két évvel ezelőtti adatokhoz képest negyven, a tavalyi számokhoz viszonyítva harminc százalékkal csökkent az emelt szintű vizsgák száma.
– A középszintű érettségi tételek nagyon könnyűek voltak, a tanítványaim különösebb megerőltetés nélkül jutottak túl a feladatokon – mondta lapunknak Porogi András, a fővárosi Toldy gimnázium igazgatója a tegnapi történelem írásbeli vizsga után. Hozzátette: ez önmagában még nem lenne olyan súlyos baj, ha a vizsga csak az érettségi bizonyítvány megszerzésére lenne elegendő, de ma egyben ez jelenti az egyetemi felvételit is. Porogi szerint az a gond, hogy az eredetileg a felvételizőknek szánt emelt szintű vizsga teljesen értékét vesztette, az azért járó pluszpontokat pedig másból is össze lehet szedni. Emlékeztetett: a felvételi pontszámba legfeljebb 80 pluszpontot számítanak bele. Ha a diáknak van két nyelvvizsgája, és a négy év alatt legalább egyszer jól szerepelt valamilyen tanulmányi versenyen, már összegyűlt a nyolcvan pontja, így az emelt szintű vizsgáért nem kap semmit. Ennek tudatában a diákok nem kockáztatnak, hiszen ugyanannyi pontot kapnak egy jóval nehezebb emelt szintű vizsgáért, mint a középszintűért, ráadásul könynyen előfordulhat, hogy a magasabb fokú vizsgát rosszabbul teljesítik. Porogi leszögezte: súlyos probléma, hogy az emelt szintű vizsga elértéktelenedése miatt a diákok motiváció nélkülivé válnak, hiszen semmi sem ösztönzi őket a tanulásra.
A Fazekas Mihály Gimnázium matematikai munkacsoportjának vezetője, Laczkó László az Info Rádiónak elmondta, a vizsgát már egy kilencedikes gimnazista is le tudná tenni, ezért nem is mutatja meg a feladatsort 15 éves diákjainak, mert ha ezzel szembesülnek, akkor a következő három évben nem tanulnak semmit. Laczkó szerint egyébként az emelt szintű tételek is sokkal könnyebbek, mint korábban a felvételi feladatok voltak.
Középszinten a történelmi feladatlap első felében 12 rövid, tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt. A 8 esszékérdésből – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni. A témák között a reformáció, a vasútépítés forradalma, az államalapítás, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája és az 1956-os forradalom okai szerepeltek. Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak a jelenismeret, az állampolgári ismeretek (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt.